DR. KÓKA JÁNOS
DR. KÓKA JÁNOS
DR. KÓKA JÁNOS gazdasági és közlekedési miniszter: Tisztelt Képviselő Úr! Mindenekelőtt azt szeretném láttatni, bizonyára elkerülte a figyelmét, hogy az ön által vizsgált időszakban a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal nem tartozott az általam vezetett minisztérium irányítása alá, ezért aztán azoknak a személyi összefüggéseknek az elemzésébe bele sem mennék, amelyeket ön sejtett ebben, és a rágalmakkal sem fogalmaznék, hanem nézzük a dolog érdemét.
Miközben az interpellációját a képviselő úr elmondta, az a kérdés fogalmazódott meg bennem, hogy vajon akkor tennénk-e jól, ha kizárólag olyan vállalkozókat segítenénk innovációs támogatással, állami ösztönzőkkel, akik képtelenek teljesítményre. Az is rendben volna-e, ha azokban a tanácsadó testületekben, ahol határozunk ezeknek a stratégiai irányoknak a kijelöléséről, nem volnának ott azok a sikeres üzletemberek, akik Magyarország fejlődésének, a gazdaság gyarapodásának elsődleges motorjai? Minden bizonnyal a képviselő úr válasza az volna, hogy persze, ezeknek az embereknek ott van a helyük, az összes támogatási rendszernek pontosan az a célja, hogy az ilyen kezdeményezéseket, vállalkozásokat, gyarapodó üzletembereket, a köztársaság gyarapodását is szolgáló üzleti tevékenységeket támogatják. Ilyen módon a siker szerintem nem szégyen. Ha valaki nemcsak Magyarországon, de egy erős nemzetközi mezőnyben, komoly versenyben is el tud eredményeket érni, az sem szégyen. Ha jó minőségű pályázatokkal, kidolgozott ötletekkel nyílt versenyben valaki nyerni tud, az sem szégyen. Ha pedig külföldön és belföldön is neves tudósok, gazdasági szakemberek pontoznak, értékelnek pályázatokat, akkor az meg kifejezetten előny, hiszen a rangsorok nem politikai döntés alapján születnek.
A stratégiai kérdésekkel foglalkozó Kutatási és Technológiai Innovációs Tanács tagjai között nagy súllyal kell szerepelniük a gazdaság és ezen belül az innovatív vállalkozások képviselőinek. A Solvo Rt. a hazai biotechnológiai szektor kiemelkedő hazai vállalkozása, a saját szegmensében piacvezető. A vállalkozás 2005-ben elnyerte a magyar innovációs nagydíjat, és képes volt arra, hogy megvásárolja a külső pénzügyi befektetők üzletrészeit is. Véleményem szerint a stratégiai döntések során a tanácsnak éppen olyan szakemberekre kell támaszkodnia, akik bizonyítottan képesek a kutatási eredmények gazdasági megvalósítására és a kutatási termékek elismertetésére a nemzetközi piacon. A tanács nem ír ki pályázatot, és nincs ráhatása a konkrét projektekre vonatkozó döntésekre sem. Ezzel szemben éves és középtávú tervekkel és az ezek alapján kiírandó pályázati elvekkel foglalkozik.
A részletes pályázati kiírásokat a tanács tagjai nem látják meghirdetés előtt. Ezek a nyilvános, részletes kiírások tartalmazzák azokat a bírálati szempontokat és azok súlyozását is, a döntések pedig ezek alapján születnek. A szabályok átláthatóak, bárkinek lehetősége van jó pályázatot írni. A pályázat nyertesei pedig azok lesznek, akik a legjobban megfelelnek a mindenki által megismerhető kritériumoknak, amelyek mögött semmiféle politikai indítékok nem szerepelnek. Ugyanakkor az is indokolatlan és méltánytalan eljárás lenne, ha mindazok a vállalkozások, amelyeknek vezetői különböző testületekben az üzleti szféra véleményét képviselik, ki lennének zárva mindenféle pályázati lehetőségből. Megjegyzem, a Solvo igen sikeresen szerepelt az Európai Unió 6-os kutatási keretprogramjának pályázatain is. Remélem, képviselő úr, azt azért nem feltételezi, hogy az Európai Bizottság által kiválasztott nemzetközi testületek elfogultan, helyi kapcsolatok alapján hozzák meg döntéseiket.
Kérem a képviselő urat, hogy válaszomat szíveskedjék elfogadni. Köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokból.)
