DR. GEGESY FERENC
DR. GEGESY FERENC
DR. GEGESY FERENC (SZDSZ): Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Kicsit kényelmetlen helyzetben vagyok, mert igyekszem kerülni a sarkos megfogalmazásokat, és ez lehet, hogy most nem mindig fog sikerülni. Elhangzott egy olyan felszólalás, hogy ez a kényelmetlen szó, megfogalmazás minősíti a jogrendszerről, az alkotmányos rendszerről való állásfoglalásomat. Megfontolandó felvetés, de szerintem meg kellene kérdezni azt a két alkotmánybírót, aki kisebbségi véleményként, de ezt a paragrafust nem tartotta alkotmányellenesnek. Továbbá hozzá kellene tenni, hogy szívesen várnék vagy szívesen hallanék olyan mondatot vagy mondatokat, ami a sorjázó alkotmányellenes jelzőkre utólag azt mondja, hogy hát tévedtem. Merthogy erre bőven volt vagy lett volna lehetőség.
Elhangzott egy olyan kitétel, hogy mi volt '90 előtt vagy '90 óta. Én úgy gondolom, hogy az valóban '90 előtt volt jellemző, hogy az ember - a politikus inkább - az elérhető olvasmányokat, jogszabályokat nem tanulmányozza, hanem ettől teljesen elvonatkoztatva mond véleményt, tehát nem kell feltétlenül törvénytervezet-szöveget végigolvasni vagy nem kell feltétlenül alkotmánybírósági állásfoglalást végigolvasni. Én azért megtettem ezt. (Babák Mihály: A lényegre térjél rá.) És most már valószínűleg senki nem emlékszik rá, hogy mivel kapcsolatban hangzott el, de én azért felolvasom ezt a kitételt. A vélelemről van szó, tehát amiről itt a szakmai vita folyik vagy folynia kéne.
„A vélelem kivételessége abban is áll, hogy az állam az őt általában terhelő bizonyítási kötelezettség teljesítése nélkül jövedelemszerzést feltételez, amely után adót szed be. Alkotmányos követelmény - mint arra az Alkotmánybíróság rámutatott -, hogy a tényleges helyzet bizonyításának feltételeit az adó megfizetésére kötelezett részére biztosítani kell.” Tehát ez azt kifogásolta, hogy bizonyítási lehetőséget nem tartalmazott az előző megfogalmazás, és nem azt, hogy vélelmezett valamit.
A következő ilyen kitételnél már kicsit bajban vagyok, mert nem tudom, hogy itt most végül is kinek van igaza, melyik miniszternek, mert elhangzott pró és kontra, hogy melyik miniszter érvényesítette az elképzelését. Én ebben nem tennék markáns kijelentést, én csak azt tudom mondani, hogy amikor az Alkotmánybíróság a többségi… - és elnézést, az előző felolvasott szöveg a többségi vélemény volt -, tehát amikor az Alkotmánybíróság hatályon kívül helyezte ezt február 26-ai nappal vagy 27-ei nappal, akkor dönthetett volna úgy, hogy január 1-jétől. Nem tette. És az első vita arról szólt, hogy az arra az időszakra eső adóterhet az APEH hajtsa be. Akkor volt az SZDSZ-nek az a markáns véleménye, hogy ezt nem. Megtehetné, mert hiszen nem lenne alkotmányellenes, de ne tegyük meg.
Utána valamikor márciusban ehelyett volt egy másik tervezet. Én most sajnos annyira nem vagyok felkészült, hogy itt legyen az a tervezet, ami akkor megjelent, de azt merem állítani, hogy az nem az a tervezet, mint ami itt most szerepel, és lényeges pontokon nem az.
(12.30)
No, még egy markánsabb kijelentés: az adócsökkentés számonkérése azon az ürügyön, hogy valakiről, akiről több-kevesebb joggal lehet azt feltételezni - nem állítani, feltételezni -, hogy ténylegesen keletkezik nála nyereség, hogy ennél egy fokozottabb eljárás legyen - nem az állítás és rögtön vegzálás, akasztás, hanem egy eljárás következzen be -, és ennek eredményeként ezen eljárások némelyike… - mert nyilvánvalóan akár nagyvállalatról, akár kisvállalatról van szó, ezen veszteséges vállalkozások között egy jelentős rész, többség vagy kisebbség, ezt nem merném megbecsülni, valóban veszteséges, és az eljárás nem fog többlet-adóbevételt hozni; tehát hogy ennek eredményeként mégiscsak valamilyen többletbevétele származik a költségvetésnek, úgy gondolom, ez nem az adócsökkentéssel szemben álló dolog, hanem pont azt eredményezi, azt célozza eredményezni, hogy a közteherviselés általánossá váljon.
Néhány egyéb kisebb megjegyzés a feketegazdaságról, szürkegazdaságról. Nem tudom ezek után pontosan követni, hogy ki mit ért ez alatt. Azt gondolom, hogy ha egy nem kis vállalat, nagyvállalat - építőipari vállalatoknál ez gyakran előfordul - feketén alkalmaz munkavállalókat úgy, hogy sehova nem jelenti be, de egyébként társasági adót meg áfát fizet, ez a feketegazdaság része vagy nem; benne van az adórendszerben vagy nincs benne. Úgy gondolom, hogy az adórendszerben benne van, de ezzel jövedelemadót spórolhat meg.
No, a reformról: elhangzott, hogy ez a bevezetés egy kezelhetetlen költségvetési helyzet kezelésére szolgál, és nem adóreform. Valóban nem adóreform, de mint tudjuk, nem kezelhetetlen a költségvetési helyzet, hiszen épp erről szólt a vita elején, a hozzászólás elején, hogy a tervezettnél egy érezhetően jobb költségvetési egyenleg alakult ki az országban.
A reform - mikor lehet reformot csinálni? Természetesen akkor lehet, amikor egyébként jó az ország helyzete, hogy a reformmal időnként együtt járó többletkiadásokat is ebből lehet fedezni. De az a helyzet, hogy a 17 év alatt ez nagyon ritkán volt tetten érhető, hogy azt az ominózus jó helyzetet reformlépések bevezetésére használta volna föl a kormány. Emlékezetem szerint reform a Bokros-csomag után közvetlenül volt, és az azután lévő jó gazdasági helyzetben nem nagyon. De - kicsit ellentmondva magamnak - az egészségügyben zajló átalakulást reformnak tartom, és ez a reform abban is megnyilvánul, azt is eredményezi, hogy az államháztartás költségvetési egyensúlya javul.
A becslésről - hogy ez veszélyes eszköz-e vagy nem. Megnéztem a 7. §-t, ez az e)-f) pontja, tehát feltehetően van a), b), c), d) pontja vagy legalább egy pontja van, hiszen ha mindegyik hatályon kívül lett volna helyezve, akkor ez a paragrafus sem lenne. Ez a becslés most is van, most is az adóhatóságnál van ez a lehetőség. Képzeljük el, ha ez most veszélyes helyzet, hogyha más esetben is becsléssel élhet az adóhatóság, akkor milyen veszélyes fegyver, amikor a képviselő úr által említett bizonylatok nincsenek, és ez mégis ott van az adóhatóságnál; akkor úgy gondolom, hogy a logikus következtetés nem az lenne, hogy ez maradjon el, hanem az egész - nem tudom, hányas - törvényi paragrafus, mert a becslés nagyon rossz irányba visz.
Még egy észrevétel: egyik képviselőtársam javasolta konzekvensen, többször is, hogy vonjuk vissza ezt a javaslatot. Másik képviselőtársam, igaz, csak egyszer, de említette, hogy terjesszük ki a 2 százalék fölötti eredményt produkálókra. Ha ezek között választani kéne, én felhívnám a pénzügyminiszter úr figyelmét az utóbbi javaslatra.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
