HERÉNYI KÁROLY

Teljes szövegű keresés

HERÉNYI KÁROLY
HERÉNYI KÁROLY (MDF): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Először azt lenne érdemes tisztázni, hogy mi ennek a törvénymódosításnak a célja, és mi volt a célja annak a törvénynek, amelyet az Alkotmánybíróság kifogásolt, alkotmányellenesnek minősített és megszüntetett.
Ha valaki azt gondolja, hogy itt adóreformról van szó, az téved. Itt egyszerűen arról van szó, hogy azt a kezelhetetlen költségvetési hiányt próbáljuk meg kezelni, ami egyébként nagyon komoly feladat, hiszen a konvergenciaprogram teljesítésének, az európai uniós támogatási pénzek Magyarországra juttatásának a feltétele az, hogy a költségvetés tarthatatlan hiányát próbáljuk meg mérsékelni. Ha ezt elfogadjuk - és nem nagyon tudunk mást tenni, mint hogy elfogadjuk -, akkor azt kell mondani, hogy minden törekvést, ami a költségvetési egyensúly megteremtését szolgálja, meg kell vizsgálni és meg kell vitatni.
Az Alkotmánybíróság által elutasított törvény azért utasíttatott el, mert rossz volt a szemlélete. Azt sugallta a szemlélete, hogy ma Magyarországon minden veszteséges vállalkozó adócsaló vagy adóelkerülő, ami alkotmányosan természetesen kifogásolható, még akkor is, ha az Alkotmánybíróság döntésének indokoló részében az jelent meg, hogy a bizonyítási kényszer alkotmányellenes, de ebből áttételesen levezethető az az állítás, amit az előbb megfogalmaztam.
A kérdés az, hogy a mostani törvénytervezet ezt az ellentmondást feloldja-e, vagy pedig ugyanaz a szemlélet érvényesül ebben a törvényjavaslatban is, mint ami az előzőben tetten érhető volt. Az én véleményem és az Magyar Demokrata Fórum véleménye szerint ez 50 százalékban megvalósul, hiszen ez a törvény - az Európai Unióban és az európai országokban egyébként egyedüliként - olyan lehetőséget teremt a veszteséges vállalkozások számára, amely kettős: vagy elvállalja azt, hogy megfizeti a 2 százalékos adót - sem az indokló részben, sem másutt nem esik szó arról, hogy ez miért pont 2 százalék, miért nem 3 vagy miért nem 1,5 -, vagy pedig tesz egy nyilatkozatot, amelynek vélhetően APEH-vizsgálat lesz a következménye.
(11.00)
Ez egy elég szép szám, mert a nyilvántartások szerint ma Magyarországon egyéni vállalkozóból 210 ezren vannak, akik veszteségesnek minősíthetőek, a veszteséges társas vállalkozások száma 118 ezer. Ez azt jelenti, hogy összesen 338 ezer (Sic!) veszteséges vállalkozás van Magyarországon.
Egyes becslések szerint ezeknek körülbelül a fele fog élni azzal a lehetőséggel, hogy a 2 százalék megfizetésével megpróbálja magát mentesíteni az adóhatóság vizsgálata alól. Ez még így is azt jelenti, hogy az APEH-nek legalább 168 ezer vállalkozást kell a következő esztendőben megvizsgálni, mert ennyien fognak nyilatkozatot adni a 2 százalék befizetése helyett. A kérdés az, hogy az APEH van-e olyan állapotban és van-e olyan helyzetben, van-e annyi munkatársa és van-e olyan felkészültsége, hogy ezeket a vizsgálatokat normálisan meg tudja ejteni.
(Az elnöki széket dr. Világosi Gábor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Csak megjegyzem azt, hogy egy normális országban nem kellene törvény ahhoz, hogy az adómorált és az adóbefizetési hajlandóságot egy kicsit szigorúbban ellenőrizzük és számon kérjük. Itt arról van szó, a bizottsági ülésen is elhangzott, illetve utána egy másik körben, hogy ez tulajdonképpen a feketegazdaság kifehérítését szolgálja. Még részben sem fogadom el ezt az álláspontot, mert itt arról van szó, hogy már az adórendszeren belüli adóalanyok viselkedését vizsgálja az adóhatóság, a feketegazdaság kifehérítése pedig a mi értelmezésünkben arról szólna, hogy akik az egész rendszeren kívül maradnak, az igazi feketemunkásoknak, feketevállalkozásoknak az adózók körébe való bevonása megtörténik-e. Ez a törvény ilyen értelemben, ilyen vonatkozásban nem jelent előrelépést.
Az igaz azonban, hogy ezt meg kell vizsgálni, hogy azok a vállalkozások, amelyek tartósan veszteségesek, tehát tulajdonképpen a deficitből élnek, és ez adja a létük alapjait, ezek mennyiben működnek törvényesen, mennyiben tartják be az előírásokat, jók-e az adószabályok, például a költségelszámolások vonatkozásában nem túl nagy-e a mozgástér, és hogy ezek az előírások számon kéretnek és betartatnak-e.
Tehát a Magyar Demokrata Fórum véleménye szerint az igazi megoldás az lenne, hogyha európai, kulturált módon történnének úgy az adóellenőrzések, amelyek az adótörvények betartására ösztönöznék és ösztökélnék az ebbe a körbe tartozó adóalanyokat. Ez a törvény ilyen értelemben és ilyen vonatkozásban ezt a kritériumot természetesen nem fogja teljesíteni, és akkor marad az az elsődleges felvetés, illetve az az elsődleges közelítés, amit én az elején mondtam, hogy a költségvetés roppant mértékű hiányát enyhítendő, minden eszközt meg kell ragadni ahhoz, hogy ezt meg tudjuk valósítani, és ezzel a törekvéssel, mármint a költségvetés hiányának csökkentésével ellenzéki képviselőként is egyet kell értenünk.
Én a költségvetési és pénzügyi bizottság ülésén pontosan a szándék miatt azt gondoltam, hogy ez a törvény alkalmas arra, hogy itt a parlament előtt megvitassuk, ebből azonban nem következik, hogy ezt a törvényt ebben a formában a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportja meg is fogja szavazni. Hogyha ez a szemlélet, amiről az előbb beszéltem, amely most csak vélhetően a felét fogja a veszteséges vállalkozóknak adóelkerülőnek minősíteni, ez így marad, és nem tesz különbséget, nem disztingvál veszteséges és veszteséges vállalkozó között - ahogy ezt normális országban megteszik -, akkor baj van, akkor a törvény természetesen nem támogatható, hiszen ez legfeljebb egy 50 százalékos előrelépés.
A törvény különbséget tesz kezdő vállalkozók között, hiszen lehetőséget ad, és teljesen életszerű, hogy egy kezdő vállalkozás az első és a második évben nem tud nyereségre szert tenni, hiszen a beruházásai, a piacra való kerülés költségei, az ott való megmaradás nem teszi számára lehetővé a nyereséget. De azért aki már működő vállalkozásként egy esztendőben veszteségessé válik, azt azonnal adóelkerülőnek és adócsalónak minősíteni, az erős túlzás. Tehát itt is kellene egy olyan türelmi időt adni, amikor az esetleges piaci körülmények változása miatt beállt veszteséges év, tárgyév után, egy-két-három év után újra nyereségessé válik a vállalkozás, akkor higgyük el, hogy nem jószántukból és nem szándékosan lettek veszteséges vállalkozások vagy vállalkozók, hanem egyszerűen a piaci körülmények teremtették ezt a helyzetet.
Tessenek csak arra gondolni, hogy az elmúlt tél után, ami mögöttük van, azok a kereskedők, azok a vállalkozók, akik, mondjuk, téli sportszerek előállításával és forgalmazásával foglalkoztak, milyen óriási nyereségre tehettek szert - nagy valószínűséggel semmilyenre. De ha jövőre egy normális tél lesz, akkor valószínű, hogy a mostani veszteséget valahogy le tudják írni. Tehát a piac körülményeinek és viszonyainak változását a kormány figyelembe vehetné. Ha valóban olyan megoldást szeretne, amely az adóelkerülés lehetséges számát és módozatait kiszűri, akkor ez azt jelenti, hogy egészen más szemlélettel kellene az APEH működését megalapozni vagy átváltani, egészen más gondolkodásmóddal kellene ezt az egész kérdéskört megközelíteni, és valóban elkerülhetetlen egy olyan adóreform, amellyel a kormányok hosszú évek óta adósok, sőt most már évtizedek óta.
Minden kormány - és a mostani különösen - egy dologban jeleskedik, a már rendszeren belül lévő adófizetők terheit igyekszik növelni, és ezzel akarja a költségvetés hiányát pótolni, ami azt jelenti, hogy ezek a vállalkozások jelentős részben egyre nehezebb helyzetbe kerülnek, egyre nehezebb piaci körülmények között kell helytállniuk, és egyre nehezebb adóklímának kell megfelelniük, vagy egyre keményebb adókörülményeknek kell megfelelniük; nem fogják tudni megtenni. Tehát az adóalanyok száma is csökkenni fog, mert egyre többen lesznek veszteségesek.
Az igazi és valós megoldás az lenne, hogyha olyan adótörvények sokaságát fogadná el az Országgyűlés kormányzati előterjesztéssel, ami az adózók körét tágítaná, bővítené, és olyan adóteherrel „támogatná” a hazai vállalkozók versenyképességét, amely vállalható, ami életszerű, és ami nem teszi tönkre a vállalkozások sokaságát, mert jelenleg ennek vagyunk a tanúi.
Köszönöm szépen. (Taps az MDF soraiban.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem