GUSZTOS PÉTER
GUSZTOS PÉTER
GUSZTOS PÉTER (SZDSZ): Köszönöm szépen a szót. Elhangzott itt előbb, hogy a ’98 és 2000 közötti Btk.-módosításnak milyen nagyszerű eredményei voltak. Idézzük fel ezt pontosan! Még Deutsch Tamás volt az ifjúsági és sportminiszter, amikor a tárca rendelt egy független kutatást, amit az Országos Kriminológiai Intézet végzett el. Ennek az adatai közül hadd említsek néhányat. Az orvoshoz segítségért forduló fiatalok száma 10 százalékra - nem 10 százalékkal, hanem 90 százalékkal - esett vissza az alatt a néhány év alatt. A szakmában dolgozók, azok az orvosok, azok az ügyészek, azok a bírák, rendőrök, akik ilyen típusú ügyekkel találkoztak - országos reprezentatív kutatás mondta ki, mérte meg -, körülbelül háromnegyede betarthatatlannak és károsnak tartotta a ’98 és 2000 közötti Btk.-módosítást, amit itt Pettkó kolléga annyira ünnepelt.
Egyébként sajnálom, hogy Hoffmann képviselő asszony már nincs benn, mert kárhoztatta a kormánytöbbséget azért, hogy miért most tárgyaljuk ezt, és miért nem választási évben. Ebben persze neki igaza van, de akkor idézzük fel azt is, hogy ezt a bizonyos, Országos Kriminológiai Intézet által készített jelentést, amely azt mutatta ki körülbelül kétszáz oldalon, hogy katasztrofális volt a ’98 és 2002 közötti jogalkotás - ez elkészült 2001 végére, 2002 elejére -, ezt is sikerült eldugni a választási kampány teljes időtartamára, akkor egy fideszes miniszternek és egy fideszes kormánynak. Tehát ha a kritika itt jogos, akkor ott is jogos volt.
Ami pedig a Btk.-módosítás enyhítését illeti, a Btk.-módosítás enyhítő mivoltát illeti: képviselő úr, ma Magyarországon a letöltendő szabadságvesztés büntetés a legszigorúbb, amit ki lehet szabni (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) a magyar büntető törvénykönyv szerint. Ha valaki kábítószerrel, felfegyverkezve, szervezett bűnözői csoport tagjaként követi el ezt a dolgot, letöltendő életfogytig tartó szabadságvesztést, a legszigorúbb büntetést lehet rá kiszabni Magyarországon - ez lenne az enyhítés.
