DR. KÉKESI TIBOR
DR. KÉKESI TIBOR
DR. KÉKESI TIBOR, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! A hazai pénz- és tőkepiac fejlődése időről időre szükségessé teszi, hogy lépést tartván a körülmények, a feltételek változásával, törvénymódosítás formájában a szabályozás is idekerüljön elénk. Ugyanilyen kényszerítő hatása van annak, különösen amióta tagjai vagyunk az Európai Uniónak, hogy megfeleljünk jogharmonizációs kötelezettségünknek. A nálunk fejlettebb, hasonló piacok igényeit is próbáljuk kielégíteni, figyelemmel arra az általános négyszabadságos, az áruk, a szolgáltatások, a munkaerő és a tőke szabad áramlására, ami elől hazánknak is folyamatosan le kell bontani, és nem szabad építeni új akadályokat.
Ez a jogszabály-tervezet, ami a hitelintézeti és a tőkepiaci törvény módosítása kapcsán jelenik meg, részben ezt a célt, nagy részben ezt a célt szolgálja, azonban találhatunk benne olyan kiterjesztő, a tevékenységeket, a feladatokat bővítő szabályozásokat, amelyeket egy-két gondolatban megemlítek. Már a Szabó képviselő úr által említett bizottsági többségi álláspontban megjelent, hogy az alapítványi forma is bekerült a hitelintézeti törvénybe, amiben egy létező helyzet legalizálása történik meg. Bővül az alanyi kör ilyen értelemben, a tevékenységi kör is változik, hiszen különösen a különféle szervezetek által végezhető tevékenységek, tehát az ügynöki, az egyéni vállalkozók által végezhető ügynöki tevékenységek és a kiegészítő pénzügyi szolgáltatások végzői tekintetében több feladat válik elláthatóvá a jogszabály-módosítás keretében.
Említésre méltó még, hogy az adatok, az adatszolgáltatás tekintetében is változás történik. Egyrészt a téves utalások esetén, a jogosultság érvényesítése érdekében egy adatszolgáltatási többlet áll az ügyfél rendelkezésére majd, és az adatvédelmi biztos feladatának ellátásához is egy nyitottabb adatszolgáltatás, de természetesen a törvényi cél által biztosított adatszolgáltatás kell hogy megvalósuljon.
A jogszabály mit jelent általában az embereknek és különösen a befektetőknek, vagy éppen a hitelintézetekben a pénzüket forgatók, fialtatók számára? Biztonságot kell hogy jelentsen. Olyan új tőkemegfelelési szabályok lépnek életbe, amelyek a pénzintézetek, illetve a hitelintézetek és a befektetési vállalkozások számára lehetőséget biztosítanak arra, hogy a korábbi, tulajdonképpen általános szabályok mellett most árnyaltabb, és így aztán a kockázataikat is csökkentő, a tőkemegfelelést is esetleg csökkentő, és így az ügyfelek felé a szolgáltatási díjakat csökkentő megoldásokat alkalmazzanak.
Nemcsak a korábbiakra építő sztenderd, hanem az új változatnak, a belső minősítésen alapuló eljárásnak megfelelő eljárást is alkalmazhatják. Így a kockázatok felbontásra kerülhetnek több formában, a piaci, a hitelezési és az újonnan bevezetésre kerülő működési kockázatokat úgy tudja minden hitelintézet, illetve a tőkepiaci szereplő változtatni, hogy a valóságos kockázatok kapnak hangsúlyt, elmosódnak azok az általános kérdések, általános problémák, amelyek a hitelintézetek, a tőkepiac egészében vannak, és koncentrálódnak a konkrét szereplőre, így a piaci verseny szempontjából is egy jelentős változást eredményeznek. Aki jobb hitelezési gyakorlatot folytatott és folytat, az természetesen jobb értékarányt tud biztosítani a szolgáltatást igénybe vevők számára is.
Itt csak megemlítem, amit feltehetőleg Dancsó képviselő úr szintén részletesebben kifejt, ebben egyetértünk, hogy a hozamígérvény keretében a most előttünk fekvő jogszabályban nem kellően jó, világos az elhatárolás a hozamígérvény és a hozamgarancia esetében. Ez azért lényeges, mert a piac ebben a tekintetben az elmúlt időszakban többször problémát jelentett a különféle befektetési vagy hitelformák közötti választás tekintetében, ezért nem ártana, hogyha a jogszabály teljesen egyértelműen és véglegesen lerendezné ezt a problémát.
Mit nyújt még ez a jogszabály? A nyilvánosságot. A nyilvánosság tekintetében érzékelhettük az elmúlt időszakban, amióta együtt élünk a tőzsdével, együtt élünk a nyilvánosan működő gazdasági társaságokkal, hogy milyen jelentős az, hogyha időben és megfelelő információval rendelkezünk ezeknek a cégeknek, társaságoknak a tevékenységével, a körülöttük történő, a tevékenységüket befolyásoló eseményekkel, változásokkal. Nos, fontos, hogy ezentúl nyilvánosságra kell hozni a szervezeti felépítéssel és a felelősségi körökkel kapcsolatos szabályozásukat. Tehát ezeknek a társaságoknak a működése ilyen értelemben nyilvánossá kell hogy váljon. Nyilvánossá válik a tőkekövetelménnyel kapcsolatos megfelelés, minden lényeges információt ebben, a cég ilyen értelemben vett adatait közzé kell tenni évente legalább egyszer, ennek pedig a beszámoló elfogadását követő 15 napon belül kell megtörténnie.
De gondolt a jogalkotó arra is, hogy lényeges információk keletkezhetnek ettől eltérő időpontban is, ezeket viszont a tudomásra jutástól 30 napon belül kell közzétenni, és még egyszer hangsúlyozom, a lényeges, a releváns információkkal kell a befektetni szándékozókat ellátni, nem pedig lényegtelen információk dömpingjével elönteni a piacot.
Fontos ez a kérdés azért, mert a befektetési szektorban, de azért a hitelintézeti szektorban is - bár azokban a régebbi időszakokban, illetve minősítéstől függően az elmúlt időszakban is így vehetjük - elég sok probléma adódott különösen az ingatlanokkal foglalkozó, de alapvetően persze befektetési vagy engedély nélkül befektetési betétgyűjtést folytató cégekkel összefüggésben, amiből az elmúlt időszakban jó néhány ügy borzolta a hazai kedélyeket, a közvéleményt. A gyorsjelentések esetében, tehát itt a tőzsdei cégek féléves vagy esetenkénti negyedéves gyorsjelentéséről van szó, egy 15 napos hosszabbodás van, ez azonban, reméljük - mivel versenyképességi romlást nem jelent -, az informáltság állapotát, pontosságát fogja növelni.
A következő ilyen általános kérdés, ami többletlehetőséget, többletbiztonságot, a prudenciális hátteret növelő a jogszabályi javaslat alapján, ami az áttekinthetőség javulását növeli, itt pedig rendkívül komoly felülete nyílik annak, hogy a felügyelet hogyan, milyen következetesen és milyen mandátummal, milyen felhatalmazással járhat el. Lényeges változás, hogy mivel kiszélesedett a piac, nem csupán a hazai, ezeket a tevékenységeket felügyelő, ellenőrző testület - tehát a PSZÁF - kell hogy eljárjon, hanem együttműködésre is van kényszerítve, kötelezve, az Unió vagy más harmadik felek felügyeleteivel kell összedolgoznia, esetenként az összevont felügyeletet is el kell látnia, mint hallottuk a bizottsági ülésen, erre lesz is példa.
(14.10)
És ennek a tevékenységnek a keretében kötelezően fel kell tárnia a tulajdonosi szerkezetét azoknak a cégeknek, amelyek ezekben a szektorokban kívánnak a hazai piacot érintően is tevékenykedni. Én azt hiszem, ez megint egy átütően fontos kérdés akkor, amikor elég sokszor felmerülnek ezek a kérdések, hogy milyen módon kuszálódnak, fonódnak össze - különösen második, harmadik lépcsőben - a tulajdoni szerkezetek által a gazdasági érdekkörök, és válnak, esetleg nem ismert módon, közvetve ráhatási képességgel bíró csoportosulásokká a hazai hitelintézeti és tőkepiacon.
Változik a felügyeleti díj mértéke is. Ebben is átengedem inkább Dancsó képviselő úrnak a kritikai megjegyzések jó részét. Itt kialakul egy alapdíj, ami az egyéni vállalkozó egyszeres alapdíj-fizetési egységétől egészen a bankok 40-szeres alapdíj-fizetési egységéig terjed, és bevezetődik egy változó díjfizetés, amelyik vagy a tőkekövetelménytől, vagy a nettó eszközértéktől, vagy a mérlegfőösszegtől függően eltérő módon - és itt az európai piacon való részvételtől is függően -, változó mértékben járul majd hozzá a díjfizetési kötelezettséghez. A megkapott dokumentum alapján ezen piac minden szektorában, minden alszektorában csökkenő mértékű a felügyeletidíj-fizetéssel kapcsolatos várakozás. Összességében ez 30 százalékos csökkentést eredményez.
Azt gondolom, ez is abba az irányba mutat, hogy a szolgáltatás értéke, ára csökkenhet, és a szolgáltatást igénybe vevők tekintetében - és ebben a tekintetben ezt elvárásként meg is fogalmaznám - csökkenjen a szolgáltatást igénybe vevők díjfizetési kötelezettsége is a hitelintézeti és a befektetési szférában is.
A felügyeletnek nő a vizsgálati kötelezettsége. Évente legalább egyszer kell értékelnie a területen lévő és tevékenységet ellátó szervezeteket, társaságokat, az Alkotmánybíróság által bevezetve, levezetve a „négy szem” elmélettel, ami persze nem négy küklopszot, hanem két felügyeleti biztost jelent a hitelintézeti szférában, egymást is ellenőrizve, hogy ha szükséges, akkor a tevékenységüket így fejtsék ki. Itt el lehetne esetleg gondolkodni azon, hogy a befektetési szegmensben egy hasonló lépésre sor kerüljön-e vagy nem.
Az utolsó ilyen szempont ennél pedig a bírság összege, ami az alapdíj megfogalmazásán túl az elvárt vagy a várt bevétel ismerete esetén a bevétel dupláját elérő bírság megjelenését, befektetési társaságoknál pedig nem engedélyezett tevékenység esetén akár a négyszeresét is jelentheti. Úgy gondolom, ez megint egy jó útmutatás arra, hogy az ilyen tevékenységek vizsgálhatók, és ha fülön csíphetők, akkor bizony nagyon kemény bírsággal is sújthatók. Persze nem tévesztjük szem elől azt, ami a bizottsági ülésen az előterjesztő részéről elhangzott, hogy igen, a büntetőjogi ága azért megmarad ennek a kérdésnek is.
Végül két problémát szeretnék még megemlíteni. Az egyik csak a tőkepiacról szóló törvényre vonatkozik, a kiszorítási eljárásra, amely konkrétan nem kerül újraszabályozásra a jogszabályban, de több helyütt is érinti a törvényjavaslat. Úgy gondolom, hogy ez ugyanolyan szituáció, mint a munkavállaló és a munkáltató helyzete. Természetesen kooperálni kell, de az egyik erőfölényben van, és a munkáltató helyett nekünk a munkavállalót kell védeni. A tőkepiacon is a befektetési vállalkozó és a befektető közül nekünk a befektetőt kell védeni. Ráadásul itt többnyire kisbefektetőkről van szó, ezért ez a védelem meg kell hogy mutatkozzon a mérték- és az értékmeghatározás esetében. A mértéknél azt gondolom, hogy indokolt a közkézhányad irányába ellépni, tehát csak efelett lehetővé tenni a kiszorítási eljárás megindítását. A kiszorulók számára az értékmeghatározásnál is a valós kiegyenlítési hatásokat kellene jobban figyelembe venni, nem pedig esetleg a manipulált árfolyamok alapján meghatározni a kivásárlás mértékét, és nem elfeledkezni a bennfentességről.
Csak egy mondat az ingatlanértékelés szabályozásáról, ami mind a két törvényben benne van. Az a szándék, hogy a szakirányú felsőfokú végzettség, illetve a szakirányú végzettség felsőfokú végzettségként való megszerzése váljék lehetővé mint a munkavégzés feltétele, ezt támogatja a szocialista frakció, és ezzel támogatja a törvényjavaslat elfogadását.
Elnök úr, köszönöm a szót. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)
