TÖRÖK ZSOLT
TÖRÖK ZSOLT
TÖRÖK ZSOLT, az ifjúsági, szociális és családügyi bizottság előadója: Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Ismételten egy olyan téma hever ma előttünk, amely, azt gondolom, hogy összefogással oldható csak meg, ha a gondokat nézzük. Ahogy az előző napirend esetében is valószínűleg ötpárti egyetértésre és összefogásra van szükség, ugyanígy a kábítószer-probléma visszaszorítása érdekében is nemzeti összefogásra van szükség. Ennek kiváló tanúbizonysága volt az, amikor a nemzeti stratégiát elfogadta a parlament még az ezt megelőző ciklus előtti időszakban, hiszen akkor is szinte egyhangú szavazattal történt mindez.
Az ifjúsági, szociális és családügyi bizottság ülésén is erre az összefogásra hívta fel valamennyi hozzászóló képviselő a figyelmet. Itt nemcsak a pártok közötti összefogásra és konszenzuskeresésre van szükség, hanem amiről államtitkár úr is beszélt, és aminek nap mint nap helyben is szemtanúi lehetünk, hogy a helyi közösségekben is nagyon erős összefogási kényszer alakult ki annak érdekében, hogy a kábítószer ne terjedhessen el.
Éppen ezért üdvözölte szinte valamennyi képviselő a bizottsági ülésen is azt, hogy a kábítószerügyi egyeztető fórumok működése az országban szinte mindenütt megfelelő színvonalú, és a következő időszakban is szükséges, hogy a civil, az önkormányzati vagy éppen az egyházi szervezetek együttműködése a továbbiakban is ilyen mértékben valósuljon meg.
Hasonló módon vélekedett szinte mindenki a jelentés kapcsán arról, hogy a prevenciós tevékenység a legfontosabb a kábítószer terjedésével kapcsolatban. Itt a primer prevencióról is szó volt, de természetesen arról is, amit nem szakemberek fogalmaznak meg, a nulladik körös prevencióról, amely szerint nem szabad hagyni az érintett korosztályt unatkozni.
(11.50)
Merthogy túlnyomórészt olyankor jelenik meg a devianciának bizonyos formája, például a kábítószer-fogyasztás, vagy bármely nem kívánt szernek a fogyasztása, amikor nem kötik le a felszabaduló energiáit vagy szabad idejét. És itt elhangzott az, hogy a sportra, az ifjúsági közéletre vagy éppen a diákéletre mennyivel többet kellene áldozni.
Azt gondolom, hogy pártoktól függetlenül egyet lehet ezzel a véleménnyel érteni, természetesen kormánypárti képviselőknek mindig csak a lehetőségek függvényében van erre lehetőségük, hogy áldozzunk is a központi költségvetésből vagy éppen a helyi költségvetésből. De mindenképpen fontos tétel, hogy a nulladik körös prevenció az, ami igazából a megelőzést szolgálja.
Természetesen az a szakmai tevékenység, amelyet az állami és önkormányzati szervek vagy éppen hatóságok végeznek ezen a területen, az a primer prevencióban is nagyon fontos. Az elterelés intézménye... - bár a pártok álláspontja más és más, mégis abban egyetértettünk, hogy magát a fogyasztást kriminalizálni túlzó lenne, és talán helytelen is lenne. Abban már voltak bizottsági ülésen is különbségek, hogy ki hogyan ítéli meg a fogyasztás és a terjesztés közötti átmenet határvonalát. Azt gondolom, az helyes, hogy az elterelés intézménye működik, abban pedig határozott lépéseket kell tennünk, hogy a következő időszakban a büntetés a terjesztőkkel szemben határozott legyen, de ne csak a jog, a jogszabályok megalkotása során lépjünk fel határozottan, hanem azok alkalmazása során is határozottan kell fellépniük azoknak, akik ez ügyben az igazságszolgáltatás szereplőiként eljárnak.
A prevenció területén nemcsak a civil szervezeteket említették többen a bizottsági ülésen, hanem azt, hogy az állami szereplők is kiválóan szerepelnek, az állami szereplők is kiválóan teljesítenek ebben a kérdésben, hiszen a honvédségnél korábban is volt és a későbbiekben is lesz prevenciós tevékenység, vagy éppen a rendőrség a korábban elindított programjai révén most is sikeresen lép fel a kábítószer terjedésével szemben, nem mint hatóság, nem mint az igazságszolgáltatás szerve, hanem egy olyan szervezet, amely a fiatalokkal kapcsolatba tud kerülni egy felvilágosító programnak a révén.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az ifjúsági, szociális és családügyi bizottságban az országgyűlési határozatot, amely a jelentést elfogadásra javasolja, a bizottság tagjainak többsége támogatta, és éppen ezért a magam részéről is azt javasolom a tisztelt Háznak, hogy a határozati javaslatot támogatni szíveskedjenek.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
