DR. CSÁKY ANDRÁS
DR. CSÁKY ANDRÁS
DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Köszönöm szépen, elnök úr. Az embernek így, írásban jelentkezve lehetősége van - főleg, hogy ilyen heves kétpercezés folyt az elmúlt órában a parlamentben -, hogy bizonyos dolgokra reagáljon. Gusztos képviselő úr eléggé cinikus módon azt mondta, hogy amikor konzervatív kormányok kerülnek hatalomra - legalábbis ezt vette ki Babák képviselő úr, illetve Hoffmann képviselő asszony szavaiból -, akkor rögtön mindenki alábbhagy a kábítószer-fogyasztással, és templomba jár imádkozni. Úgy gondolom, hogy ez egy eléggé helytelen megjegyzés volt, pláne nagyhét idején. Pontosan azt mondta, hogy a magyar fiatalok felhagynak a kábítószerezéssel, és rögtön elkezdenek templomba járni. (Pettkó András: Ezt mondta! - Babák Mihály: Cinikus volt!) Bár ha ez lenne, nagyon jó lenne, mert akkor vélhetően nem lenne probléma a kábítószerezéssel.
Sőt, azt is mondta, hogy a konzervatívok kifejezetten a szigorítás mellett vannak. Megmondom őszintén, saját magam tekintetében vállalom ezt a vádat, igenis a kábítószer-fogyasztás kapcsán a szigorítás mellett vagyok. Azok a hivatkozások, az a hivatkozás, amely a 2001-es úgynevezett tanulmányra vonatkozik, azért nem állja meg a helyét, mert valóban 2001 márciusában lépett hatályba a Btk. szigorítása, és nagyon rövid idő telt el az úgynevezett tanulmány készítése kapcsán, tehát nem tudott kifutni annak a hatása. Habár ez nem jelenti azt, hogy kizárólagosan csak a szigorításról van szó, hanem a megelőzés, a tájékoztatás, a felvilágosítás is szükséges.
Az ellen tiltakozni, hogy a droghoz való hozzájutás liberalizálása és a fogyasztás növekedése között összefüggés van, szerintem felesleges dolog, mert tulajdonképpen azzal is bizonyítható… - nagyon sajnálom, hogy nem kerestem ki az otthoni dokumentumaim közül azt a korábbi újságcikket, hogy amikor 2002-ben liberalizálták a Btk.-nak ezt a részét, akkor egy internetes portálon egy elég nagy cikk jelent meg arról, hogy a magyar kábítószerpiacon a marihuána ára egyik pillanatról a másikra egyharmadára csökkent. Nyilvánvalóan a felhozatal megnövekedett, és ott vélhetően működik a klasszikus piac ebből a szempontból. Ha hirtelen sok kábítószer jelenik meg a piacon, az lenyomja az árakat, és gondolom, abban egyetértünk, hogy ha csökkennek az árak, akkor az a hozzáférést is növeli.
Gusztos képviselő úr a beszédét - nem mondom, hogy inszinuációs szándékkal - azzal kezdte, hogy a rendszerváltoztatást követően az MDF-kormány is akkor vezette be az elterelés intézményét. Való igaz, ez így történt. Habár abban igaza van Babák képviselő úrnak, hogy a rendszerváltoztatás előtt nyilvánosan ez a szocialista eszményképpel, hogy valaki kábítószerezik, nem fért össze. Ahogy a professzor úr is említette, zártkörű üléseket említett, titkos adatokat említett, habár a sajtóból lehetett itt-ott tapasztalni, hogy probléma van a szipuzás kapcsán, ha még emlékszünk a nagy port felvert úgynevezett Nagyfa-galeri esetére, ahol ennek kapcsán ítéltek el az éppen az akkori rendszer számára nem tetsző fiatalokat. Jelen volt a társadalomban, nyilvánvalóan nem ilyen súllyal, mint jelenleg.
Csak azért mondom, mert ’90-ben még nem lehetett tudni azt, hogy mit hoz a jövő, ’90-ben még hinni lehetett abban, hogy egy egészséges, a moralitásában erősödő társadalom meg fog tudni küzdeni ezzel a helyzettel, de be kellett látnunk, és most is be kell látnunk, hogy ez az út zsákutcába vezet.
(14.10)
Igenis állítom, hogy az a fenyegetettség, ami az akkori Btk.-ban benne volt, visszatartó erővel rendelkezett. Nem volt idő - hangsúlyozom - annak a kifuttatására. És gondolom, abban egyetértünk, hogy a parlament egy népképviseleti demokrácia, a nép választott képviselői útján intézi a dolgait, és elvárja a képviselőitől, hogy az általa vallott elveknek megfelelően hozza a törvényeket. Ebből a szempontból is - meg adatait tekintve is - úgy gondolom, nagyon korrekt az előttünk fekvő jelentés. Sajnálom, hogy kiment Gusztos képviselő úr, de majd elolvashatja a jegyzőkönyvből.
Hadd idézzek a jelentés 15. oldaláról szó szerint! Azt írja a jelentés egy tanulmány alapján: „A társadalom gondolkodása mind a drogfogyasztás megítélésébe, mind a fogyasztás veszélyességével kapcsolatosan csak igen kis mértékű differenciálódást mutat. A lakosság 90 százaléka helyteleníti, közel háromnegyede erősen helyteleníti bármilyen tiltott drog fogyasztását. A lakosság elsősorban a büntetőjogi és büntető-igazságszolgáltatási intézkedésektől, csak másodsorban a megelőző beavatkozások növelésétől és a közösségi források mozgósításától várja a probléma megoldását.” (Gusztos Péter belép a terembe, és helyet foglal.)
Tehát a magyar társadalom 90 százaléka elítéli és elsősorban büntetőjogi - idézem még egyszer - és igazságszolgáltatási eszközöktől reméli azt, hogy eredményt lehet elérni ebben a - nevezzük így - nagyon súlyos népbetegségben. (Gusztos Péter: A halálbüntetés…) Nem halálbüntetésről van szó, én sem kiabáltam közbe, Gusztos képviselő úr. Lehet, hogy ez a liberális stílus része, de én nem... (Gusztos Péter: Ez a parlament!) A parlamentben is szót illik kérni, szót szokott adni az elnök úr, és el lehet mondani, ezért van a kétpercezés intézménye, és gondolom, majd nyomni fogja Gusztos képviselő úr a gombot a felszólalásom után.
Egy dokumentumra hadd térjek ki, hogy nem ártalmatlan dologról beszélünk. Professzor urat hadd idézzem, hogy valóban a mai tudományos eredményeket abszolút nem veszi figyelembe ez a jelentés. Ugyanis Hoffmann képviselő asszony említette, azt a bizonyos The Independent on Sunday-cikket, ami 15 oldalon keresztül - kinyomtattam a számítógépen - egyrészt elnézést kér az olvasóktól, hogy tíz évvel ezelőtt abba a kampányba belekezdett, és tudományos és egyéb adatokkal is alátámasztja azt, hogy hihetetlen nagy veszélyről van szó, és szólítja föl a saját parlamentjét, a saját igazságszolgáltatását, hogy a C-csoportból helyezzék vissza a B-be vagy A-ba a cannabisszármazékokat.
De nem kell nekünk Angliába menni, kiváló szakembereink vannak itt, Magyarországon, és amit a bizottsági ismertetőnkben említettem, ami az egészségügyi bizottságban is szóba került, az a bizonyos Neurológiai és Pszichiátriai Kollégium állásfoglalása, ami nem tudjuk, hogy mire készült, legalábbis én nem tudom. De vélhetőleg a kormánynak szándékában volt a cannabisszármazékok Btk. II. jegyzékébe való, tehát egy enyhébb megítélés alá való helyezésében, ezzel kapcsolatban mondja el a két szakmai kollégium az egybehangzó véleményét.
Nagyon részletesen fölvezeti, hogy az akut, a krónikus hatásokat kell vizsgálni egy ilyen lépés előtt. Csak az összegzésre hadd térjek ki. A fentiek alapján a két kollégium kategorikusan elutasítja azt az állítást, miszerint az úgynevezett könnyűdrogok nem okoznak egészségkárosodást, sőt arra hívja fel a figyelmet, hogy a szubklinikus károsodások miatt kifejezetten veszélyt jelenthetnek környezetünkre, mivel szinte valamennyi drog kedvezőtlenül befolyásolja mindennapi életünket.
Ez a szakmai kollégiumi állásfoglalás kitér szakmai alapon a tanulási funkciókra és a memóriára. Nekem csak az jutott az eszembe, hogy mennyire komplex kérdéskörről van szó, hisz az előző napirendi pont kapcsán és egyébként is oktatásunk válságáról, arról, hogy milyen alacsony szintű készségekkel kerülnek ki az általános és középfokú iskolából a gyerekeink; nem hiszem, hogy távol állok attól a megállapítástól vagy hogy nagyon rossz az a következtetés, hogy lehet, hogy a kettő között (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) valamilyen összefüggés van. Akkor, ha a látszó drogfogyasztás a fiatalok több mint 30 százalékát érinti, akkor ez talán a tanulásukra is kihatással van.
Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)
