SOLTÉSZ MIKLÓS
SOLTÉSZ MIKLÓS
SOLTÉSZ MIKLÓS (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Asszony! Képviselőtársaim! Valóban sokadszorra vitatkozunk ebben a kérdésben, és azt kell mondanom, hogy ez a vita meddő vita. Szó szerint, tehát nemcsak a téma, hanem maga a vita is meddő, jól látható módon.
Ki kell mondanom, hogy egy kis létszámú ultraliberális csoport és álláspont ráerőlteti a többségre a saját véleményét, ráerőlteti a koalíciós partnerre, és ezzel ráerőlteti az egész országra. Hogy miért lehet ezt kimondani? Azért, mert mind az egyházak, mind a civil szervezetek álláspontjával szemben áll a jelenlegi szabályozás, amelyet önök meghoztak. Szemben áll a parlamenti konferencia egyébként sokoldalú, sokszínű, de összességében mégis kompromisszum felé lépő gondolatmenetével. Szemben áll az összegyűjtött aláírásokkal, amelynek következtében most újra itt vagyunk. Szemben áll szakmai testületekkel, így a Magyar Nőorvos Társasággal, a Magyar Urológiai Szakmai Kollégiummal, a Szülészeti és Nőgyógyászati Szakmai Kollégium véleményével, a Magyar Pszichológiai Társasággal és a Magyar Orvosi Kamarával. Azt kell mondanom, hogy az SZDSZ foglyul ejtette az országot, és nem hajlandó ebből a szerepéből kilépni, holott megtehette volna, volt egy konferencia erre.
Miért is kerül sor egyébként erre a vitára újra? Az Alkotmánybíróság több mint egy évvel ezelőtt megsemmisítette a korábbi törvénykezést, és valóban megsemmisítette azt a rendelkezést, amelyet szocialista képviselő asszony is elmondott, miszerint a 35 éves korhatár, illetve a három vér szerinti gyermek előírása alkotmánysértő.
(17.00)
De ki kell mondani, és az Alkotmánybíróság sem tette hozzá azt, hogy milyen korhatárt kell meghatároznia az Országgyűlésnek, a parlamenti pártok milyen korhatárban egyezhetnek meg adott esetben, és ha gyermekszámban nem is, akkor is valahol a korhatárnak valamilyen konszenzusos döntését hol fogadhatnánk el. Nem mondta ki az Alkotmánybíróság ennek a korhatárnak a mértékét, nem is mondhatta ki, de nem mondta ki a 18 évet sem, tisztelt képviselőtársaim.
Nagyon helyes egyébként, hogy Gusztos Péter az Alkotmánybíróság döntéséből idézett, de szeretném hozzátenni, hogy ez az alkotmánybírósági döntés - nagyon ritka esetben történik meg az ilyen - különvéleményeket is megfogalmaztatott három alkotmánybíróval. Három alkotmánybíró - olvashatjuk az ő különvéleményüket - teljesen máshonnan közelíti meg a döntés hátterét, és ez a három alkotmánybíró nem kimondottan abból a szempontból tiltja meg a döntést, mint ahogy végül is az Alkotmánybíróság többsége, hanem pontosan emberi szempontból próbálja meg föloldani ezt az óriási problémát, ami előttünk van. Egyébként sajnos azt kell mondanom, hogy az alkotmánybírók valóban sok tekintetben nem tudtak mást tenni, hisz egy 1949-es alkotmányról van szó, olyan alkotmányról, amely a legembertelenebb időszakban született Magyarországon. Ha ez az alkotmány kicsit más lenne, akkor máshogy kellett volna dönteniük az alkotmánybíróknak is, bármennyire is furcsán néz rám Gusztos Péter képviselőtársam.
A harmadik ténymegállapítás az, hogy az MSZP sokáig nyitott volt a felvetéseire mind a fölsorolt civil szervezeteknek, mind az egyházaknak, mind a szakmai kollégiumoknak, mind pedig az ellenzéknek, ez a konferencia is ezt tükrözte. Fogarasiné Deák Valéria, illetve Bárándy Gergely is azt mondták, hogy a jövőben folytatni kell ezt a vitát. Folytatni kell arról a vitát például - és akkor itt idézem Bárándy Gergelyt -, hogy a 18 éves minimális korosztálytól el lehet térni 26 vagy akár 30 éves korig is, és erre való a társadalmi vita. Ez a társadalmi vita nem valósult meg az elmúlt időszakban, legalábbis akkor, amikor önök behozták újra a törvényt, senki nem vitatkozott tovább. Itt a parlamentben magunk vitatkoztunk, de társadalmi vita már nem követte ezt a konferenciát. Nem volt olyan társadalmi vita, amin újra kifejthették a társadalmi szervezetek azon véleményüket, amelyet önök is egyébként bizonyos szempontból ezen a konferencián támogattak.
Szeretném hangsúlyozni, hogy mi, kereszténydemokrata képviselők erkölcsi szempontból nem támogatjuk a művi meddővé tétel ilyen jellegű engedményét, csak egészségügyi szempontból támogatjuk, de nem szeretném homokba dugni a fejemet, és nem szeretném azt látni, hogy a társadalmi igény bizonyos szempontból más. A társadalmi igény az, hogy valamilyen módon erre mégiscsak lehetőséget nyújtson a törvényhozás. Tehát nem dugjuk homokba a fejünket, de az a 18 éves korosztály, amit önök meghatároztak néhány hónappal ezelőtt, elfogadhatatlan a társadalom szempontjából. Miért is elfogadhatatlan a 18 éves korosztály meghatározása? Néhány indokot hadd mondjak el önöknek!
(Az elnöki széket dr. Világosi Gábor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Először is a WHO-nak - az Egészségügyi Világszervezetnek - a javaslata, illetve nemcsak javaslata, hanem megállapítása az egészséggel kapcsolatban valóban hangsúlyozza azt, amit részben említett Gusztos Péter képviselőtársam, hogy az ember egészsége testi, lelki és szociális kérdés; testi, lelki és szociális kérdés. És amikor egy édesapa vagy édesanya a szervét odaadja a gyermekének, az nemcsak testi kérdés, hanem az bizony lelki kérdés is, és bizonyos szempontból, hogy a család egyben maradjon, megmentse azt a gyermeket, az bizony szociális kérdés is hosszú távon. Tehát ilyen szempontból az egészség testi, lelki és szociális kérdés. De pontosan akkor, amikor egy művi meddővé tételt elvégeznek egy fiatalon, ez a lelki rész sérül meg. A statisztikák szerint az emberek 20 százaléka megbánja, hogy művi meddővé tételt végeztetett el magán. A statisztikák azt mondják, hogy a 18-24 éves korosztály négyszer többször bánja meg ezt a műtétet, mint a 30 év fölötti korosztály.
Miért kerülnek ilyen helyzetbe az emberek? Miért van az, hogy elvégeztetik magukon ezt a műtétet, amit aztán később megbánnak? Például egy rövid ideig tartó szellemi, mentális betegség, gyermektelenség, a válás utáni újraházasodás igénye és utána gyermekvállalás igénye, anyagi problémák, amik akkor merülnek föl, vagy a munkanélküliség, de utána, amikor ezen változtatni tudnak, akkor megbánják, és sokszor sajnos - ezt is ki kell mondani - kényszer hatására is rákényszerülnek fiatalok vagy kicsivel idősebbek erre a lépésre. A helyreállítás műtéttel történik. Ezt nem én mondom, és nem is ez a lényeg, hogy szakmailag milyen módon, de a valószínűsége annak, hogy sikeres lesz, nagyon csekély, nagyon kevés az esélye.
Abban valóban igaza van Gusztos Péternek, hogy a férfiak kevésbé vállalják ezeket a műtéteket, kevésbé vállalják a fogamzásgátlás bizonyos módozatait, de ha a magyar társadalomban egyelőre ez a szokás, akkor ez a szokás, és attól még nem lehet ezt számon kérni mindenkin. Tehát a nőket meg kell védeni ezektől a mentális és lelki problémáktól, amelyeket az előbb említettem.
Mielőtt bárki azt kérdezné, hogy honnan veszem én ezeket az okokat, illetve az indokokat, amelyek miatt megbánhatják a fiatal lányok, illetve hölgyek, asszonyok ezt a lépésüket, dr. Kovács József bioetikus és dr. Papp Zoltán, akik fölszólaltak ezen a konferencián, ők mondták el ezeket az indokokat, ők sorolták föl ezeket a lelki háttereket, amelyek miatt nem ajánlják bizonyos szempontból a fiataloknak a művi meddővé tételt.
Befejezésképpen, tisztelt Országgyűlés, tisztelt képviselőtársaim, a Kereszténydemokrata Néppárt nevében nem mondhatok mást továbbra sem: csak az egészségügyi művi meddővé tételt támogatjuk. Tisztában vagyunk a társadalom helyzetével, de az a 18 éves korosztály, amit meghatározott ez a törvény, végképp elfogadhatatlan számunkra. Sokkal inkább fontos lenne, ami a konferencián, azt hiszem, nagyon sok fölszólaló részéről elhangzott, hogy a fiatalokat a családi életre kell tanítani, nevelni, illetve buzdítani, adott esetben különböző fogamzásgátlók használatára, és nem olyan, végképp visszafordíthatatlan műtétekkel támogatni, segíteni, ami aztán később nagy traumát és megbánást fog nekik okozni.
Ezzel kérem - bár tudom az önök álláspontját, ennek ellenére kérem -, hogy támogassák ezt a kezdeményezést, hisz az egész országról van szó, és ahogy Bárándy Gergely mondta, bár ez a legkevésbé fontos talán ebben az ügyben valóban, nem ezen múlik a magyar népszaporulat, illetve a magyar demográfiai helyzet, de azért mégiscsak az, hogy a magyar nemzet gyarapodjon és a népességszám növekedjen, bizony itt is számít. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a KDNP és a Fidesz padsoraiban.)
