DR. BÁRÁNDY GERGELY
DR. BÁRÁNDY GERGELY
DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Vitányi képviselő úr azzal kezdte felszólalását, ha jól emlékszem, de az elején volt, az biztos, hogy a büntetőeljárás-jogi törvénnyel kapcsolatban egy szakasz egyetlen bekezdését módosítja csak ez a módosító indítvány. Hadd emeljem ki, hogy ez igaz, de annál jelentősebb, tehát érdemes odafigyelni rá.
Valóban mind az alkotmányügyi bizottság, mind - egyébként azt kell mondjam - személy szerint én is javasoltam és megszavaztam azt, hogy az Országgyűlés tárgysorozatba vegye a nevezett, benyújtott törvényjavaslatot, és azt általános vitára alkalmasnak minősítse. Azonban hadd hangsúlyozzam azt, hogy ez nem azt jelenti, hogy teljes mértékben egyetértek a javaslat beterjesztett szövegével és formájával. Úgy gondolom, hogy a kormánynak az a korábbi törekvése és egyébként az Országgyűlés által megszavazott kizárási módszere továbbra is támogatandó az elvek szintjén, ami eddig hatályban volt, azaz semmiképpen sem javaslom azt, hogy az Országgyűlés az eredeti javaslatot fogadja el, visszaállítva ezzel gyakorlatilag az eredeti, a módosítás előtti állapotot egy az egyben.
Ugyanis úgy gondolom, helyes az, ahogy államtitkár úr is említette, hogy az ügyben eljárt vagy eljáró hatósággal, ügyészséggel, nyomozó hatósággal alkalmazotti vagy szolgálati viszonyban lévő szakértőt kizárja, illetve az ő kizárásáról rendelkezzen a jogszabály. Hiszen úgy gondolom, hogy alapvető garanciát jelent az, hogy a szakvélemény elkészítésekor ilyen szempontból nem elfogult a szakértő, hiszen a nyomozó hatósággal vagy az eljáró bírósággal nincsen alkalmazotti vagy szolgálati viszonyban. Még egy példa: nem a saját helyszínelése során keletkezett iratokról mond véleményt, esetleg tárja fel a helyszínelés hiányosságait, ami szintén a szakértő feladata egy büntetőeljárásban.
Hadd jegyezzem meg azt is, hogy esetleg nem válik evidenciává az a szakértő számára, hogy, mondjuk, egy tárgyalóban mindenképp az ügyész mellett foglaljon helyet, ami önmagában már utal arra, hogy milyen viszonyban áll adott esetben a nyomozó hatósággal. Végül hadd említsem meg, amit a Ház falai között sokszor és sokan hangoztatnak, hogy nem elég tisztességesnek lenni, annak is kell látszani. Az, hogy a szakértő ne álljon azzal a hatósággal vagy eljáró bírósággal, ügyészséggel szolgálati vagy alkalmazotti viszonyban, amelynek szakvéleményt készít, azt gondolom, egy kívülálló számára is egyértelmű és nyilvánvaló követelmény. Azonban úgy vélem, hogy a jelenleg hatályos szabályozás szintén nem jó és nem helyes, ugyanis nem helyes és nem jó az, ha a szakértők vonatkozásában a kizárás szigorúbb, mint az ügyészek vagy bírák esetében.
(18.30)
Éppen ezért az én módosító javaslatom azt célozza, hogy bár maradjon meg az eredeti törvényalkotói szándék, mármint ami most hatályos, de olyan módon korrigáljuk azt, hogy a kizárás hasonló legyen, illetve megegyezzen az ügyészekre és a bírákra vonatkozó kizárással. Tehát összefoglalva: nem látom annak okát, ha valamelyik szakértő hozzátartozója, a felesége, mondjuk, a megyei bíróságon dolgozik mint büntetőbíró, akkor ugyanez a szakértő polgári eljárás során ne tudjon eljárni egy értelemszerűen teljesen más bírói tanács előtt.
Összefoglalva: azért támogattuk és támogatom én is a módosító javaslatot és annak most az általános vitáját, mert úgy gondolom, hogy egy létező probléma felmerülése kapcsán született ez meg. De hangsúlyozottan nem az eredeti javaslatot javaslom elfogadásra, hanem a módosító javaslatot, ami a korábbi szándékot megtartja, de a hibát kijavítja.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiból.)
