DR. GEGESY FERENC
DR. GEGESY FERENC
DR. GEGESY FERENC (SZDSZ): Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőház! Magyarországnak van gazdasági felzárkózási programja, a konvergenciaprogram, amit az EU is áttekintett és elfogadott. Ennek a konvergenciaprogramnak a megalapozására elkészült tavaly az országos költségvetés, amely ezeknek az előirányzatoknak megfelel, és úgy látjuk, hogy időarányosan teljesül, sőt túlteljesül. Remélem, nem minősül a kormány hibájának, hogy most sem sikerült pontosan eltalálni a számokat. Túlteljesül, és ezenközben született egy alkotmánybírósági döntés, amely az egyik adótörvény egyik pontját alkotmányellenesnek találta.
Ennek a döntésnek az alapvető üzenete nem az, hogy egy törvénycsomag vagy egy elképzelés alapvetően rossz. Ha lenne rá időm, végigszámolnám, hogy az Alkotmánybírósághoz benyújtott, például adózással kapcsolatos jogszabályokkal szembeni panaszok hányadrésze bizonyult az Alkotmánybíróság döntése alapján tényleg alkotmányellenesnek, vagy pláne az itt, a parlamentben, bizottsági vagy plenáris ülésen elhangzó kijelentések hány százaléka állja meg a helyét, mert szerintem ennek legalább olyan üzenete lenne a kijelentések megalapozottságáról.
(10.50)
De kétségkívül ezt a döntést, ezt a törvényi paragrafust az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek találta, és azt kell mondani, hogy természetesen akár ha egy paragrafusról is van szó, ez kényelmetlen helyzet. Az ember nem örül annak, ha egy jogszabályszerű működést elbíráló és mindenki által elfogadott testület egy lépést alkotmányellenesnek ítél.
Mi volt az alkotmányellenesség indoka? Az, hogy a törvény akkori megfogalmazása azt mondta: vélelmezem, hogy minden magát veszteségesnek kimutató vállalkozás azért valamilyen mértékű, kisebb-nagyobb adóviselő-képességgel rendelkezik, tehát nem jól töltötte ki - fogalmazzunk finoman - a nyomtatványokat. Ez valóban megengedhetetlen, és még egyszer hangsúlyozom, utólag is nagyon kényelmetlen helyzet.
Mit céloz meg ez a törvény? Azt az alkotmánybírósági lényeges kifogást, hogy egy ilyen vélelmezést bizonyítani vagy ellenbizonyítani lehessen, tehát ne az legyen, hogy az APEH akármilyen módon valamit állít, és annak az adózó nem mondhat ellent. Tehát a bizonyítási kötelezettség és lehetőség fennáll.
Az alkotmánybírósági döntés 60 milliárd forint ez évi befolyásáról szól. Ehhez képest sok mindent tehetett volna a kormány. Mondhatta volna, hogy az egész kieső pénzösszeget igyekszik behozni valamilyen módon. Elhangzott már, hogy ennek körülbelül a negyede az, amit ez a javaslat megcéloz. Mondhatta volna azt, hogy új adót vezet be, merthogy ez nem új adó, hiszen ez egy meglévő adónak az egyik elemét, a jövedelem meghatározását módosítja vagy pontosítja. Adóemelést nem mondhat, hiszen év közben egy meglévő adót nem lehet megemelni, de a következő évekre vonatkozóan - mert minden adómódosításnak van következő évi hatása - mondhatta volna ezt is. De végül is nem ezt tette, hiszen a parlament által elfogadott költségvetésnek meglehetősen nagy tartaléka van, amit nagyon helyes, hogy az Országgyűlés így fogadott el, ami fedezetet jelent arra, hogy az ilyen vagy akármilyen előre nem kiszámítható dolgok esetén tartalék legyen. Viszont mégis előterjesztette ezt a javaslatot, amivel a bevételek egy része teljesül.
Az arányokból és az eddig elmondottakból is látszik, ennek valóban nem az az alapvető célja, hogy ha a konvergenciaprogram vagy az ez évi költségvetés felborul, vagy más hasonló látványos dolog történik, hanem a gazdaság fehérítése. Tehát nem a félelemkeltés. Igazából nem is értem azt a felvetést, hogy az lenne a dolog lényege, hogy az APEH-től félni kell. Úgy gondolom, aki - mondjuk így - igyekszik a törvényeknek megfelelően kitölteni az adópapírjait, annak még egy ilyen törvényi passzus törvénybe iktatásától sem kell félnie. Nem erről van szó, hanem arról, hogy aki abban bízik, hogy úgyse kerül rá sor, és ezért bizonyos tételek könyvelésével veszteséget lehet kimutatni, az esetleg meggondolja magát. De természetesen nem úgy, hogy az APEH kijelenti, kizárt, hogy te veszteséges lennél, hanem úgy, hogy egy alaposabb vizsgálatra kerülne sor. Az alaposabb vizsgálatra való kiválasztás pedig nem úgy történik, hogy megnézi a tulajdonosok összetételét, az ágazatokat vagy valami más, nem teljesen elfogadható szempontot, hanem egy számítástechnikai, gazdaságelemzői módszerrel.
(Szűcs Lajos elfoglalja helyét a jegyzői székben.)
Úgy gondoljuk - s ezt az SZDSZ-frakció nevében mondom -, hogy ez a módosítás elfogadható és támogatható, hiszen éppen arról szól, hogy a közteherviselés legyen arányos, hogy az adóviselés alól ne lehessen könnyedén, kockázatmentesen kibújni. Abban természetesen van igazság, hogy az adórendszerünk eléggé bonyolult, és a sok módosítás miatt sokszor nehéz követni, tehát valóban ráférne az adórendszerre egy áttekintés, egyszerűsítés. De hogy összességében milyen mértékig lehet az adóterhelést csökkenteni, annak eldöntése is nagyon fontos lenne. Mert olyan mértékig lehet csökkenteni, ami a gazdasági felzárkózási programot még nem veszélyezteti.
Még egyszer hangsúlyozom: ennek a törvénymódosításnak az alapcélja a gazdaság fehérítése, nem új adónemekkel, hanem az arányos teherviselés betartatásával, legalábbis az ez irányba történő elmozdulással.
Köszönöm. (Taps a kormánypárti oldalon.)
