DR. KÓKA JÁNOS
DR. KÓKA JÁNOS
DR. KÓKA JÁNOS gazdasági és közlekedési miniszter: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Bár nem értek egyet az interpellációban foglalt állításaival, mindenekelőtt le szeretném szögezni, hogy értem és tiszteletben tartom az aggodalmait a magyarországi távközlési piaccal, a nemzeti szempontból értékes adataink védelmével kapcsolatban, és válaszomban igyekszem maradéktalanul eloszlatni ezeket az aggályokat.
Ön azzal kezdte interpellációját, hogy sajtóhírek szerint a Deutsche Telekom arról tárgyal, hogy a Magyar Telekomban lévő részesedését értékesítse. Szeretném elmondani, hogy ma délelőtt hosszú telefonbeszélgetést folytattam a Deutsche Telekom vezetésével, akik két nagyon határozott nyilatkozatot tettek. Az egyik, hogy a Magyar Telekom nem eladó. A másik, hogy a Magyar Telekomot a Deutsche Telekom, az anyavállalat hosszú távú stratégiai érdekeltségként kezeli, amelyet Kelet-Közép-Európában, Kelet-Európában akár terjeszkedésének platformjára is használni fog. Az ön által említett híresztelések nyilván bizonyos piaci körök érdekeit szolgálhatják, de azt gondolom, hogy a parlament nem lehet terepe egyes gazdasági érdekcsoportok egymás közötti harcának, és azt sem tartom célszerűnek, hogy minden, a sajtóban megjelenő híreszteléssel itt foglalkozzunk.
A sajtóhíresztelésekkel szemben egyébként nem a mai telefonbeszélgetés volt az egyetlen hivatalos és egyértelmű közlemény a Deutsche Telekom részéről abban a kérdésben, hogy el kívánják-e adni a Magyar Telekomot bármilyen külső befektetőnek, a Financial Times Deutschland híre után közleményben cáfolták a Magyar Telekom értékesítésére vonatkozó szándékot. Felhívom továbbá tisztelt képviselő úr figyelmét arra is, hogy René Obermann, a Deutsche Telekom első számú vezetője március 1-jén ismertette azon érdekeltségeik listáját, amelyeket a társaság a közeljövőben kíván eladni. A listán szerepeltek spanyol, francia és amerikai érdekeltségek is, kelet-európai azonban egyetlenegy sem.
A vállalatcsoport ugyanezen szándékát erősíti, hogy a német tulajdonosnak a balkán országai felé Magyarország jelenti az egyetlen kaput, ezen stratégiai hídfőállás nélkül erősen leértékelődhetne a cég kelet-közép-európai befektetési portfóliójának értéke.
(14.20)
Mindemellett a magyar állam a stratégiai ágazatokat érintő esetleges tulajdonoscserék kapcsán, a mindenkor hatályos privatizációs szerződésben nyújtott lehetőségeinek megfelelően mindig is a nemzeti érdekek maximális figyelembevétele mellett hozta és hozza meg a döntéseket. A képviselő úr által említett stratégiai adatok biztonsága nem forog veszélyben. A nemzetbiztonsági szempontból kényes elemek üzemeltetését és felügyeletét minden esetben kizárólag állami szerv láthatja el, piaci szereplő bevonására csak a nemzetbiztonsági kockázatot nem jelentő, valamint piaci alapon bérelhető eszközök és szolgáltatások esetén kerül sor, és a Magyar Telekom Csoport tagjai az üzemeltetési jogot minden esetben a közbeszerzési törvény előírásait betartó közbeszerzési eljárásban nyerték el.
Természetesen a piacgazdaság alapvető törvényeinek megfelelően a nemzeti szabályozó hatóság, a Nemzeti Hírközlési Hatóság az elektronikus hírközlésről szóló jogszabályok előírásának betartását kérheti számon egy hírközlési szolgáltatón. A jogszabályok alapján a hatóság a határozataiban foglalt kötelezettségek teljesítését szintén ellenőrizheti. Amíg ezen kötelezettségeknek eleget tesz a szolgáltató, addig a hatóság nem avatkozhat és nem is kíván beavatkozni jogszerűen a cég döntéseibe. A tulajdonosi összetétel változására pedig csak a jelenlegi tulajdonosok gyakorolhatnak befolyást, ezért is megnyugtató a Deutsche Telekom többször megerősített hivatalos és informális közlése.
Ami hazánk és Oroszország viszonyát illeti, prioritásaink egybeesnek az Európai Unió vezérlő elveivel (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.): Magyarország az Európai Unió tagjaként Oroszországgal stratégiai partnerségben érdekelt a kölcsönös beruházások és kereskedelem, valamint a politikai kapcsolatok alapján.
