BERNÁTH ILDIKÓ
BERNÁTH ILDIKÓ
BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A legfrissebb KSH-adatok szerint hiába emelkedtek a bruttó bérek, a reálkeresetek mégis 6,4 százalékkal csökkennek. Ez azt jelenti magyarul, hogy a dolgozók havonta 8 ezer forinttal kevesebbet érezhetnek a zsebükben, hiába volt 25 százalékos béremelési ígéret még az akkori és a jelenlegi miniszterelnöktől. A keresetcsökkenés oka a szeptemberi és januári járulékemelés, valamint a „nem lesz gázáremelés” ellenére végrehajtott gázáremelés, a távhődíj és az áramdíj emelése. Az esélyegyenlőség évében, az esélyegyenlőség jegyében természetesen a nyugdíjasok sem maradhatnak ki, őket is megsarcolja a kormány. A személyi jövedelemadóban összevonják a nyugdíj összegét a munkával keresett bérükkel, és a magasabb, az emelt összeg után vonják le az adót. Igaz, a nyugdíj nem adózik, de magasabb adókulccsal fogják befizetni a jövedelemadót. Április 1-jétől ők is fizetni fogják a 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot, amit levonnak a bérükből.
Ugyancsak az esélyegyenlőség jegyében egészségügyi járulékot kell fizetni április 1-jétől minden 18. életévét betöltött eltartott után, amelynek összege a jelenlegi számítások szerint 5895 forint. Így például fizetni kell a szülőknek pályakezdő munkanélküli gyermekük után is, aki semmilyen munkanélküli-ellátásban nem részesül, viszont ha egészségügyi ellátásra lesz szüksége, azt akkor kapja meg, ha a szülő - aki lehet, hogy maga is munkanélküli - befizette utána az 5895 forintot. De fizetni kell azok után a fiatalok után is, akik leérettségiztek, benyújtották jelentkezésüket valamelyik felsőfokú oktatási intézménybe, de még nem vették fel őket. A várható eredmény általában a nyár végén derül ki, ezért azt javasoltuk - és be is nyújtottuk törvényjavaslatunkat -, hogy ebben az esetben négy hónapig mentességet élvezzenek ezek a családok, illetve fiatalok. Az esélyegyenlőség évében és az esélyegyenlőség jegyében természetesen a vállalkozások is emelt járulékokat, új adónemeket fizetnek a szeptemberi és januári járulék- és adóemelések után.
Jól emlékszünk még, hogy a választások előtt radikális adócsökkentést, a társadalombiztosítási terhek csökkentését ígérte mind az MSZP, mind az SZDSZ. Több SZDSZ, kevesebb adó - emlékeznek még? Így hangzott az egyik kampányszlogen. Kóka János akkori és jelenlegi gazdasági miniszter ezt mára természetesen elfelejtette, és szemrebbenés nélkül jelentette be, hogy 2010-ig nem lát lehetőséget az adók csökkentésére. Olyannyira nem, hogy 2008-tól bevezetik az ingatlanadót is. A kormány szigorúan bünteti azokat, akik határidőre nem teljesítik befizetési kötelezettségüket az államkasszába. Magával szemben nem támaszt ilyen szigorú követelményeket, ha a vállalkozásoknak kell a nyertes pályázati pénzeket kifizetni. Így fordulhatott elő, hogy 30 milliárd forintot nem fizettek ki határidőre a nemzeti fejlesztési terv pályázatnyerteseinek.
Olcsó és hatékony államról beszélnek. A kormány szerint nyilván ezt a célt szolgálja a kormányzati negyed megépítése 45 milliárd forintért. Ugyanezt az olcsó és hatékony államot szolgálják a 900 ezer forintos havi fizetésért felvett kommunikációs szakemberek, akiknek az éves fizetése 70 millió forintjába kerül az adófizetőknek. Alkotmánysértő jogszabályok, ki nem fizetett pályázati pénzek, csökkenő reálkeresetek, méregdrága luxusnegyed, mindez a kormány szerint nyilvánvalóan az igazságosságot és a szociális biztonságot szolgálja. Ajánlom a jelen lévő kormánytagok, valamint képviselőtársaim figyelmébe Kölcseynek azt a gondolatát, amelyet a Parainesisben fogalmazott meg, és úgy szól, hogy „az ésszel irányított munka emeli a népet nemzetté”. Így kellene önöknek is a munkájukat végezni.
Köszönöm a figyelmet. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)
