SOLTÉSZ MIKLÓS
SOLTÉSZ MIKLÓS
SOLTÉSZ MIKLÓS (KDNP): Köszönöm, alelnök úr. Bárándy képviselőtársamnak mondanám, hogy azért ez a rulettlogika nem teljesen jogos. Tehát, nem arról van szó, hogy most beterjesztjük a 34-et, azt nem fogadja el, visszadobja az Alkotmánybíróság, és akkor egyszer csak egy matematikai iterációs eljárással eljutunk valamelyik számhoz. Tehát nyilván nem erről van szó, mert magunkat tennénk komolytalanná, az egész Országgyűlést. Nem erről van szó. Még egyszer hangsúlyozom, az Alkotmánybíróság nem mondta ki, hogy a 18 évhez ragaszkodik vagy pedig a 30-hoz, vagy azt nem fogadja el. Nem mondta ki, tehát biztos, hogy volna egy olyan köztes megoldás, amit igenis meg kell próbálni a törvényhozásnak, és meg lehet tenni.
Gusztos Péternek abban igaza van, hogy bízik a gyerekeiben vagy gyerekében - bocsánat, reméljük, hogy a folytatásban is a gyerekeiben fog bízni. Én is bízom a gyerekeimben, de van, amikor korlátot kell szabni. És bocsánat, az egész törvényhozás bizonyos szempontból korlátokat szab az embereknek a szabad mozgásában. A KRESZ mire való? Egy csomó minden mire való az emberek életében? Az adótörvények mire valók? Nem arról van szó, és ezt nagyon szeretném hangsúlyozni, hogy pálcát törünk bárki fölött is. A pálcát az én felfogásom szerint törni, illetve megítélni az embereket majd az Úristen fogja, hogy ki hogyan végezte az életét, és hogyan töltötte be az életét, és majd az utolsó pillanatában el fog dőlni, hogy hova fog kerülni; ez nyilván a hitből fakadó véleményem. De az, hogy pálcát törjünk valaki fölött, azt nem tenném meg. Nem tenném meg, de bizonyos szempontból segíteni a döntéseket, pláne ilyen súlyos helyzetben, igenis kötelessége a törvényhozóknak.
Amit Csáky András képviselőtársunk mondott, itt nem arról van szó, hogy ez az egyetlenegy lehetőség, hanem sok más lehetőség van, és sokkal inkább azokat kellene hangsúlyozni, azokban segíteni az embereket, azokban segíteni főleg a fiatalokat, hogy azt találják meg.
Köszönöm.
