DR. GEGESY FERENC

Teljes szövegű keresés

DR. GEGESY FERENC
DR. GEGESY FERENC, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Az előttem szóló képviselő után úgy gondoltam, hogy azzal fogom kezdeni, hogy akkor én meg három törvényt fogok értékelni, hadd legyen nagyobb zűrzavar. De mégis úgy gondolom, hogy nem, én is a négy törvényhez egyszerre kívánok csak megszólalni, ezt indokolja részint a marha nagy érdeklődés is (Derültség.), de az is, hogy ez a négy törvény azért alapvetően egybetartozik.
Igazából ezeket a törvényeket mindig, én úgy gondolom, ilyen formában kellene tárgyalni, tehát lehetőség szerint nem egy törvényben, nem egy salátatörvényben, de egy időben, és ráadásul nem az őszi törvénykezési hajrában, amikor az embernek esetleg ideje sincs, hogy ezeknek a részletszabályoknak a finomságában el tudjon mélyülni. Úgyhogy én azt remélem, hogy a törvényben megfogalmazott célok azt sejtetik vagy azt vetítik előre, hogy az idei őszi törvényhozási körben nem vagy jóval csökkentett mértékben lesz pénztári meg hitelintézeti törvénymódosítás.
A négy törvénynek az általam átlátott vagy átlátható legfontosabb jellemzőit három pontban foglalnám össze. Az egyik az, hogy az EU-jogharmonizáció gyakorlati tapasztalatai alapján javasol változtatásokat mindegyik törvényben. Ez a hozzáállás számomra nagyon szimpatikus, mert hiszen át kellett venni gyakorlatilag külső körülmények folytán az előírásoknak egy jelentős részét. Eltelt egy idő, amikor le tudtuk ellenőrizni a gyakorlatban, hogy ez hogyan működik, és akkor egy olyan időszakban, mondom, amikor nincs semmi ilyen külső kényszer, elkészült egy, az összes törvényt érintő módosító csomag. Tehát ez végre egy tudatosabb törvényalkotást tükröz, mint az eddigi ad hoc ügyek.
A másik ilyen jellemzőjének én azt látom, hogy mindegyik törvényben valamilyen formában jelentkezik a kockázatcsökkentési szándék, ami azért, úgy gondolom, nagyon fontos dolog. Igaz ugyan, hogy nincsenek olyan látványos bankcsődök, mint a ’90-es években voltak, de azért az ingatlanalapokkal, biztosítási ügynökökkel ma is elég sok baj van, vagy elég sok ember nem találja meg a számítását, már az igénybe vevők között, ezzel igenis érdemes foglalkozni. Itt mind a belső, intézményen belüli eljárásoknak a pontosabb, részletesebb szabályozása, mind az ügyfeleknek a bővebb vagy részletesebb tájékoztatása igencsak üdvözlendő dolog.
A harmadik elem a díjfizetésnek az átformálása. Itt azért már két részre bontanám. Az nyilván támogatandó meg nyilván egyértelmű, hogy egyforma vagy egységes elveken, alapokon, számítási módszerrel alakuljon ki ez a díjfizetés. A másik része az, hogy ez a csökkenés most hány százalék; nem gondolnám, hogy ennek a táblázatnak az alapján, annak a pontos értelmezése alapján meg kéne vitatni, hogy ez most 20, 30 vagy 40 százalék, de az mindenképpen egyértelmű, hogy jelentős.
Arra azért csak vissza kell térjek, hogy ez a hitelintézeteknél is csökkenést jelent, hiszen ha az ottani, a táblázatban lévő lábjegyzetet figyelembe vesszük, akkor ez a 2008-as évre előirányzott összeg is csökkenést jelent. Szóval, ez a csökkentés akkor, mint az egyik felszólaló képviselőtársam jelezte azt a kívánalmat, ha el tudjuk érni, hogy az igénybe vevőkhöz visszacsorog, nagyon üdvözlendő, hiszen valamilyen formában, ahol lehet, a szükségtelen előírásokat, a szükségtelen fizetnivalókat csökkenteni lehet és kell, ez egy hasznos dolog.
Nekem azért vannak kételyeim, hogy ez a visszacsorgatás pont a pénzügyi rendszerben megjelenik-e. A pénzügyi rendszer az, amelyik a vitában is elhangzott, úgymond ténylegesen jól működik, és meglehetősen jelentős profittal működik. Itt most nem arról van szó, hogy hazai vagy külföldi, a pénzügyi rendszerről van szó, úgyhogy megfontolandó, hogy ezt a díjcsökkenést hogyan tudjuk visszaforgatni az igénybe vevőkhöz, vagy hogyan lehet ezt más területen felhasználni.
Az eddig elhangzottak, tehát a felszólalóktól elhangzottak sok részletkérdést érintenek. Én azért úgy gondolom, hogy azok a részletkérdések annyira szakmai jellegű dolgok, hogy ennek a megvitatása - egyikről határozott véleményem van, a másikról nem -, én úgy gondolom, inkább a szakmai szakbizottságoknak a feladatköre. Úgyhogy én a magam részéről, tehát az SZDSZ-frakció részéről a négy törvénynek, az ebből álló csomagnak a megvitatását és a szükséges kiegészítésekkel az elfogadását javasolom.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem