DR. KOLBER ISTVÁN
DR. KOLBER ISTVÁN
DR. KOLBER ISTVÁN, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Én magam is mindenekelőtt tisztelettel köszöntöm a meghívott külhoni magyar szervezetek képviselőit.
Engedjék meg, hogy elöljáróban is hangsúlyozzam, jelen beszámoló a Szülőföld Alap 2005. és 2006. évi működéséről szól. A Szülőföld Alap működése 2007-től a külhoni magyar támogatási intézményrendszer strukturális átalakítása következtében megváltozott.
(9.50)
A kormány változatlanul a Szülőföld Alapon keresztül szeretné támogatni a külhoni magyarok szülőföldjükön való boldogulását, alkalmazkodva az új európai uniós normákhoz is. A változásokról majd a későbbiekben néhány szóval tájékoztatom önöket.
A Szülőföld Alap a külhoni magyarok pályázati úton történő támogatásának legjelentősebb fórumává nőtte ki magát. Az alap 2005-ben és 2006-ban a létrehozásáról szóló törvény és végrehajtási kormányrendelet alapján tevékenykedett. A Szülőföld Alap egy elkülönített állami pénzalap, amely támogatást nyújt a szülőföldön való boldoguláshoz, anyagi és szellemi gyarapodáshoz, az anyanyelv és kultúra megőrzéséhez, valamint a Magyarországgal való kapcsolatok ápolásához.
Az alap kezdetben a külügyminiszter, majd a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter felügyeletével, a Határon Túli Magyarok Hivatala kezelésében működött. A jogszabályi rendelkezések alapján 2005 júliusa végén megkezdte munkáját az alap elvi és stratégiai irányítását ellátó, 15 főből álló tanács, amelybe hét tagot a határon túli szervezetek, hét tagot a magyarországi szakmai szervezetek delegáltak, míg a tanács elnökét, dr. Kiss Elemér urat a miniszterelnök úr nevezte ki a határon túli szervezetek ajánlására.
A tanács határozta meg a 2005. és 2006. évre vonatkozó pályázati prioritásokat, elfogadta a pályázati stratégia alapelveit, valamint összeállította és elfogadta az egyes régiókra jutó preferenciális részesedési arányok listáját. Határozott arról is, hogy a 2005-ös és 2006-os években kizárólag pályázati úton nyújt támogatást, valamint arról, hogy kiemelten kezeli a Vajdaságot és Kárpátalját, az ottani magyarság lélekszámánál nagyobb arányban biztosítva számukra pénzügyi keretet. Ezt követően, a tanács döntésének megfelelően, 2005 őszén kihirdették a pályázatokat. A szakmai döntéshozó testületek, a Szülőföld Alap három kollégiuma tette meg ezt a közzétételt.
Az alapból pályázat útján igényelhettek támogatást magyarországi és határon túli magánszemélyek, szervezetek, oktatási intézmények, kutatóintézetek, civil szervezetek és önkormányzatok. 2005-höz képest 2006-ban változott a támogatási összeg felosztása az egyes kollégiumok között. Míg 2005-ben 800 millió forint támogatás jutott az Oktatási, Kulturális, Szociális, Egyházügyi és Média Kollégium számára, addig ez az összeg 2006-ban 600 millió forint volt. Ennek oka, hogy a határon túli igényeknek megfelelően 2006-ban nagyobb részesedést kapott a keretösszegből a másik két szakmai kollégium, szakmai terület.
A tanács elvi iránymutatásai szerint a pályázatok elbírálásánál kerülni kellett az összegek elaprózódását, így elérve azt a kiemelt célt, hogy az egyes régiók támogatott projektjei a határon túl élő magyarság minél nagyobb hányadát érintsék. A támogatások elszámolása, a megvalósulás és hatékonyság ellenőrzése részint a szigorú pénzügyi és szakmai beszámoltatás, valamint a helyszíni ellenőrzések során valósul meg.
A szolidaritás jegyében minden magyar állampolgárnak lehetősége nyílt arra, hogy személyi jövedelemadójának 1 százalékát felajánlja az alap javára. A Szülőföld Alap a 2005. évre 110 millió forinthoz, 2006-ban pedig 88 millió forinthoz jutott az 1 százalékos felajánlásokból, amely az alap más forrásait kiegészítve a határon túli magyarság támogatására került felhasználásra.
A nyertes pályázókkal a Szülőföld Alap Irodát működtető Határon Túli Magyarok Hivatala kötött szerződést, és gondoskodott a támogatások kiutalásáról. A 2005. évi támogatásokat teljes mértékben megkapták a pályázók, a 2006-os keretből a kedvezményezett szervezetek mulasztása okán két pályázó nem kapta még meg a támogatási összeget.
A külhoni magyarsággal kapcsolatos hagyományos támogatási célokon túl új, korszerű támogatási igények jelentek meg ebben az időszakban. Említenék ezek közül néhányat. Igény mutatkozott a regionális programokban a határ menti és határon átnyúló magyar-magyar együttműködésre, internetes honlapok és adatbázisok létrehozására, valamint az európai integrációval és a regionális együttműködéssel kapcsolatos fejlesztési projektekre.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy ez alkalommal, ahogy jeleztem, tájékoztassam önöket a Szülőföld Alap működésével kapcsolatos, 2007 januárjában életbe lépett változásokról is.
A romániai magyarság uniós csatlakozásával új helyzet teremtődött. Az új évezredben a magyarság túlnyomó többsége újra azonos politikai-gazdasági keretek közé került, az úgynevezett varrat nélküli Európa kialakulni látszik a Kárpát-medencei magyarság tekintetében is. A nemzetpolitikában érvényesített koncepcióváltás a határon túli magyar támogatási rendszer átalakítását is lehetővé, illetőleg szükségessé tette. A korábbi szemléletmódot fel kell váltania a közös és kölcsönös felelősségvállalásnak és együttműködésnek.
Az egyenlőtlenségeket az eddigiekben sem csökkentő támogatások helyett az új magyarságpolitika két pillérre támaszkodik: egyrészt az identitás megőrzésére koncentráló normatív támogatáspolitikára, és a versenyképességet, a gazdasági-társadalmi előrehaladást szolgáló fejlesztéspolitikára. Mindezzel a kormány elő kívánja segíteni a szomszédos országokban élő magyar közösségek európai keretekbe való felzárkózását és modernizációját. Ennek megfelelően az új nemzetpolitika előtérbe helyezi a felzárkózás, az együttműködés, a közös fejlesztési stratégiák, közös térség- és intézményfejlesztés kialakítását, az Európai Unió pályázati rendszerével kompatibilis, közösségépítést szolgáló normatív támogató és fejlesztési politikát.
A határon túli magyarság, lakóhelye, életminősége és a szülőföldjének adottságai okán eltérő helyzetben van, szükségszerű, hogy az alapvető célok azonossága mellett a támogatás- és fejlesztéspolitikai célok differenciáltan valósuljanak meg. A támogatási rendszeren belül kezdeményeztük az átláthatatlan, sokcsatornás, gyakran párhuzamos támogatásokat nyújtó rendszerek megreformálását. Ennek szellemében került sor az Apáczai Közalapítvány és az Illyés Közalapítvány által ellátott közfeladatok új szervezeti rendben történő ellátásáról szóló döntés meghozatalára és a korábbi forrásaiknak a Szülőföld Alapba történő összevonására, valamint 2006 decemberében a Szülőföld Alapról szóló törvény módosítására is.
Átalakult a Szülőföld Alap elosztási rendszere is, amely a kibővült forrásokkal és feladatkörrel a legjelentősebb pályázati lehetőséggé vált a külhoni magyar programok számára az oktatás, a kultúra és a tudomány területén. A korábbi irányító testület, a tanács feladatait a Regionális Egyeztető Fórum látja el, amelynek keretében a kormány képviselői a külhoni magyarság választott vezetőivel határozzák meg az adott régiók aktuális prioritásait.
2007-től a következő kollégiumok működnek: az Oktatási és Szakképzési Kollégium, a Kulturális és Egyházi Kollégium, illetőleg az Önkormányzati Együttműködési, Informatikai és Média Kollégium. Mindhárom kollégium 2007. március 29-én megjelentette a pályázati kiírásait. A második féléves pályázati felhívások egyeztetése és közzététele a napokban zajlik. Az alapot a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter által alapított és a nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkár irányítása alatt működő költségvetési szerv, a Szülőföld Alap Iroda kezeli.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Meggyőződésem, hogy a kibővült anyagi forrásokkal rendelkező alap az új körülmények között is képes lesz hatékonyan hozzájárulni a külhoni magyar közösségek versenyképességének növeléséhez, életminőségének jobbításához és nemzeti identitásának megőrzéséhez. Kérem a jelentés, illetőleg a határozati javaslat elfogadását.
Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
