BORSOS JÓZSEF
BORSOS JÓZSEF
BORSOS JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Vidorné képviselőtársam azon megjegyzéséhez szeretnék hozzászólni, amit az előbb itt már több képviselőtársam is megpróbált kiegészíteni, hogy milyen gyorsan térjünk rá a konkrét cselekvésre, vagy milyen gyorsan ne.
Itt a gyermekszegénységről beszélünk, és a gyermekszegénység ellen akarunk valamit tenni. Sokféle definíciót fogalmaznak meg a szociológusok azzal kapcsolatban, hogy mit értünk az alatt, hogy szegénység vagy egyáltalán gyermekszegénység, de én gyakorló szociológusoktól, illetve gyermekekkel foglalkozóktól azt a fajta megközelítést tapasztalom, illetve hallottam tőlük a beszélgetések során, hogy egyrészt a szegénységet megközelíthetjük úgy is, hogy valaminek a hiánya, vagy valami nincs, valamiből kevés van, mert rossz anyagi körülmények között élünk, vagy éppen nem kapjuk meg azt a szeretetet a családban, ami mondjuk, gyerekként megilletne bennünket és így tovább. Erre a cselekvési terv is próbál majd technikai megoldásokat nevesíteni, de én azt gondolom, hogy a család szeretetét nem lehet technikai úton előállítani, és azért nem egyedül, nem ketten vagyunk, akik nem dőzsölő anyagi körülmények között nőttek fel, és mégis jutottak valahova.
Én azt gondolom, hogy nem ez a nagyobbik probléma, hanem amit ők mondanak, a megfosztottság hiánya, amit a gyermekek akkor éreznek, amikor az elméjük nyiladozik a világra, és kezdik felismerni, hogy mi van körülöttük. És ezzel párhuzamosan a helyzetükből adódóan, akik ilyen helyzetben vannak, egyre több kapu zárul be előttük, mert olyanok a társadalmi körülmények.
És sajnos jelen pillanatban nagyon sok olyan gazdasági motiváció van a kormányzat politikájában is és a jelenlegi gazdasági körülmények között is, ami egyre több ilyen kaput zár be a gyerekek előtt, és én azt hiszem, a kérdés kezelésében ez a nagyobbik probléma, a hiány.
Köszönöm.
