DR. KONDOROSI FERENC
DR. KONDOROSI FERENC
DR. KONDOROSI FERENC igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Az ön szavaiból kicsengő aggodalmat teljes egészében értem, és sok vonatkozásban megalapozottnak tartom. A gyülekezési jog kitüntetett alkotmányos szerepével magam is egyetértek. Egy olyan kommunikációs, alkotmányos alapjogról van szó, amely az emberi méltóságból fakad, és amely valójában alkalmas és képes arra, hogy artikulálja a különböző véleményeket és megjelenítse azokat.
A gyülekezési jog valóban nem valósíthat meg bűncselekményt, bűncselekményre való felhívást. A jelenleg hatályos törvény is bőven ad eligazítást a jogalkalmazóknak. A kormány, érezve a jogalkotás iránti felelősségét, az elmúlt évben elkezdett egy módosító javaslatot kidolgozni, amely pontosan arra irányult, hogy a jogalkalmazók számára nagyobb eligazodási terepet, nagyobb lehetőséget biztosítson. A cél nem ennek az alkotmányos alapjognak a korlátozása, hanem a garanciarendszer megteremtése volt. Ez a törekvés kellő politikai támogatás hiányában megbukott, a kormány azonban felelősségét érezve letette az asztalra és bizonyította, tudja, hogy milyen irányban kell egy alkotmányos alapjog további cizellált garanciarendszerét megteremteni.
Frakcióvezető úr felszólalásában utalt a római egyezményre, amely nem más, mint az emberi jogok európai egyezménye 1950-ből, amely sokkal tágabb körben ismeri el bizonyos alapjogok korlátozhatóságának lehetőségét - pedig jogállamok csodálatos konszenzusán alapul -, mint a magyar közjog. Ez nem azért van, mert azok az országok, amelyek a római egyezményt megfogalmazták, nem érezték volna az alapjogvédelem szükségességét, hanem azért, mert látták azt, hogy közvetlen és nyilvánvaló veszély, a közrend, a közbiztonság, a közegészségügy, a közerkölcs védelme érdekében is lehet alkotmányos alapjogot korlátozni.
Mi más úton indultunk el, szélesre tártuk a véleménynyilvánítás kapuját, és a korlátozhatóságok mechanizmusát nem építettük be a törvényekbe. Ez tisztességgel vállalható megoldás, hiszen 1989-90-ben senki nem számolt azzal, hogy az alkotmányos alapjogokkal vissza is lehet élni. A jogállam finomhangolása nyilvánvalóan azt jelenti, hogy a megfelelő megoldásokat megtaláljuk, és érett politikai konszenzussal ezekbe a törvényekbe foglaljuk.
(9.30)
Magam is egyetértek azzal, hogy veszélyes, ha a politika eluralkodik a jogon, de nagyon jól tudjuk azt, hogy ritka politikai konszenzusok, úgynevezett tiszta pillanatok kellenek ahhoz, hogy a politika önmaga elé a közjog eszközrendszerével korlátot állítson. Ilyen az alkotmányos alapjogok kodifikációjának mechanizmusa is. A jelenleg hatályos jog is bőven ad lehetőséget arra, hogy egy alkotmányos alapjog garanciarendszerét érvényesítsük. Magam is úgy ítélem meg, hogy a gyülekezési jog gyakorlása során elkövetett garázda magatartások elkövetőit fel kell kutatni, és azokat felelősségre kell vonni. A tárca ezt fontosnak tartja, és nem személyválogató politikát folytat; az igazságszolgáltatás működését azonban egy független alkotmányos intézmény önálló megnyilvánulásának tartjuk, az ítéletek milyenségét, minőségét és a kiszabott szabadságvesztés időtartamát a tárca nem kommentálja, hanem bízik a független igazságszolgáltatás erejében.
Ami az alkotmányos alapjogok garanciarendszerét illeti, azt hangsúlyoznám, hogy készek vagyunk további módosító törekvéseket letenni az asztalra, és ehhez kérem majd a kellő támogatásukat.
Köszönöm.
