DR. CSÁKY ANDRÁS
DR. CSÁKY ANDRÁS
DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Köszönöm szépen, elnök úr. Türelem, rózsát terem, habár itt a vita alkalmával az embernek nagyon sokszor ingerenciája volt, hogy kétpercezzen, de azt hiszem, hogy két perc megtöri a véleménykifejezés ívét. Vojnik képviselő asszony azt mondja, hogy a törvényjavaslat nem engedi, hogy csak úgy bemenjünk és megcsináltassuk. Sajnos megengedi, de erről majd a későbbiek folyamán fogok beszélni.
Kezdeném a népi kezdeményezéssel. Gusztos képviselőtársunkkal volt egy kis vita ebből a televízió előtt. Kilencedik éve vagyok képviselő, nem emlékszem, hogy lett volna ilyen, hogy jogszabályban előírt és végigvitt, úgy végigvitt, hogy az Országos Választási Bizottság által leellenőrzött. Pláne ilyen rövid idő alatt összegyűjtött 50 ezer hiteles aláírás azért valamit jelent a társadalom részéről. Biztos vagyok benne, hogy ha a jogszabály többet írt volna elő, akkor az is összejött volna.
Azt hiszem, hogy abban is egyet kell értsünk, hogy úgy általában - és amit Bárándy Gergely mondott, és ezt a konferencia is alátámasztotta - azért a lakosság nem tud azonosulni ezzel a megoldással, nem tudja elfogadni ezt a törvényjavaslatot. Azt mondta Bárándy Gergely, hogy ha többségi álláspontra helyezkednénk, akkor alkotmányjogi szempontból aggályossá kerülne az egész. Úgy gondolom, hogy az alkotmányt a magyar parlament alkotja, tehát ha a nagyon nagy többségnek ez a véleménye, akkor nekünk lehetőségünk van arra, hogy, mondjuk, az alkotmányon is egy kicsit módoljunk.
Még mielőtt a részletekbe mennék, a Magyar Demokrata Fórum természetesen nem ért egyet azzal, hogy egészségi okon kívül egyéb okból is végre lehessen hajtani a művi meddővé tételt. Több szempontból vitatjuk azokat az álláspontokat, amelyek itt elhangzottak. Gondolom, Bárándy képviselő úr egyetért velem abban, hogy ha azt az elvet elfogadnánk, ami itt elhangzott többek részéről, és azt hiszem, az ön részéről is, hogy lényegében az Alkotmánybíróság a döntésével kvázi beszorított minket egy útra, nekünk olyan nagy mozgásterünk nincs, ez azért nem felel meg a valóságnak, mert akkor az alkotmánybírósági döntések után a parlamentnek semmiféle lehetősége nem lenne, csak a kodifikálást elvégezni. Úgy gondolom, hogy ez egy hatáskörelvonás lenne. Ha emlékeim nem csalnak, azért az Alkotmánybíróság többször kijelentette azt, hogy ő mindig egy konkrét törvényjavaslattal kapcsolatban foglal állást, és azt hasonlítja össze az alkotmánnyal. Tehát igenis van lehetősége a parlamentnek, és szerintem elég tág lehetősége.
Ha visszaemlékszünk az alkotmánybírósági döntésre, itt keverednek a dolgok. Az alapvető gond, legalábbis az én olvasatomban az volt, hogy különbséget tett életkor szerint a megsemmisített jogszabályhely, és azt mondta, hogy az egyik esetben 35 éves kor alatt nem lehet, a másik esetben viszont lehet 35 éves kor alatt, ha van három gyermek. Az alapvető problémája ez volt. Az is igaz, hogy kimondta, hogy nem lehet demográfiai célból szabályozni ilyen módon, és ezzel tulajdonképpen a közvetlen értelmezést illetően egyet lehet érteni. Nekem is az a véleményem, hogy alapvető demográfiai problémákat egy abszolút tiltás sem oldana meg, ebben egyetértünk.
Közvetett módon viszont igenis van a demográfiára hatása, mert a törvényeket a parlament alkotja, a törvényeket egy parlamenti többség, amely mögött egy kormány áll, és a törvény üzen a társadalomnak. Jelen esetben számomra vagy azt üzeni, hogy engem olyan nagyon nem érdekel, döntsd el te, hogy a későbbiek folyamán akarsz-e gyereket vagy nem, vagy azt mondom, hogy számomra alapvető fontosságú, hogy mindent megtegyek annak érdekében, hogy minden gyerek megszülessen. Ebből a szempontból azért van demográfiai hatása is.
Az Alkotmánybíróság ebben a döntésében - nem akarom idézni - azért több helyen mondja azt, hogy igenis van jogunk életkori határokat meghúzni, és ezzel élni is kellett volna, jobban, mint ahogy éltünk, ez a meggyőződésem.
(18.10)
Liberális barátaink azt mondják, hogy 18 év, felnőttek vagyunk, a Ptk. lehetőséget ad minderre, ezt miért ne tudná eldönteni egy felnőtt állampolgár, aki nincs cselekvőképességében korlátozva, ha az ismeretek tudatában van. Én erre azt mondom - és most saját magamról beszélek -, hogy akinek gyereke van, a gyerek előtti állapot és a gyerek utáni állapot nem ugyanaz az állapot. Én mint apa mondom, hogy akkor, amikor vártuk a gyereket, meg amikor megszületett a gyerek, jóval nagyobb ismeretekre tettem szert, nemcsak materiális ismeretekre, hanem lélektani, pszichés ismeretekre is. Ez egy olyan érzés, amit elképzelni nem lehet. Biztos vagyok benne, hogy az anyáknál ez hatványozottabban így van. Hála istennek, megértem azt, hogy a saját lányomnál ezt az elmúlt hetekben saját magam is konstatálhattam. Tehát én vitatkozom azzal az állásponttal, hogy 18 éves, de akár 20-25, sőt azt mondom, hogy 35 éves korban is minden ismeret birtokában van az állampolgár, az az állampolgár, aki az apaság vagy az anyaság állapotán - rossz kifejezés, tudom jól -, áldott állapotán nem esett keresztül.
Valóban szabad-e minden? Akkor én azt mondom: 18 éves, el tudja dönteni, mi is vezessük be, mondjuk, 18 év felett a fegyvertartási engedélyt. Nem véletlen, hogy az állam bizonyos esetekben korlátokat állít, vagy nem véletlen, hogy most a rendőrség vizsgálja a szerencsétlen két keceli gyerek kapcsán, hogy az a méreg, aminek nem ott lett volna a helye, hogyan került oda, ki vitte oda, miért nem ott volt, és olyan körülmények között, ahogy a jogszabály előírja. Igenis, az államnak van tiltó feladata is, és szerintem ezzel ebben az esetben is élhet.
A 26 évre és a garanciális szabályokra, a kétszer hat hónapra, illetve a kétszer három hónapra: a 26 évvel nem értek egyet, megmondom őszintén. Ha a szakma az elmúlt évek során kialakított álláspontja 30-35 év, nyugodtan 30 évben meg lehetett volna húzni, az lehetett volna egy kompromisszumos megoldás. Ami viszont aggályos, és ami miatt vitatkozom Vojnik képviselő asszonnyal, hogy nem csak úgy bemegyek-e: ez a kétszer három, illetve kétszer hat hónap az egészségügyi célú művi meddővé tételre nem vonatkozik, ott azonnal el lehet végezni. Akkor sem, amikor a törvény megalkotásra került, és azóta se tudta nekem senki megmagyarázni a jogszabály 35. § (6) bekezdés b) pontját, hogy más fogamzásgátlási módszer alkalmazása nem lehetséges. Ez egy olyan gumibekezdés - és ez egészségügyi célúnak minősül -, ami alapján tulajdonképpen kijátszható minden. Ez alkotmányossági szempontból is aggályos szerintem, mert értelmezhetetlen, a jogbiztonságot nem szolgálja. Én nem találkoztam még orvossal, jogásszal, aki nekem meg tudta volna mondani, hogy pontosan ez mit jelent. A fantáziám nagyon nagy, vannak elképzeléseim, de egy jogszabályt nem lehet így alkotni - itt van a nagy lyuka.
Ha ebben egyetértünk a tisztelt kormánypárti képviselőkkel, és azt mondjuk, hogy valóban bizonytalan e miatt az egy sor miatt ez a jogszabály, legalább ezt vegyük ki, ebben jussunk dűlőre, és mondjuk azt, hogy igen, ezt kivesszük, és egyébként békén hagyjuk az egészet, akkor az a tipikus kegyelmi állapot keletkezne, hogy a kecske is jóllakik, a káposzta is megmarad, és volt értelme annak, hogy népi kezdeményezés volt. Én azt kérem, hogy ezt gondoljuk végig, élből ne utasítsuk el, ezt az egy sort legalább vegyük ki, és akkor szerintem nyugvópontra juthat az egész. Ez a (6) bekezdés b) pontja, ezt vegyük ki a jogszabályból.
Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)
