DR. KÓKA JÁNOS
DR. KÓKA JÁNOS
DR. KÓKA JÁNOS gazdasági és közlekedési miniszter: Tisztelt Képviselő Asszony! Interpellációjának nemcsak a címe, de a tartalma is távol áll a valóságtól. Először is szeretném felhívni a figyelmét arra, hogy a Bakony Művek Zrt.-nél bekövetkezett eseményeket nem célszerű összekeverni a tőle már függetlenné vált és időközben nevet is változtatott Hajdúnánás Lux Kft. állami támogatásának kérdésével. De nézzük a részleteket!
Az ezredforduló utáni években a Bakony Művek Zrt. szakmai hibákat vétett, túlvállalta magát, túl gyorsan akart növekedni, és minden bizonnyal ez ütött vissza. A beruházásokhoz felvett hiteleket törleszteni kellett volna, a cég termelékenysége és hatékonysága azonban drámaian visszaesett. Az acél világpiaci ára nőtt, és a társaság, amelynek termeléséhez nyersacél szükséges, nem volt erre felkészülve.
Kezdetben a taktika sikereket hozott, akkor még a Bakony Művek Autóalkatrész-gyártó Rt.-nek hívott cég pénzügyi mutatói stabilizálódtak, több beruházás is elindult. Ezzel egy időben sikerült beszállítói szerződéseket kötni az Electrolux Hűtőgépgyárral is, a svéd nagyvállalat nyíregyházi termelőüzemének kiszolgálására a cég a közeli Hajdúnánáson zöldmezős beruházással épített üzemet. A munkahelyteremtő projekt különböző állami forrásokból vissza nem térítendő támogatásokhoz jutott, a beruházás egyébként ösztönző szerepet játszott a Gripen-ellentételezésben érdekelt Electrolux nyíregyházi telephelyfejlesztéseiben is.
Az új üzem 2005 novemberében levált az anyavállalatról. Az ön által említett vissza nem térítendő állami támogatásban lényegében ez a kft. és nem a Bakony Művek Zrt. részesült. Nem felel meg a valóságnak az az állítás sem, hogy a támogatás 2004-ben történt, mert az több forrásból 2003 és 2005 között folyamatosan került folyósításra; mint ahogy az sem, hogy ez ablakon kidobott pénz, hiszen a Hajdúnánás Lux Kft. mind a mai napig működik, és foglalkoztat több mint 200 főt annak dacára, hogy a legnagyobb vevője szerződést bontott vele. A kft.-nél jelenleg is folyik a termelési szerkezet átalakítása. A támogatások céljainak meg nem valósulása esetére a törvényi előírásoknak megfelelően a cég bankgaranciákat adott, vagyis az államot nem érte, nem is érhette kár. Az sem hagyható figyelmen kívül, hogy a folyósított támogatás éppen egy középvállalkozáshoz került, vagyis ellentétben az elhangzottakkal, egy kkv-hoz volt úgymond bőkezű a kormány.
Ami pedig a Bakony Művek Zrt.-t illeti, a cég ’1998 és 2003 között a közel 2 milliárd forintos beruházásaihoz 229 millió forint támogatásban részesült. E pályázati rendszerek alapvető sajátossága az volt, hogy kapacitásnövelő beruházásokhoz nyújtott támogatást. Megítélésének alapfeltétele pedig a mindenkori pályázati felhívásokban és azok útmutatóiban leírt követelmények maradéktalan teljesülése, beleértve a megtérülési követelményt is.
Amennyiben a kötelezettségvállalás nem teljesül, a támogatást a jegybanki alapkamat kétszeresével növelten kell visszatéríteni a támogató részére. A konkrét esetben a Magyar Államkincstár által elvégzett ellenőrzések szerint a Bakony Művek Zrt. a vállalt eddigi kötelezettségét maradéktalanul teljesítette, a beruházások megvalósultak. A cég 2007. február 1-jén csődvédelmet kért, a cég legnagyobb hitelezője a főtulajdonos Bankár Holding. A tartozás közel egynegyede a beszállítók elmaradt pénze, akiktől a cég vezetése azt kérte, hogy szavazzák meg a csődvédelem által biztosított 90 napos fizetési haladékot, amelyet a többség meg is szavazott. Ha nem egyeztek volna bele a haladékba, felszámolási eljárás indult volna a cég ellen. A beszállítók vétó esetén évekig tartó felszámolásra számíthattak volna, ráadásul akkor is csak pénzük töredékéhez jutottak volna hozzá.
Mindezekre tekintettel a cég csődegyezséget kívánt kötni a hitelezőkkel, amelynek keretében a leányvállalat egy részét értékesítenék, és a befolyó összegből kifizetnék az APEH felé fennálló tartozást is. Ezáltal a cég köztartozásmentessé válna, és egy második tranzakcióval az esetleges vevő megszerezheti a Préstechnika Kft. többi részét is. Ezt a második vételárból befolyó összeget pedig arányosan szétosztanák a hitelezők között. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.)
A csődvédelem és a csődegyezség tehát kívánatos, nincs mód külső beavatkozásra ugyanúgy, ahogy hivatalos vizsgálatra sem, mert az állami források folyósításának szabályai nem sérültek, a zrt. és a beszállítói közötti magánjogi szerződések esetében pedig (Az elnök ismét jelzi az idő leteltét.) a megfelelő jogszabályok iránymutatóak.
Kérem válaszom elfogadását. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)
