HERÉNYI KÁROLY
HERÉNYI KÁROLY
HERÉNYI KÁROLY, az MDF képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Elnök Úr! Én csak két törvényhez való hozzászólásra szorítkoznék ebben a napirendi pontban: az egyik a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló ’96. évi CXII., a másik pedig a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény.
A törvényjavaslat a többi három, pénzügyi szervezetekről szóló javaslathoz hasonlóan szakmai és technikai jellegű. A javaslat a hazai hitel- és tőkepiac fejlődése, a lakás-takarékpénztári szektor tevékenységének bizonyos kiterjesztése, az európai tőkemegfelelési szabályok átültetése, valamint jogharmonizációs célok, módosítások felülvizsgálata érdekében született. A törvényjavaslat tartalmazza a ’96. évi törvény ésszerűsítését és néhány pontosítást. A felügyeleti díjfizetési kötelezettségek és a felügyeleti biztos kirendelésével kapcsolatos kérdéseket a többi három pénzügyi szervezeti törvényjavaslattal adekvát módon kezeli az előttünk fekvő javaslat is.
(14.40)
Kitűnik, hogy az ügyfelek védelmére itt is nagyobb súlyt helyez az előterjesztő, ami nyilván pozitív irányban változtat a jelenlegi helyzeten.
A javaslat hitelintézeteket érintő része alapvetően változtatja meg a hitelintézetek prudenciális szabályozását és felügyeletét. Kiterjeszti az új tőkemegfelelési szabályok alkalmazásához felhasználható módszereket, de a számításokra, modellekre, ezek alkalmazására engedélyt kell szerezni a felügyelettől.
Általánosan megfogalmazott kötelezettségként a hitelezési, piaci és működési kockázat fedezetéhez szükséges szavatoló tőkével kell rendelkeznie a hitelintézetnek. Ebben az az új, hogy a számításban megjelenik a működési kockázat mint újonnan figyelembe vehető kockázati elem. A működési kockázat a szervezet, a szervezetirányítás, illetve az intézmény szakmai felkészültségének minősítését jelenti. Nyilvánvalóan indokolt ezt a kockázati elemet figyelembe venni, azonban ennek a kockázatnak mérése, amihez a törvényjavaslat különböző módszereket határoz meg, nem tűnik túl egzaktnak, és ez kritikája a javaslatnak.
A hitelezési kockázat mérésénél a javaslat árnyaltabban méri a portfólió összetételét. Itt azok a pénzintézetek járnak jól, amelyek szofisztikáltabb módszerek alkalmazásával mutatják ki a tényleges kockázat mértékét. Amennyiben egy pénzintézet kockázati szintje alacsony, ez a tőkekövetelmény csökkentését jelentheti.
A prudenciális követelmények szabályozása számos egyéb vonatkozásban is megváltozott. Ezeket itt nem sorolom fel, végül is ezzel az új szabályozási móddal és formával egyetértünk.
A javaslat a pénzügyi vállalkozás alapítványi formában való működését is lehetővé teszi azzal, hogy ezek pénzügyi szolgáltatási tevékenységét erősen korlátozza. Ez a korlátozás indokolt. Lehetővé teszi a pénzügyi intézményeknek, hogy a jövőben biztosítási ügynöki tevékenység helyett biztosításközvetítői tevékenységet is végezzenek, illetve hogy a hitelezési tevékenységek veszteségének mérséklése érdekében a tulajdonukba került fedezetet hasznosítsák.
Változnak, ésszerűbbé válnak a hitelintézetek átalakulására vonatkozó szabályok is. Módosul a lakáspénztárakról szóló törvény. Egyrészt lehetővé válik, hogy egy lakáspénztár tulajdoni részesedést szerezhessen másik lakáspénztárban, hasonló külföldi hitelintézetekben is, illetve kiterjeszti a lakás-előtakarékossági támogatás igénylésének lehetőségét magyarországi lakóhellyel rendelkező külföldi személyekre is.
A törvényjavaslat figyelembe veszi a szövetkezeti hitelintézeti szektor speciális helyzetét, és felszámol ezen a területen néhány felesleges, ésszerűtlen korlátozást. A javaslat figyelembe veszi, hogy Magyarország egyre jobban integrálódik az EU pénzügyi szolgáltatói piacába. Ennek megfelelően definiálja a hazai pénzügyi szolgáltatói szektor és a külföldi intézmények kapcsolatát, a külföldi felügyeleti intézményekkel való közös munkát, az Európai Bizottság részére küldendő információkat, a banktitok kérdését és sok más egyebet. Az ellenőrzés szigorúsága nem csökkent, sőt valamelyest nőtt, erősödött. A nyilvánosság bekapcsolásával az egyes pénzintézeti szervezetek piaci helyzetének átláthatóságát könnyíti meg az ügyfelek számára.
Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy ezek a módosító javaslatok indokoltak, és az MDF ezt a javaslatot támogatni fogja.
A tőkepiacról szóló törvény módosítása szintén szakmai és technikai jellegű. A változtatásokat az elmúlt évek tapasztalatai, a korábbi jogharmonizációs célú módosítások felülvizsgálata, az európai tőkemegfelelési szabályok átültetése és bizonyos fogyasztóvédelmi szempontok figyelembevétele indokolja. A tőkemegfelelési szabályok és ezek felügyeletének változtatásával részletesen nem kell foglalkozni, itt ugyanazok az alapelvek érvényesülnek, mint a hitelintézeti és biztosítási szektorban - ezekkel természetesen egyetértünk.
A kialakult európai elveknek megfelelően itt is működik a működési kockázat, ami a működtetett szervezetre vonatkozik. Ennek vannak előnyei és gyengeségei, meghatározása, ugyanúgy, ahogy az előbb ezt elmondtam, kevésbé egzakt, mint a többi kockázati elemé. A törvényjavaslat egyszerűsítéseket tartalmaz a tájékoztató és a hirdetmény közzétételére vonatkozóan, pontosan szabályozva azokat az eseteket, amikor ezek az egyszerűsítések megtehetők.
A fogyasztóvédelmet szolgálja az ingatlanértékelőkre vonatkozó szabályozás kiegészítése, illetve egyes esetekben szigorítása. Kiegészülnek az összeférhetetlenségi, érdekeltségi szabályok. Az ingatlanértékelésre vonatkozó szabályok kiegészülnek az alkalmazható módszerek meghatározásával. Ha egy ingatlan esetében a korábban választott módszer nem ad megfelelően pontos becslést, és módszerváltásra kerül sor, úgy az ingatlanértékelőnek részletesen ismertetnie kell a váltás okait. Meghatározásra kerülnek az ingatlanértékelő kötelezettségei, az általa kiadandó szakvélemény fontosabb tartalmi kellékei és az értékelés gyakorisága. Az ingatlanértékelővel kapcsolatban felmerülő kétely esetén a felügyelet kötelezheti az alapkezelőt egy másik ingatlanértékelő megbízására.
A javaslat pontosítja az ajánlattevő és összehangoltan eljáró személyek, továbbá mindezek kapcsolt vállalkozásai korlátozásait a részvények átruházására, elidegenítésére vonatkozó ügyletekben. Az intézkedés nyilvánvalóan a piac korrekt működésének javítását célozza.
Változik a kockázati tőkealapok szabályozása is. A javaslatban néhány fontos fogalom újradefiniálása is megtörténik. A többi, pénzügyi szervezetekkel kapcsolatos megtárgyalandó törvényjavaslathoz hasonlóan, azoknak megfelelő módon itt is újraszabályozzák a díjak mértékét, a bírság felhasználása, a biztos kirendelése, a felügyelet, nemzetközi együttműködés, más hasonló kérdésekben.
Az előttünk fekvő törvényjavaslatot az előzőhez hasonlóan indokoltnak tartjuk, és az elfogadását az Országgyűlésnek javasoljuk.
Köszönöm szépen. (Taps.)
