DR. VERES JÁNOS
DR. VERES JÁNOS
DR. VERES JÁNOS pénzügyminiszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A kormány az államháztartási konszolidációs és reformprogramjának végrehajtása során kiemelt jelentőséget tulajdonít a fekete- és a szürkegazdaság fehérítésének, a közteherviselésbe bevonható kör szélesítésének, az adózói bázis erősítésének. Ma Magyarországon túl kevesen fizetnek adót, és az indokoltnál kevesebben vesznek részt a közteherviselésben. Így azokra, akik betartják a törvényeket, jóval nagyobb terhek hárulnak. Ezért a kormány számos területen tudatosan kívánja szűkíteni a közteherviselést elkerülő lehetőségeket.
E cél megvalósítása érdekében idén jelentősen növekszik a vagyonosodási vizsgálatok száma, a korábbi évi néhány százról tízezerre emelkedik ez a darabszám. Az Alkotmánybíróság február végén a korábbi elvárt adó szabályait alkotmányellenesnek minősítette, a kormány ugyanakkor nem mondott le az eredeti cél érvényesítéséről, a gazdaság fehérítéséről, az adókikerülés szűkítéséről. E célok érvényesítésére új javaslatot dolgozott ki, amelynek kialakítása során messzemenőkig tekintettel volt az Alkotmánybíróság által megfogalmazott azon követelményre, miszerint a tényleges helyzet bizonyításának feltételeit az adó megfizetésére kötelezett részére biztosítani kell.
Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslatban arról van szó, felhatalmazást kap az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal arra, hogy eltérő ellenőrzési módszereket alkalmazva ellenőrizze azokat, akiknek nincs a jövedelemminimumnak megfelelő jövedelmük, illetve nem vállalják, hogy legalább ennyi jövedelem után fizetnek adót.
A hangsúly az ellenőrzés hatékonyságának erősítésén van. A törvényjavaslat meghatározza a jövedelemminimumot az egyes adózói csoportok esetén, amely az eladott áruk beszerzési értékével és az eladott közvetített szolgáltatás értékével csökkentett összes bevétel 2 százaléka. Ha a vállalkozás adózás előtti eredménye nem éri el ezt a jövedelemminimumot, akkor a vállalkozás választásától függ, hogy kitölti a bevalláskiegészítő nyomtatványt, vagy megfizeti a jövedelemminimum után az adót.
Meghatározott adózói kör eredendően mentességet élvez a javaslat alapján, így a kiegészítő nyomtatványt nem kell kitöltenie a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény hatálya alá tartozó adózónak az előtársasági adóévben és az azt követő adóévben, tehát az újonnan alakult társaságok lényegében minimum egy, adott esetben lehet, hogy kettő évig ezt a bizonyos mentességet élvezik.
Ugyancsak nem kell kitölteni a nyomtatványt a munkavállalói résztulajdonosi program szervezetének, a közhasznú társaságnak, a vízi társulatnak, az alapítványnak, a közalapítványnak, a társadalmi szervezetnek, a köztestületnek, az egyháznak - ideértve e szervezetek alapszabályában, illetve alapító okiratában jogi személyiséggel felruházott szervezeti egységeiket is -, a lakásszövetkezetnek, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárnak, a felsőoktatási intézménynek - ideértve az általa létrehozott intézményeket is -, a diákotthonnak, a szociális szövetkezetnek, az iskolaszövetkezetnek, továbbá a közhasznú, kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaságnak; az egyéni vállalkozónak a tevékenysége megkezdésének évében és az azt követő évben, ha a tevékenység megkezdését megelőző 36 hónapban a magánszemély egyéni vállalkozói tevékenységet nem folytatott, az adózónak, ha az adóévben vagy a megelőző adóévben elemi kár sújtotta. Azaz az elmúlt percekben mindazokat a kivételeket soroltam, amely kivételek esetében nincs ilyen típusú kötelezettség.
Az adóhatóság a bevallást kiegészítő nyomtatványt feldolgozza, és kockázatelemző program alapján informatikai vizsgálattal egyes adókötelezettségek teljesítésének ellenőrzésére választja ki azokat az adózókat, amelyeknél alapos okkal feltételezhető, hogy a vállalkozási tevékenység kimutatott eredménye a bevételek eltitkolásának vagy szabálytalan költségelszámolásnak a következménye.
Ehhez kapcsolódóan kiegészülnek az adózás rendjéről szóló törvénynek a becslésre vonatkozó, eddig is megvolt szabályai, amely szerint becsléssel kell az adó alapját megállapítani egyebek mellett akkor is, ha az adózó jelentős számban és mértékben nem tudja bizonyítani, hogy költségei a vállalkozás érdekében merültek fel, illetőleg hogy a bizonylatai valós gazdasági eseményekről szólnak.
A benyújtott törvényjavaslat meghatározza az ellenőrzésre történő kiválasztás szabályait. A törvényjavaslat jogot biztosít az adóhatóságnak arra, hogy vizsgálja, az egyéni vállalkozó, a vállalkozás magánszemély tulajdonosa, illetőleg a vállalkozásban közreműködő személyek életvitelének biztosításához szükséges kiadásokra a vállalkozásból megszerzett jövedelem nyújthatott-e fedezetet. A vizsgálat eredményétől függően az adóhatóság a magánszemélyt az adózás rendjéről szóló törvény szabályai szerinti bevallás kiegészítésére hívhatja fel. A rendelkezések a benyújtott javaslat szerint 2007. július 1-jével lépnek hatályba.
Az alkotmánybírósági határozat következtében nyilvánvalóan csökken a 2007. évre tervezett adóbevétel. A döntés következtében az idén 60 milliárd forint bevételkiesés prognosztizálható, mivel a kormány a konvergenciaprogramot tartani kívánja, az abban vállaltak teljesítéséhez a bevételkiesést más forrásokból kell pótolni. A kieső adóbevételt a 2007. évi költségvetésről szóló törvényben kapott felhatalmazás alapján a kormány 30 milliárd forint összegben a központi egyensúlyi tartalék 50 milliárd forintos előirányzatából fedezi. Amennyiben a parlament jóváhagyja az adótörvények említett módosításait, úgy az előzőekben felvázolt intézkedések hatásaként mintegy 10-15 milliárd forint ez évi adóbevétellel számolunk. A fennmaradó további 15-20 milliárd forintos bevételkiesés pótlására ugyancsak a központi egyensúlyi tartalék nyújt fedezetet.
Tisztelt Ház! Az egyszerűbb adózás érdekében a törvényjavaslat adminisztrációt egyszerűsítő, illetve olyan pontosító módosításokat is tartalmaz, amelyek segítik a jogalkalmazást. Adminisztrációt egyszerűsítő célzattal a foglalkoztatotti bejelentési kötelezettség alól mentesíti a módosítás a kifizetőket, ha olyan magánszemélyeknek teljesítenek adó- vagy társadalombiztosítási jogviszonyt eredményező kifizetéseket alkalomszerűen, akik más jogviszonyuk vagy jogállásuk szerint már biztosítottak. A pontosító előírásokat indokolt az adózás rendjéről szóló törvénybe iktatni az őstermelők adó- és járulékbevallási kötelezettségének egyértelművé tétele, továbbá a Start, a Start Plusz, Start Extra kártyákhoz kapcsolódóan a foglalkoztató által érvényesített járulékkedvezmény, kártyatulajdonos rosszhiszemű nyilatkozatai jogkövetkezményei rendezése érdekében is.
Jogharmonizációs kötelezettségünknek eleget téve módosul az adózás rendjéről szóló törvényben a de minimis támogatás definíciója, tekintettel arra, hogy 2007. január 1-jétől az Európai Bizottság új de minimis rendeletet léptetett hatályba, amelyet csak 2006. december utolsó napjaiban hirdetett ki, amikor már a magyar adótörvények elfogadásra és kihirdetésre kerültek.
Tisztelt Ház! Kérem, hogy az egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)
(10.10)
