DR. HORVÁTH ÁGNES
DR. HORVÁTH ÁGNES
DR. HORVÁTH ÁGNES egészségügyi miniszter: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az Alkotmánybíróság - mint azt már többször elmondták előttem - 2006. június 30-ai hatállyal semmisítette meg az egészségügyi törvény azon rendelkezéseit, amelyek a művi meddővé tétel feltételeit határozták meg. Az Alkotmánybíróság határozatában úgy ítélte meg, hogy a művi meddővé tétel, a családtervezési célból történő beavatkozás egyes szabályai aránytalanul korlátozzák az emberi méltósághoz való jogból származó önrendelkezési jogot. Az Alkotmánybíróság a kérdés újragondolását ajánlotta, és leszögezte határozatában - ahogy ezt már elnök asszony felolvasta -, hogy az, aki a szükséges információk birtokában képes felelősségteljes és indokolható döntést hozni családi, illetve házaséletéről, a fogamzásgátlásról és a gyermekvállalásról, annak az állam nem tilthatja meg, hogy saját életfelfogásának megfelelően vagy szociális és anyagi körülményeit mérlegelve művi meddővé tétel révén akadályozza meg, hogy gyermeke, illetve több gyermeke szülessen.
Éppen az egyén alkotmányos jogát és az Alkotmánybíróság érvelését tiszteletben tartva a kormányzat nem tervezi, és nem tervezheti a jövőben sem olyan szabályozás kezdeményezését, amely megtiltaná a családtervezési célú sterilizációt. Ugyanakkor az állam egészség- és ifjúságvédelmi kötelezettsége alapján a szabályozás legfontosabb elemei, hogy az eljárás csak részletes felvilágosítás, tájékoztatás, elegendő gondolkodási idő és az önkéntesség garanciáinak fokozott ellenőrzése mellett történjen.
Novemberben tárgyalta a tisztelt Ház a törvényjavaslatot, amelynek az volt a célja, hogy az alkotmánybírósági döntés következtében fellépő helyzetet újraszabályozza, megalkossa a művi meddővé tétel új szabályait, olyan szabályokat, amelyek kellő garanciális elemeket iktattak be. A hatályos törvény szerint a művi meddővé tételre irányuló beavatkozás 18. életévüket betöltött, korlátozottan cselekvőképes vagy teljes mértékben cselekvőképes személyek kérelmére végezhető el, kivéve az egészségügyi indokokból végzett beavatkozást. A cselekvőképtelen személyeken csak meghatározott, szigorú feltételek mellett végezhető el a beavatkozás.
A magyar jogi szabályozás egyébként nagyon hasonlít akár a spanyol szabályozásra, akár a svájci szabályozásra, akár a kanadai szabályozásra, akár a japán szabályozásra vagy akár az egyesült királyságbeli szabályozásra, ahol mind-mind a jogi értelemben döntésképes személy döntésképes életkorától végezhetik ezt a beavatkozást. Magyarországon a beavatkozás elvégzését megelőzően kötelező várakozási időt iktatott be a jogszabály.
(16.40)
Ez 18 és 26 év közötti személyek esetében kettőször 6 hónap, 26 év felettieknél pedig kétszer 3 hónap. Nemcsak az időszakról van szó, hanem a kötelezően elvégzendő és megadandó tájékoztatásról, felvilágosításról, ennek írásos igazolásáról. Hiszen az orvosnak a kérelmezőt nemcsak szóban kell tájékoztatnia, hanem írásban is. Nemcsak a beavatkozásról, hanem például a fogamzásgátlás egyéb, az irreverzibilitás, azaz megfordíthatatlanság veszélyével együtt nem járó lehetőségeiről, illetve magáról a beavatkozási kockázatokról, veszélyekről.
A szabályozás tehát az alkotmánybírósági határozatban foglalt szempontokat figyelembe véve született meg, hiszen a magyar polgári törvénykönyvben az életkori határ 18 év. Tizennyolcadik életévünktől tekint minket a magyar polgári törvénykönyv felnőttnek. Ekkortól szabadon házasodhatunk, gyermeket vállalhatunk, dönthetünk esetleg egy abortuszról. Számos jogban 18 év a felnőttkorunk, akkor miért lenne pont ez az egy eljárás kivétel? Legyen meg a megfelelő felvilágosítás, de tekintsenek ugyanúgy az egészségügyi ellátásban is felnőttnek minket!
Ha a társadalom szempontjáról beszélünk, akkor azt hiszem, egyetlenegy dologról kell beszélnünk, ez pedig a felvilágosítás. Nemcsak az egészségügyi tárca vagy a beavatkozást végző orvosok, hanem valamennyiünk, az Országgyűlés képviselőinek is közös feladata, hogy felvilágosítsa a fiatalokat, ne ezt a megoldást válasszák, hiszen nem ez az egyetlen megoldás létezik.
Számos vita és ötpárti egyeztetés is megelőzte a döntést, erre emlékeztetném képviselő asszonyt. A népi kezdeményezés által sérelmezett rendelkezés 2006. december 11-én került az Országgyűlés által elfogadásra. Az azóta eltelt időszakban nem merült fel semmilyen olyan érv, amely a 4-5 hónappal ezelőtt elfogadott szabályozás felülvizsgálatát indokolná. Éppen ezért a kormány nem módosított álláspontján.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
