DR. LATORCAI JÁNOS
DR. LATORCAI JÁNOS
DR. LATORCAI JÁNOS, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Állami Számvevőszéki Elnök Úr! Az Állami Számvevőszék 2006. évi tevékenységéről szóló jelentés parlamenti vitájában a Kereszténydemokrata Néppárt országgyűlési képviselőcsoportja nevében két témakörről szeretnék kiemelten beszélni. Az egyik maga az éves beszámoló, annak értékelése, a másik talán hangsúlyosabb ügy, és felszólalási időkeretem nagyobbik részét is erre szánnám: a közpénzügyek szabályozásának kérdései.
Ami az Állami Számvevőszék elmúlt évi tevékenységét illeti, ismét megállapíthatjuk és a bizottsági viták során meg is állapítottuk, hogy a Számvevőszék magas színvonalon látja el feladatait. Jelentései, javaslatai, figyelemfelhívásai megszívlelendők, és nemegyszer késik azoknak a bevezetése a hétköznapok valóságában. Mind a költségvetési javaslat megalapozottságának ellenőrzése, mind a zárszámadás értékelése olyan segítséget jelent az Országgyűlésnek e törvényjavaslatok vitájában, amelyek nélkül nehezen tudnánk értelmezni a számokat, a sorokat és oszlopokat, értékelni a folyamatokat, kihámozni azokat a tendenciákat, amelyek a költségvetés, az ország pénzügyi-költségvetési helyzetének napjaiban jelen vannak.
Amennyire örvendetes, hogy a parlament egyre inkább hasznosítja e megállapításokat, legalább annyira sajnálható, hogy még mindig nem elég sok figyelmeztetés éri el képviselőtársaim ingerküszöbét, és a kormánypárti többség rendre átsiklik például az éves költségvetési javaslatok tárgyalásakor a kiadások alul- és a bevételek felültervezésére mint kockázati tényezőkre utaló számvevőszéki jelzések felett.
Figyelemre méltó az is, hogy az Állami Számvevőszéknek ellenőrzései nyomán a korábbi évekhez képest több büntetőfeljelentést kellett tennie. Ez nemcsak a közpénzek kezelésével, felhasználásával kapcsolatos fegyelem lazulását, hanem az önkormányzatok fejlesztési forrásainak szűkülését, a beruházások finanszírozásának gondjait is mutatja, olyan gondokat, amelyekre nekünk, országgyűlési képviselőknek nagyobb figyelmet kellene szentelnünk.
A számvevőszéki jelentések között megtalálható, és a nemzetközi kapcsolódásokat mutató dokumentumokból is kitűnik: az Állami Számvevőszék páratlan nemzetközi kapcsolatrendszerrel rendelkezik, amelynek kiépítésében bizonyára szerepe volt annak is, hogy a magyar Számvevőszék elnöke, dr. Kovács Árpád úr tölti be a legfőbb ellenőrző intézmények nemzetközi szervezetének elnöki tisztét. Itt említem meg az úgynevezett trend report megjelenését a hazai ellenőrzési gyakorlatban.
Az Állami Számvevőszék - élve az Országgyűlés biztatásával - az EU-tagállamok közül ötödikként éves beszámolót, összefoglalót készít az uniós források éves felhasználásának teljességéről. Az első beszámolót a múlt évi zárszámadással egyidejűleg vehettük kézbe. Úgy gondolom, a megismertek alapján érdemes ezen anyagot is fokozottan hasznosítani, azokat az információkat, amelyeket ebből szerezhetünk, a mi mindennapi parlamenti munkánkban hasznosítani.
A nemzetközi kapcsolatokat erősítette a Pénzügyi Szemle című szakmai folyóirat megújítása, amely immár a Számvevőszék szakmai gondozásában jelenik meg magyar és angol nyelven. Ez a szaklap tekintélyt vívott ki itthon és külföldön egyaránt, olvassák a nemzetközi szervezetek, mint például az OECD döntéshozói, a külföldi egyetemek oktatói, intézmények kutatói, maguk a hallgatók, ahogy ezt az elnök úr bevezető kiegészítő felszólalásából is hallhattuk.
Az Állami Számvevőszéknél és háttérintézményénél, a Fejlesztési és Módszertani Intézetben meglevő szakmai kapacitásra alapozva, az Országgyűlés egyetértő támogatásával látványosan erősödött a szervezet tanácsadói tevékenysége is. Ennek legújabb eredménye „A közpénzügyek szabályozásának tézisei” című dokumentum, amely jelzi, hogy a Számvevőszék kilépett a korábbi elemzői, bírálói szerepköréből, és e tanácsadó funkció révén új értékek létrehozását is elő kívánja segíteni.
A tézisek egyes javaslataival természetesen lehet, sőt kell is vitatkozni, például hogy valamennyi tézis nem egyforma mélységben lett kidolgozva, ez vitathatatlan. De az is vitathatatlan, hogy az anyag a maga egészében koherens rendszert alkot, megfelelő alapul szolgál a későbbiek során egy jogszabály előkészítéséhez, bevezetéséhez. És, tisztelt képviselőtársaim, ez az egésznek a lényege.
Nagyon remélem, hogy e törvény kimunkálásában a Pénzügyminisztérium is partneri feladatot vállalva érdemi munkát végez, és azt is remélem, sőt különösen remélem, hogy ezek a gondolatok az elkövetkező időkben kidolgozásra kerülő új törvényekben majd már vissza is köszönnek, egy-egy fejezete pedig kimondottan ezen tézisek alapján készül. Mert ha a kormány ezt magára nézve nem tekinti kötelezőnek, akkor az egész egy reményvesztett vállalkozás volt, valamiféle elvetélt próbálkozás. Márpedig úgy gondolom, hogy ennek a társadalmi alapja és megítélése is ettől lényegesen nagyobb.
Ami a tézisek tartalmát illeti, két elemmel szeretnék részletesebben foglalkozni. Az állam feladataival kezdem. Ma már közhelyszámba megy, hogy az állami feladatok, funkciók meghatározása nélkül nem lehet tervezni, nem lehet az államot működtetni, nem lehet a közpénzek elköltéséről felelős döntést hozni. Kereszténydemokrata felfogás szerint itt és most nem a feladatmeghatározás definíciója a fontos, hanem maga az értékszemlélet. A mi értékítéletünk szerint a társadalmi szolidaritás gondolatának kell áthatnia az állam funkcióinak meghatározását, és nagy örömünkre ez a gondolat jellemzi a Számvevőszék anyagát is.
Természetesen az is nyilvánvaló, hogy rendkívül fontos a jogi szabályozás stabilitása, kiszámíthatósága is, mert ha a társadalom, a gazdasági élet szereplői nem tudják megtervezni a maguk cselekvéseit az állam, a kormány hektikus döntései miatt, akkor borulhat a társadalmi béke, és valóban bekövetkezhet valamiféle anarchia.
(11.30)
A másik fontos kérdés a költségvetési tervezés megújítása. Úgy gondolom, mindannyiunk számára nyilvánvaló, hogy megalapozott tervezéshez egyrészt új módszerek alkalmazására lenne szükség - mint például az Európai Unióban is alkalmazott programköltségvetés bevezetésére vagy más hasonló megoldásokra -, másrészt elkerülhetetlen lenne a költségvetési egyensúly biztosítására kidolgozott, más országokban már bevált egyensúlyi szabályok, módszertani és eljárási rendelkezések, valamint intézményi biztosítékok átvétele is.
Itt kell beszélnem az elmúlt napokban több tudományos tanácskozáson és sajtóban is újból felmerülő, úgynevezett független, költségvetést véleményező szervezetről is. Nagy hibának tartom, hogy az ilyen javaslatok kapcsán rendszerint azonnal szervezetekben gondolkodunk, és nem az ellátandó feladatokban. Ha világossá válik előttünk, a független költségvetési intézmény rendeltetése az, hogy kiszűrje a pártpolitikai hatásokat a költségvetés tervezéséből, és a tervezés folyamatát a nyilvánosság kontrollja alá helyezze, akkor beláthatjuk, hogy többféle szervezeti megoldás is elképzelhető.
A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt által korábban javasolt költségvetési tanács megítélésem szerint a legegyszerűbb és a legolcsóbb formája lenne e feladat ellátásának. Ebben a testületben az Állami Számvevőszék is méltó szerepet kapott volna, figyelembe véve, hogy a legfelsőbb ellenőrző szervezet státusát maga az alkotmány rögzíti, ilyen értelemben az Állami Számvevőszék nem megkerülhető.
Vélhetően egy költségvetési hivatal sem rossz megoldás, de kérdés, hogy mennyire lesz képes ellátni a feladatait, ha a feltételek nem változnak, hiszen az Állami Számvevőszék esetében sem hatásköri korlátai vannak a költségvetési javaslat ellenőrzésének, hanem bizony a tervezési mechanizmus és az időkorlátok tették és teszik sokszor lehetetlenné az elmélyültebb elemzés elvégzését. Hiszen tessék végiggondolni, sokszor még a tervezési időszakbeli együttműködés ellenére is két-három hét áll rendelkezésükre, ezalatt teljes értékű, átfogó, a valóságnak megfelelő elemzést végezni bizony nagyon nehéz.
Tisztelt Képviselőtársaim! Ha a kormányt továbbra sem kötelezi semmi az ilyen intézmények véleményének a figyelembevételére, és a parlamenti többség automatikusan a kormány javaslatát fogadja el bármilyen független szervezet álláspontjával szemben, akkor nincs és nem is lehet továbblépés. Amikor tehát a szervezeti kérdésekről majd döntés születik, érdemes megfogalmazni és érdemes lesz megfontolni, hogy szükséges egy új független költségvetési intézmény, de az Állami Számvevőszék formájában már ma is létezik egy független, törvények által deklarált intézmény, egy tekintélyes szervezet, amelynek jelenleg is megvannak azok a feladatai és azok a jogkörei, amelyeket az új szervezetnek is majd el kell látnia. Amennyiben tehát létrejön egy ilyen szervezet - és reményeink szerint majd létrejön -, akkor annak hatáskörét, feladatait mindenképpen összhangba kell hozni az Állami Számvevőszékre vonatkozó szabályokkal, hiszen semmiféleképpen nem szabad két, teljesen azonos profilú, párhuzamos tevékenységet folytató intézményt létrehozni.
Igen fontos gondolatnak tartom a tézisekben az Országgyűlés költségvetési jogának erősítését és a végrehajtó hatalom felelősségének hangsúlyozását. Felfogásunk szerint ugyanis az Országgyűlésnek kell meghoznia, megalkotnia egy valódi költségvetést, azaz valódi döntéseket kell hoznia, a kormánynak csak előkészítő és végrehajtó feladata van, a parlamentáris kormányzati rendszerből ugyanis ez következik. És még valami: a végrehajtóknak pedig vállalniuk kell a szándékos vagy gondatlan szabályszegésekért nemcsak a politikai, hanem a jogi felelősséget is, ezért ilyen felelősségi szabályokat is kell alkotni, és azokat személyekre való tekintet nélkül alkalmazni is kell.
Tisztelt Képviselőtársaim! Végezetül szeretném bejelenteni, hogy a Kereszténydemokrata Néppárt országgyűlési képviselőcsoportja támogatja az Állami Számvevőszék 2006. évi feladatairól szóló beszámoló elfogadását, támogatjuk azt a módosító javaslatot, amelyet reményeink szerint a gazdasági bizottság benyújtott, és majd a parlament is tárgyalni fogja. Javasoljuk a határozati javaslat olyan módosítását, melynek értelmében az Állami Számvevőszék felhalmozott tudásával és tapasztalataival a továbbiak során is segítse a közpénzügyi szabályozás kidolgozását, azaz folytatódjon az a munka, amit megkezdtek és ilyen szinten el tudtak végezni, s ami nagyon komoly kontrollvizsgálattal folyt, és ebben a munkában az Állami Számvevőszék meghatározó feladatot vállaljon.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok soraiból.)
