GEBERLE ERZSÉBET
GEBERLE ERZSÉBET
GEBERLE ERZSÉBET, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves határon túli magyar Barátaink! - akár itt, a Parlament falain belül, akár pedig a tévé képernyője előtt figyelik ezt a közvetítést. Tisztelt Ház! A Szülőföld Alap 2005-2006. évi tevékenységéről szóló beszámoló és az ennek elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat fekszik előttünk. Azt gondolom, nem véletlen, hogy a Házszabály 87. § (2) bekezdése alapján az első helyen kijelölt bizottságként a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottságot említi meg. Ez a bizottság a beszámoló tudomásulvételét és a határozati javaslat elfogadását javasolja az Országgyűlésnek. Én mégsem gondolom azt, hogy pusztán ezekkel a számokkal, ezekkel a fiskális adatokkal lehetne jellemezni a Szülőföld Alap tevékenységét, amit az államtitkár úr az expozéjában előadott, illetve egyes bizottsági előadóktól hallottunk.
Én abból a szempontból közelíteném meg e törvény, illetve a beszámoló vitáját, hogy egy kicsit tekintsünk vissza, vessünk számot azzal, hogy vajon betöltötte-e a funkcióját ez a törvényjavaslat, az a törvény, amelyet az Országgyűlés 2005-ben megszavazott, sikerült-e megvalósítani azokat a célokat, amelyeket kitűzött. A törvény preambuluma szerint szeretném idézni, hogy az Országgyűlés a szomszédos országokban élő magyarság szülőföldjén való boldogulásának, Magyarországgal való sokoldalú kapcsolatai ápolásának és fejlesztésének előmozdítása, a magyar nemzeti azonosságtudata megerősítésének céljából és a Magyar Köztársaság alkotmányának 6. § (3) bekezdésében foglalt, a határon kívül élő magyarokért viselt felelősségének érvényesítése céljából alkotja meg a Szülőföld Alapról szóló törvényt.
Azt gondolom, fontos kiemelnünk, hogy a határon túli magyar szervezetek egyetértésével született meg a jogszabály, noha fájdalmas visszaidézni azokat a körülményeket, amelyek ennek a jogszabálynak a vitáját övezték. Fontos kiemelnem még, hogy a döntési folyamatban, mind a pályázati kiírásokban, mind pedig a pénzek odaítélésében a határon túli magyar szervezetek képviselői részt vehetnek. Tehát ez egy transzparens, és átlátható működést tesz lehetővé. Olyan valódi támogatásokra nyílt véleményem szerint lehetőség ezzel a határon túli magyarság számára, amely a szülőföldön való boldogulást, az anyagi és szellemi gyarapodást, az anyanyelv és a kultúra megőrzését, az anyaországgal való kapcsolatok ápolását segítette. Számvetést említettem az előbb, hiszen azt gondolom, hogy ez a törvény, illetve a Szülőföld Alap az elmúlt két évben a határon túli magyarság támogatásának a legfontosabb forrása lett.
A törvény megszületése előtt sokfajta támogatási módszerről beszélhettünk, amelyeket nagyon sok kritika ért, hol jogosan, hol jogtalanul. Én mégis egy pozitív példát szeretnék kiemelni. Például említeném a Kovács Kálmán liberális informatikai miniszter által indított programot, amellyel Erdélyben a minisztérium támogatásával számos olyan internetelérési pontot hoztak létre, amely bekapcsolta ezeket a kisebb településeket. Mi jobb támogatás lehetne, mint hogy egy ilyen, közvetlenül az emberekhez, közvetlenül az erdélyi magyarokhoz eljutott támogatással segítsük őket abban, hogy a világhálót el tudják érni.
Visszatérve a törvényre, koncentráltan, pályázatok útján, és ahogy már említettem, mindenki számára átláthatóan és ellenőrizhető módon nyújtott támogatást a határon túli magyarság részére. Sikerként szeretném megemlíteni, hogy magánszemélyek, szervezetek, oktatási intézmények, különböző civil szervezetek, kutatóintézetek és önkormányzatok is nyújthatnak be pályázatot az alapra.
(Az elnöki széket Mandur László, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Tehát ez olyan széles merítési alap, azt gondolom, amely mindenképpen pozitívuma a törvénynek. Szintén pozitívumként szeretném itt megemlíteni, amit Németh Zsolt képviselőtársam kudarcnak ítélt, hogy az 1 százalékos adófelajánlással, személyi jövedelemadó felajánlásával a magyar állampolgárok is kifejezhették szolidaritásukat. Az valóban kérdés, és ebben egyetértek önnel, hogy vajon ez a támogatás, ez az 1 százalékos felajánlás az utóbbi időben miért csökkent, és miért mutat egyre csökkenő tendenciát. Azt gondolom, ez közös felelősségünk, hogy abban az időszakban, amikor az 1 százalékos adók felajánlásának a lehetősége megnyílik az állampolgárok előtt, akkor kampányoljunk ezért közösen, hiszen oly sok mindenki meg tudja tenni azt, hogy civil szervezeteket támogat, és megpróbálja az emberek figyelmét felhívni, hogy hova lehet befizetni ezt a pénzt. Azt gondolom, hogy ezt közösen megtehetnénk.
Még egyszer azt mondom, nem szeretném felidézni a törvény tárgyalásának a körülményeit, hiszen fájdalmas sebeket szakítanánk fel. Én magam nem voltam még tagja akkor az Országgyűlésnek, így hát e törvény vitájára készülve végigolvastam azt a 98 oldalnyi jegyzőkönyvet, amit 2004 decemberében, négy nappal a kettős állampolgárságról szóló népszavazás előtt a parlament itt lefolytatott. Nekem az volt a benyomásom összességében véve, hogy mindenről szólt ez a vita, csak nem a Szülőföld Alapról szóló törvényről és arról a kezdeményezésről, amit a kormányzat tett ennek érdekében.
Tulajdonképpen azt éreztem, hogy a politikai vita elvitte az érdemi vitát. Ez határozta meg az ellenzéki bírálatoknak is a nagy részét, amelyből én csak egyet szeretnék idézni, ami szerintem nagyon képletesen mutatja, hogy mi volt az ellenzéki hozzáállás ehhez a törvényhez. A külügyi bizottság kisebbségi véleményének előadóját szeretném szó szerint idézni, hangsúlyozom, 2004-ből: “Az elmúlt időben az élet arra tanított bennünket, hogy a szocialista pénzügyi ígéreteket csak akkor érdemes valójában és képletesen is készpénznek venni, ha az a pénz már az érintettek zsebében van.”
Jelentem, ez a pénz nem az érintettek zsebében van, hanem már el is költődött, felhasználásra került mindazokra a nemes célokra, amelyeket a szakmai kollégiumok a pályázatok során arra érdemesnek tartottak. Én azt gondolom, meg kellene kérdezni azokat a szervezeteket, oktatási intézményeket, magánszemélyeket, akik pályáztak, akik nyertek ezen a Szülőföld Alap pályázaton, hogy vajon hogyan gondolkodnak erről.
Akkor most néhány dolgot a számokról, hiszen itt többen idézték a számokat. Csak azért, hogy minél jobban tudatosodjon mindenkiben, néhány számot szeretnék említeni. 2005-ben a Szülőföld Alap 1 milliárd forint nagyságrendű elkülönített állami pénzalapként jött létre. Idén ez a pénz megduplázódott, több mint 2 milliárd forintból gazdálkodhat az alap. 2005-ben a két szakmai kollégium csaknem 450 darab pályázatot támogatott, több mint 970 millió forinttal. 2006-ban a törvénymódosítás után immár három kollégium csaknem 400 pályázatra ítélt meg támogatást.
Azt kell mondanom a pártom nevében, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége számára mindig is kiemelten fontos kérdés volt a határon túli magyarok támogatása. Ez akkor is így van, ha az ellenzék ezt igyekszik másképpen beállítani, és az ellenkezőjét terjeszteni. Mi, liberálisok úgy gondoljuk, hogy a valódi tettek és a valódi támogatások többet érnek a nemzeti melldöngetésnél. A Szülőföld Alap működését, a határon túli magyarságnak nyújtott kézzelfogható támogatásokat és ezek támogatását egyértelműen pozitívnak ítéljük meg, és javasoljuk az Országgyűlésnek a beszámoló és az annak elfogadásáról szóló határozati javaslat megszavazását.
Kérem, engedjenek meg még egy reflexiót, igaz, hogy ez talán már a kétpercesek közé tartozhatna, de mivel van időm, ezért elmondom. Németh Zsolt képviselőtársam azt mondta, hogy nincsenek itt a határon túli magyarok képviselői, és ennek oka van. Az egy hipotézis volt, amit ön elmondott, képviselő úr. Azt gondolom, lehet ennek más oka is; egyrészt azért, mert egy technikai jellegű történetnek tartják ennek az országgyűlési határozati javaslatnak a megtárgyalását, a másik pedig az, hogy talán a vita szervezése nem volt túl udvarias, hiszen a kiírt időkeret szerint 12 órakor ennek a vitának a felfüggesztése történne meg, és 18 órakor a folytatása.
(11.10)
Én még friss képviselő vagyok itt az Országgyűlésben, de azért ilyet még nem tapasztaltam, hogy egy ilyen megszakítás van egy olyan törvényjavaslatnál, ahol határon túliak is érintettek, akik akár több száz kilométerről utaznának ide. Ezt csak szintén hipotézisként szeretném elővezetni.
Még egyszer, összességében tehát a Szabad Demokraták Szövetsége nevében javaslom, hogy az Országgyűlés fogadja el a határozati javaslatot.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok és az MDF soraiban.)
