ÁGH PÉTER
ÁGH PÉTER
ÁGH PÉTER, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A bizottság felállításával valóban magunk is egyetértettünk, és annak működéséhez sok sikert kívánunk. A 2002-es kormányváltás után azonban számos olyan dolog történt, amelyet ennek a bizottságnak majd fel kell dolgoznia. Nézzük, hogy mik voltak ezek, amelyek tulajdonképpen oda vezettek, hogy most ilyen mértékű drogfogyasztással találkozunk.
A 2002-es kormányváltás után az MSZP-SZDSZ vezette koalíció új, liberális irányba terelte a büntetőjog-alkotást és a kábítószer-fogyasztás megítélését. Mindenki előtt ismertek az akkor nyilvánosság előtt zajló, sokszor igen kemény hangvételű viták. Az akkori kormányon belül egyértelműen az SZDSZ álláspontja érvényesült. A jogalkotási irányról 2002-ben az Alkotmánybíróság is ítéletet mondott. A szabályozás módosítása hibás lépés volt, a szigorúbb büntetési tételek ugyanis semmit sem érnek a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekményeknél az egyik oldalon, ha a másik oldalon sokszor átgondolatlanul megnyílik a büntetés elkerülésének lehetősége. Az adatok is ezt támasztják alá.
2003-ban mintegy 3300 kábítószerrel összefüggő bűncselekmény történt. 2004-ben drasztikus emelkedés indult, 6700-ra, duplájára nőtt, ami 2005-ben 15 százalékkal tovább emelkedett, 7700 ismertté vált bűncselekményre. Az elkövetők 20 százaléka bizonyult kábítószerfüggőnek az elkövetés időpontjában, 2003-ban ez 13 százalék volt. A 11. és 12. évfolyamon tanuló diákok 52 százaléka tíz vagy több alkalommal fogyasztott már valamilyen tiltott szert. Az elmúlt tíz évben rohamosan csökkent a kipróbálást és a fogyasztást veszélyesnek tartó fiatalok aránya. A marihuána esetében 1995-ben 80 százalék, 1999-ben 76 százalék, 2003-ban már csak 59 százalék tartotta veszélyesnek a kipróbálást, ezért különösen veszélyes az SZDSZ-nek az a magatartása, amely megengedő politikát folytat. Míg 2000-ben 15 ezer ecstasy tablettát foglaltak le, addig 2003-ban 135 ezer, 2004-ben közel 170 ezer tablettát.
Tisztelt Országgyűlés! Az imént felsorolt adatok is azt mutatják, hogy a jelenlegi jogi háttér nem megfelelő, a bűnmegelőzés nem hatékony, a megelőzési programok még elégtelenek, támogatásuk csökkenő tendenciát mutat. Közben az állam egyre kevesebbet költ ezen a területen is. Az Állami Számvevőszék 2005. évi jelentése szerint a kábítószer-fogyasztás megelőzéséhez kötődő fejezeti kezelési előirányzatok 2001-2004 között növekvő, 2005-ben jelentősen csökkenő összeget jelenítettek meg. Ez tovább csökkent 2006-ban és 2007-ben is. A prevenció és a megelőzés tekintetében 40 százalékkal kevesebb pénz van például a 2007. évi költségvetésben, mint 2002-ben vagy 2001-ben volt.
Ha megnézzük a kezelések történetét, ezen a területen is nagyon nagy elmaradása van az országnak. Sajnos, a rendőrség és a vám- és pénzügyőrség erre a területre vonatkozó megerősítése sem történt meg.
Több felszólaló is elmondta már, hogy a középiskolai évek alatt nőtt a tiltott szert kipróbálók aránya. Ugyanakkor azt látjuk, hogy az iskolai pályázati rendszerben működő prevenciós tevékenység folyamatosan csökkent. 2003-ban 540 intézmény részesült támogatásban, és 190 ezer diákot érintett a prevenciós megelőzés, 2004-ben már 332 a támogatásban részesülő intézmények száma, akkor már csak 130 ezer diákot érint ez a program, 2005-ben pedig már csak 114 ezer diákot érint 309 intézményben. Azt gondolom, ezek után kijelenthetjük, hogy valóban komoly és súlyos problémák vannak, amelyekkel foglalkozni kell, amelyekkel törődni kell, ezért nem fogadható el az a határozati javaslatban szereplő felvetés, hogy a jelentésekkel csak háromévente és ne kétévente találkozzon az Országgyűlés. Ezzel ugyanis módosítanánk azt a rendeletet, azt az országgyűlési határozatot, amelyet 96/2000. számmal fogadtak el annak idején, és amely a kétévenkénti tájékoztatást határozta meg a nemzeti stratégiával kapcsolatban.
A következők miatt nem tudjuk elfogadni a jelentést és a határozati javaslatot. A nemzeti stratégiát az Orbán-kormány indította el nagyon fontos lépésként. A stratégia biztosítja azt, hogy a kormánynak és az Országgyűlésnek ne csak joga, hanem kötelezettsége is legyen a megfelelő tájékozódás ebben az ügyben. Az adatok, amelyeket felsoroltam, és amelyek a kormánypárti képviselők padsoraiban is elhangzottak, valóban nagyon rémisztőek, és azt mutatják, hogy nagyon komoly társadalmi problémáról van szó. A statisztikai adatok tehát egyértelműen romló tendenciáról beszélnek, szükség van tehát a folyamatos ellenőrzésre és az Országgyűlés tájékoztatására. Kijelenthetjük, hogy a kormány rossz úton jár, ha tovább folytatja azt a gyakorlatot, amelyet az MSZP-SZDSZ-koalíció 2002 óta folyamatosan folytat.
Nem értünk egyet a szabályozással és az ezen a területen tett jogi lépésekkel. Nem támogatunk semmilyen drogliberalizációra épülő esetleges kormányzati szándékot vagy lépést. Nagyobb hangsúlyt kell fektetni a megelőzés kérdésére, a fiatalok tájékoztatására. Az erre tett kormányzati lépéseket kevésnek tartjuk, az erre költött költségvetési források szűkösek és csökkenő tendenciát mutatnak. Ennek függvényében valóban nagyon hasznos és fontos volt az, hogy az Országgyűlés felállította ezt a bizottságot, amely remélem, hogy valóban érdemben tud foglalkozni ezzel a rendkívül komoly társadalmi problémával, ugyanakkor a kormánynak fel kell adni azt a politikáját, amelyet a drog megengedésével kapcsolatban folytatott, és amelyet jelentősen alátámasztott az elmúlt évek gyakorlata.
Köszönöm szépen.
