SZATMÁRY KRISTÓF
SZATMÁRY KRISTÓF
SZATMÁRY KRISTÓF, a gazdasági és informatikai bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Nem csodálkozom, hogy a többségi vélemény nem kerül előadásra, ugyanis a bizottsági ülésen a kormányoldal nem szólt hozzá ehhez a napirendi ponthoz, így az ellenzék képviselői mondták el véleményüket. Ennek ellenére természetesen a többség általános vitára alkalmasnak találta. Tehát a bizottsági ülésen elhangzottakat viszonylag könnyű összefoglalnom ezek alapján.
(10.20)
A bizottsági ülésen azzal kezdődött a vita, hogy magát azt az eljárást kifogásoltuk, és lényegében az MSZP-SZDSZ-kormányzásnak egy állatorvosi lovát látjuk ebben az elvárt adóban, és föl tudnánk idézni az elmúlt egy év eseményeit kronológiailag, hogy mikor mit jelentettek be, ehhez képest az ellenzék mikor és hogyan reagált, például az elején, hogy ez alkotmányellenes lesz. Akkor a kormány ezzel nem foglalkozott, a pénzügyminiszter úr például tavaly július 12-én lenyilatkozta, hogy szerinte a parlament által elfogadott módosítások mindenben megfelelnek az alkotmánynak. Következett február 27-e, amikor az ismert döntést meghozta az Alkotmánybíróság.
Ezek után a kormány még először arra tett kísérletet, hogy az első két hónapban befizetett adókat behajtsa, majd amikor rájött arra, hogy ez mégsem olyan egyszerű, akkor ettől visszalépett, és elengedte az első két hónapra is az eddig alkotmányellenesen beszedett pénzeket. Ezt követően a pénzügyminiszter úr megint azt mondta, hogy ők nem mondanak le erről az adóról, és március 14-én jelentették be, hogy új elvártadó-tervet fognak benyújtani. Ezek után már a kormányon belül sem volt egyetértés a dologgal kapcsolatban, ugyanis nem tudni, hogy az SZDSZ elnökválasztási kampányának köszönhetően-e, de Kóka János többször kijelentette március 24-én, 27-én szó szerint azt mondta, hogy nem lesz elvárt adó, sem egyéb újabb adónem.
Ezek után, két nappal a megválasztása után, március 30-án a Pénzügyminisztérium lényegében benyújtotta az új tervezetet, ami lényegében nem új adó a szónak jogi értelmében, de a társasági adó emelésével lényegében új adó. Innentől kezdve, azt gondolom, a kormány azzal követi el a legnagyobb kárt a magyar gazdaság ellen, ha ilyen felületesen, néha a szakszerűség teljes hiányát feltételezve áll hozzá egy-egy adóhoz. A magyar gazdaság kiszámíthatósága sokkal több pénzt eredményezne a magyar gazdaság számára, semmint az, hogy a kormány folyamatosan próbálja áterőltetni egyrészt saját magán, másrészt a parlamenten ezeket a javaslatokat.
Azt gondolom, hogy az a 15 milliárd forint, amit önök most a leggyengébbektől és a legkisebb vállalkozásoktól próbálnak beszedni, egy kiszámítható gazdaságpolitikával a többszörösét hozná vissza az országnak. (Babák Mihály: Úgy van!)
A bizottsági ülésen elhangzott, hogy a javaslattal kapcsolatban mind elvi, mind gyakorlati problémák vannak. Az elvi probléma, és nem utalnék vissza, hogy önök másfél évvel ezelőtt egy kampányban, hasonlóan Kóka úr kampányához, az áfát 20-ról 25 százalékra csökkentették (Sic!), ezzel 200 milliárd forintot vettek ki a magyar költségvetésből, amit a választások után egyből korrigáltak.
Az elvi problémáink között van az is, hogy megint ezzel az adóval ugyancsak a magyar gazdaság legversenyképtelenebb, legkevésbé versenyképes rétegét, a kis- és középvállalkozásokat kívánják újabb terhekkel megrakni. A javaslatként elhangzott, hogy önök az Országos Érdekegyeztető Tanács véleményét sem vették figyelembe. Önök beterjesztették ezt a javaslatot eléjük, ők egyöntetűen elutasították. Tehát ezen törvényjavaslat mögött semmiféle szakmai pozitív hozzáállás nincsen, az Érdekegyeztető Tanács egyhangúlag elutasította önöknek ezt a javaslatát.
A vége felé még egy dologra szeretnék kitérni: önök folyamatosan azt hangoztatják, hogy egy olyan réteget kívánnak megadóztatni, amely egyébként a közterheket elkerüli. Ez az állítás csak félig igaz, vagy talán félig sem. A 2004-es adatok szerint, itt elhangzott, körülbelül 200 ezer vállalkozást érintene az önök adója. Ez a 200 ezer vállalkozás 1000 milliárd forintot fizet ki bérekre, több százezer embernek ad munkát. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Ez a 200 ezer vállalkozás a béreket tekintve több száz milliárd forintot fizet be az államnak. Tehát az sem igaz, hogy ez a vállalkozói réteg nem fizet adót. Igenis fizet, a versenyhelyzetük rossz, és ezért nem tudjuk elfogadni, és a bizottságban a kisebbség sem tudta elfogadni az önök javaslatát. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)
