TÁTRAI MIKLÓS
TÁTRAI MIKLÓS
TÁTRAI MIKLÓS pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Négy olyan törvényjavaslat szerepel a mai ülés napirendjén, amelyek számos ponton kapcsolódnak egymáshoz, így annak van értelme, hogy együtt ismertessem benyújtásuk indokait, az egyes javaslatok lényegét és az összefüggéseket.
A javasolt módosításokat mind a négy törvényjavaslat esetében a pénzügyi területen tapasztalható gyors fejlődés, valamint az európai uniós jogharmonizáció teszi szükségessé. A globalizáció különösen ezen a területen, a pénzügyek területén erőteljes és gyors, ezen belül is a gazdasági növekedés szempontjából meghatározó pénzügyi közvetítő rendszer területén, ahol az átlagosnál is sokkal több, rövidebb idő alatt bekövetkező és mélyebb változás volt tapasztalható az elmúlt három évben. Úgy gondolom, hogy az előttünk álló időszakban is erre, hasonló folyamatokra kell számítanunk.
A változások összefüggenek az európai uniós tagságból eredő kötelezettségek teljesítésével. Az európai egységesítési törekvések kiemelkedő területe a pénzügyi szolgáltatási szektor, ahol a változások mind a piaci szereplőket, mind a szabályozást komoly kihívások elé állították. A nagy tömegű és jelentős újdonságnak tekinthető európai szabályok összhangba hozatala a hazai jogi intézményrendszerrel, vagyis a piaci szereplők szabályozási környezetének átalakítása olyan módon kell történjen, hogy a versenyképesség növekedjen, az egyes szektorok fejlődési lehetőségei bővüljenek, a hazai piaci szereplők megállják helyüket az erősödő európai versenyben, de egyúttal a fejlődés egészséges, kiegyensúlyozott, a pénzügyi stabilitás pedig kielégítő maradjon.
Fontos azt is figyelemmel kísérni, hogy a már átültetett uniós szabályok jól működnek-e, összhangban vannak-e az eredeti jogalkotói szándékkal, illetve valóban megvalósul-e a gyakorlat szintjén is az egységesség. Ennek érdekében újra és újra szükséges visszatekinteni a közelmúltban bevezetett rendelkezésekre, és szükség esetén igazítani kell azokon az elérendő célok érdekében. A törvényjavaslatokkal eleget teszünk a jogharmonizációs kötelezettségeknek, elvégezzük a hatályos rendelkezések felülvizsgálatát, elsősorban a korábbi jogharmonizációs módosítások mentén, és mivel szükséges, kisebb pontosításokra is javaslatot teszünk.
Ezen túl a törvénymódosítási javaslat kiterjed a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének a piaci szereplők által fizetendő felügyeleti díj szabályainak felülvizsgálatára és egységesítésére.
A legfontosabb jogharmonizációs célú változások a következők: az európai tőkemegfelelési szabályok átültetése a hitelintézetekre, illetve a befektetési vállalkozásokra, egyes európai fogyasztóvédelmi szabályok alkalmazását célzó rendelkezések kialakítása. A belső jogharmonizációt szolgálja a felügyeleti biztos intézményének átalakítása az Alkotmánybíróság határozata alapján, és az európai gépjármű-felelősségbiztosítási szabályok új rendelkezéseinek átültetése, a szavatoló tőke nagyságának valorizációját megvalósító javaslat és más, kevésbé jelentős összhangteremtő módosítás. Figyelembe véve a jogszabályok érvényesülésének gyakorlati tapasztalatait, a módosítások rendezik a támogatási jogosultság kérdését, pontosítják a belföldi vállalkozás fogalmát, kiterjednek az államilag támogatott, exportfinanszírozást érintő, nemzetközi kötelezettségvállalásból eredő kötelezettségek teljesítésére.
Ugyancsak a gyakorlati tapasztalatok alapján tartjuk szükségesnek a jelzálog-hitelezők ingatlanértékelőivel kapcsolatos követelmények pontosítását, valamint olyan rendelkezések bevezetését, amelyek elősegítik, hogy a PSZÁF-nek teljesítendő adatszolgáltatás mindinkább elektronikus úton történjen.
A felügyeleti díj felülvizsgálatának célja, hogy egységes elvekre épülő, arányosabb, az egyes intézmények tevékenységi kockázataihoz jobban igazodó díjfizetési kötelezettséget alakítsunk ki. Nem elhanyagolható szempont, hogy a díjfizetési kötelezettség összességében mintegy 30 százalékkal csökkenjen.
(13.40)
Tisztelt Országgyűlés! A T/2757. számú és 2754. számú törvénytervezetek előkészítésének elsődleges indoka tehát a már említett európai tőkemegfelelési szabályok átültetése, melynek eredményeképpen a hitelintézetek és a befektetési vállalkozások prudenciális szabályozása és felügyelete alapjaiban változik meg. Az új tőkemegfelelési szabályok három pilléren alapulnak: a kockázatokra vonatkozó minimális tőkekövetelmény megállapításán, a felügyeleti felülvizsgálati folyamaton és a nyilvánosságra hozatal kötelezettségén.
Összességében elmondható, hogy az új rendelkezések a kockázatokhoz jobban igazodó kockázatkezelési módszerek alkalmazását fogják ösztönözni. Egyrészt előírják egy új elem, a működési kockázat figyelembevételét is, másrészt biztosítják, hogy a fejlettebb módszerrel, nagyobb pontossággal elvégzett számítások esetében a tőkekövetelmény jobban igazodjon a tényleges kockázatokhoz. Mindez nem jelent azonban automatikus tőkekövetelmény-növekedést, sőt figyelembe véve a portfólió összetételét, a pontosabb számítások révén a tőkekövetelmény még alacsonyabb is lehet, mint ha egyszerűbb, a kockázatokat durvábban becslő eljárásokat alkalmazna az intézmény.
Lényegesen megváltozik a felügyeleti tevékenység is. Miközben a felügyelet a múltban elsősorban azt vizsgálta, hogy az intézmények tevékenysége mennyiben jogszabályszerű, az új szabályok alapján mindezen túl a jelenleginél nagyobb hangsúlyt kap a kockázati szempontú megközelítés. Ez igényli a felügyeleti hatáskörök és eszköztár átalakítását.
A felügyeleti munkában változás következik be a bankcsoportoknál, egyre nagyobb teret nyer a bankcsoportok egységes felügyelete, egységes elvek szerinti kezelése. Ez átrendezi a felügyeleti feladatokat az Európai Unió szintjén is. A bankcsoportok által alkalmazandó módszertannak azonosnak kell lennie, így a tőke számítására vonatkozó modellek és módszerek engedélyezését is egységes szemléletben kell kezelni.
Szólni szeretnék a hitelintézeti törvény módosítása kapcsán még egy változtatásról, amely a szövetkezeti hitelintézetekre vonatkozik, s amely a szövetkezeti törvényhez képest eltérő rendelkezéseket állapít meg. Ennek indoka az, hogy a hitelintézetek prudenciális szabályozását, korlátait a szavatoló tőke határozza meg, így fokozott jelentősége van ezen tőke védelmének. Ennek ugyanakkor ellentmondana, ha a takarékszövetkezetek elmúlt 40-50 év alatt felhalmozott vagyonát az új szövetkezeti törvény alapján olyan lekötött tartalékba kellene helyezni, amely nem ismerhető el a szavatoló tőke részeként. Ezt a kérdést rendezi a törvényjavaslat megnyugtató módon.
Az egyes szakosított hitelintézeteket érintően két nagy témakörre térnék ki. Az egyik a lakás-takarékpénztárakról szóló törvény. A jogszabály módosításának eredményeként az uniós előírásoknak megfelelően az egyenlő elbánás biztosítása érdekében kiterjedne a támogatásra jogosultak köre a magyarországi lakóhellyel rendelkező, az Európai Gazdasági Térség állampolgáraira is, azaz ők is igényelhetnének lakás-előtakarékossági támogatást. Bővülnek a lakás-takarékpénztárak befektetési lehetőségei is, mivel szerezhetnének részesedést másik magyarországi vagy külföldi lakás-takarékpénztárban.
A jelzálog-hitelintézetről és jelzáloglevélről szóló törvény módosítása a jelzálogbanki ingatlanértékelők alapvető képzettségi követelményeit és a szükséges szakmai tapasztalat szabályait határozza meg.
A T/2754. számú törvényjavaslat, amely a tőkepiaci törvény módosítását tartalmazza, a már korábban említett tőkekövetelményi szabályok módosítása mellett azért is vált szükségessé, mert az ingatlanalapok erősen növekvő népszerűségére tekintettel szükségesnek ítéltük egyes rendelkezések hozzáigazítását az ilyen alapok sajátosságaihoz, annak érdekében, hogy a befektetők mind pontosabb tájékoztatást kapjanak, és döntéseiket a lehető legnagyobb megalapozottsággal hozhassák meg.
Részletesebbé, pontosabbá válnak az ingatlanalapok értékelését végzőkre vonatkozó szabályok, ennek érdekében személyi feltételek és összeférhetetlenségi szabályok kerülnek megállapításra. Kötelező lesz az ingatlanalapok ingatlanjainak, illetve az építés alatt álló ingatlanoknak a rendszeres értékelése, amelynek során felhasználható és a választást követően következetesen alkalmazandó módszerek is meghatározásra kerülnek. Az ingatlanértékelő felelőssége lesz a módszerek közötti választás alátámasztása, mint ahogyan az esetleg szükségessé váló változtatás megfelelő indokolása is. Bővülnek az ingatlanértékelő szakvéleményének kötelező tartalmi elemei. Ennek célja, hogy a felügyelet számára megítélhető legyen az ingatlanértékelő szakszerűsége, következetessége.
Tavaly került sor a kockázati tőkebefektetések szabályainak felülvizsgálatára. Ennek során a korábbi különálló törvény helyett a tőkepiaci törvény keretei között kapott helyet ez a szabályozás is. Most e szabályok apróbb pontosításait javasoljuk annak érdekében, hogy a kockázati tőkebefektetések elfoglalhassák helyüket a gazdaság fejlődését elősegítő környezetben.
A 2756. számú törvényjavaslat a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény módosítását tartalmazza. A javasolt módosítások a jogharmonizációs kötelezettség teljesítésén túl a biztosítók minimális szavatolótőke-szükségletét és az annak számítására vonatkozó alapértékeket, valamint a jármű üzemben tartója számára a kedvezmények továbbvitelét megkönnyítő rendelkezéseket érintik. A hazai biztosítási piac, főként a biztosításközvetítés fejlődése kapcsán szükségessé vált néhány korrekció erejéig a szabályozás felülvizsgálata és az ügyfelek jobb tájékoztatását, megalapozottabb döntéshozatalát, a kockázatok csökkentését célzó, azaz átláthatóbb és kiegyensúlyozottabb szabályozási környezet kialakítása. A biztosítási törvény módosítása az uniós normáknak megfelelően a közvetítők esetében, azok nyilvántartásba vételekor kötelezővé teszi az adott biztosításközvetítői tevékenységre meghatározott szakképesítés meglétének igazolását is, megfelelő átmeneti idő biztosítása mellett.
A T/2755. számú javaslat a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 1999. évi CXXIV. törvényt, összhangban a már érintett egyes ágazati törvényekben is megjelenő változtatásokkal, a díjfizetésre vonatkozó előírásokat kívánja módosítani a már említett módon. Emellett az ügyfelek szempontjából kiemelkedő jelentőségű szabályok, a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről, valamint a fogyasztói érdekek védelme érdekében a jogsértés megszüntetésére irányuló eljárásokról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést is célozza az előterjesztett törvényjavaslat. Mindezek eredményeképpen a határon átívelő jogsértések esetén a hatékonyabb fellépés hatására a fogyasztók védelme megerősödik, ezáltal a pénzügyi területbe vetett fogyasztói bizalom is nő.
Tisztelt Országgyűlés! Összefoglalásképpen megállapítható, hogy a javaslatban foglalt módosítások a korszerű szabályozási környezet kialakításával a pénzügyi közvetítőrendszer fejlődését segítik elő, versenyképességének megőrzését, javítását célozzák, pozitívan befolyásolva egyidejűleg az ügyfélvédelmet és a pénzügyi stabilitást.
Kérem, hogy támogassák a törvényjavaslatokat. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.)
