DR. KONDOROSI FERENC
DR. KONDOROSI FERENC
DR. KONDOROSI FERENC igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt Országgyűlés! Az önök előtt fekvő törvényjavaslat a büntető anyagi jog és más büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról rendelkezik, többek között módosítani kívánja a Be.-t, a büntetés-végrehajtással kapcsolatos két alapvető jogszabályt, és kisebb mértékben érintené a szabálysértési törvényt is.
A javaslat a Btk. általános és különös részét egyaránt módosítja. A Btk. legutóbbi módosítása 2005. szeptember 1-jén lépett hatályba. Az azóta eltelt nagyjából másfél év alatt több háttérjogszabály módosult, több nemzetközi jogi dokumentum, elsősorban uniós jogi aktus lépett hatályba, tehát szükség van pusztán a jog karbantartása miatt is egyes rendelkezések újraszabályozására.
Engedjék meg, hogy először az általános részi módosítások közül emeljek ki néhányat. Talán először azt, amelynek alapján megszűnik az eddigi jogszabályi hézagból fakadó lehetőség, hogy az életfogytig tartó szabadságvesztést enyhébb, azaz börtön fokozatban lehessen végrehajtani, ha az elítélt kifogástalan magatartást tanúsít a büntetés végrehajtása során. A javaslat módosítja továbbá a kiutasítás mellékbüntetésre vonatkozó szabályokat is, és az új idegenrendészeti törvény rendelkezéseihez igazítja hozzá a Btk.-ban található szabályozást.
További fontos része a javaslatnak az elkobzással kapcsolatos szabályozás kiterjesztése. Az elkobozható dolgok körének bővítése az úgynevezett mozgó bűnözés visszaszorítása érdekében vált szükségessé, mivel a hatályos szabályok szerint nincs lehetőség elkobzásra abban az esetben, ha az elszállításra használt dolgot a bűncselekmény befejezését követően használják. Ennek érdekében a javaslat úgy módosítja az elkobzásra vonatkozó szabályokat, hogy lehetőség legyen a bűncselekmény elkövetésének befejezését követően az elszállításra használt dolog, tipikusan gépjármű elkobzására.
A Btk. különös részi módosításainak jelentős része jogharmonizációs célú, illetve nemzetközi szerződés kihirdetése miatti belső jogszabály-módosítási szükséglet. A gyermekek szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia elleni küzdelem jegyében az Európai Unió kerethatározatot adott ki, és az ennek való megfelelés érdekében a javaslat módosítja a tiltott pornográf felvétellel való visszaélés tényállását, valamint kiegészíti a megrontás bűncselekményi tényállást egy újabb elkövetési magatartással.
Nemzetközi kötelezettségünkből fakad továbbá a terrorcselekmény előkészületének újraszabályozása, valamint európai uniós kötelezettség miatt szükséges módosítani a nemzetközi gazdasági tilalom megszegését, és újraszabályozni a haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel való visszaélést.
A lőfegyverrel, lőszerrel, valamint robbanóanyaggal és robbantószerrel visszaélés tényállásainak módosítását a fegyvercsempészetnek e tényállásokba történő beépítése indokolja. A nukleáris terrorcselekmények visszaszorításáról szóló nemzetközi egyezmény kihirdetése miatti Btk.-módosítás is a javaslatban kapott helyet, amely alapján büntetendővé válik a radioaktív anyaggal, illetőleg a nukleáris létesítmény üzemeltetésével visszaélés bűncselekményeinek már az előkészülete is.
További meghatározó része az önök előtt fekvő javaslatnak a gazdasági bűncselekmények részbeni felülvizsgálata, amelyet az indokol, hogy tavaly nyáron hatályba lépett az új Gt., valamint az új cégtörvény, illetve jelentős mértékben módosult a csődtörvény is.
Az újraalkotott gazdasági joganyag számos olyan rendelkezést vezetett be, amelyek célja a gazdasági élet tisztaságának és átláthatóságának, valamint a hitelezői érdekek biztosításának az erősítése. A javaslat a megváltozott jogi környezethez igazodva és a gyakorlati tapasztalatok figyelembevételével jelentős mértékben újrafogalmazza többek között a csődbűntett tényállását, és a módosítás következtében megváltoztatja annak elnevezését is. A javaslat kibővíti a gt. vagy szövetkezet vezető tisztségviselőinek visszaélése kapcsán a tényállással érintett szervezetek, valamint az elkövetők, egész konkrétan a tettesek körét, s ezzel összefüggésben szintén megváltoztatja a bűncselekmény elnevezését.
Az elkövetési magatartásként megjelölt megtévesztés körét a javaslat kiterjeszti a szervezet vagyonán felül minden egyéb olyan releváns információra, amelynek ismerete a társaság tényleges helyzetének a megítéléséhez szükséges. A pénzmosás szabályait a nemzetközi szervezetek elvárásainak való megfelelés céljából szükséges módosítani, amely módosítás már figyelembe veszi a pénzügyi rendszereknek a pénzmosás, valamint a terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló parlamenti és tanácsi irányelv rendelkezéseit is.
A csempészet és vámorgazdaság tényállásának módosítása kapcsán el kell mondani, hogy a javaslat szerint a büntetés mértéke csempészet esetén már nem a csempészett vámáru értékétől, hanem a vámbevétel csökkenésétől függ, és a cselekmény is eszerint minősül. Ez természetesen azzal a következménnyel jár, hogy a vámorgazdaságot nem lehet a csempészettel egy alcím alatt szabályozni, mivel a vámorgazdaság esetén a vámbevétel-csökkenés nem lehet a cselekmény minősítésének alapja, ott továbbra is az áru értékéből kell kiindulni. Erre tekintettel a csempészetet önálló tényállás tartalmazza, az orgazdaság tényállása pedig kiegészül a csempészettel, így a vámorgazdaság az orgazdaság tényállásán belül nyer büntetőjogi értékelést.
A javaslat elvégzi az elmúlt években bekövetkezett közösségi jogi és nemzetközi jogi fejlemények nyomán szükségessé vált módosításokat is, a szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatos tényállásokkal összefüggésben.
A Btk.-val kapcsolatosan utolsóként a bűncselekmények értékhatárainak az emelése érdemel kiemelést. A törvényalkotó a rendszerváltást megelőzően ritkábban, ’93-ban viszont átfogóan szabályozta az értékhatárokat, és emelte meg azt a vagyon elleni bűncselekményeknél 2 ezer forintról 5 ezer forintra, a gazdasági bűncselekményeknél 20 ezer forintról pedig 50 ezer forintra. Ezt követően 2000-ben történt meg az értékhatárok valós értékviszonyokhoz történő igazítása, úgy mondhatnánk, hogy valorizálása, átfogóan kizárólag a vagyon elleni bűncselekmények körében, amikor az értékhatár 10 ezer forintra emelkedett. Egyrészt az értékhatároknak újra valós értékviszonyokhoz történő igazítása, másrészt pergazdasági szempontokra tekintettel is mind a vagyon elleni, mind a gazdasági bűncselekmények esetében indokolt az értékhatár emelése.
Mind a 10 ezer forintról 20 ezer forintra, mind az 50 ezer forintról 100 ezer forintra történő értékhatár-növelés azzal a következménnyel jár, hogy az eddig bűncselekménynek minősülő ügyekben eljáró bíróságoknak, ügyészségeknek, valamint a nyomozó hatóságoknak az ügyterhe csökkenni fog. Ezzel összefüggésben természetesen növekedni fog a szabálysértési hatóságok ügyforgalma, mivel azonban a szabálysértési eljárások egyszerűbben és gyorsabban lefolytathatók, és ezáltal kevésbé költségesek, a javaslat általi módosítások összességében könnyítést jelentenek az igazságszolgáltatás számára.
Ami a büntetőeljárási törvény módosítását illeti, az alapvetően technikai jellegű, valamint a 2006. évi LI. törvénnyel bevezetett harmadfokú eljárással kapcsolatban megteremti az egyes törvényhelyek összhangját. Emellett a javaslat több, a jogalkalmazás megkönnyítése érdekében szükséges rendelkezést is tartalmaz.
Ugyanakkor ki kell emelni három olyan rendelkezést, amely a kódex fontos rendelkezéseit érinti. Az Alkotmánybíróság egy tavaly év végi döntésében azt állapította meg, hogy a büntetőeljárási törvénynek a nyomozásra vonatkozó jogorvoslati rendszerében alkotmányos mulasztások vannak. A javaslat a kódex megfelelő módosításával eleget tesz az Ab-határozatban foglaltaknak, és kiküszöböli ezt a mulasztást.
(10.00)
Egy másik érdemi módosításra a jogalkalmazás visszajelzései alapján került sor. Gyakran előfordult ugyanis, hogy főképpen a többvádlottas másodfokú bírósági eljárásban a vádlottak egymás után adtak be eljárási kegyelem iránti kérvényt, és ezzel érdemben akadályozták az eljárás befejezését, hiszen ilyenkor a hatályos jogszabályok szerint az eljárást fel kell függeszteni. A javaslat szerint az eljárási kegyelem iránti kérelem beadása miatt nem kell felfüggeszteni az eljárást, hanem amennyiben a köztársasági elnök egyéni eljárási kegyelmet gyakorol, ez a körülmény kötelező perújítási ok lesz, amely keretében a vádlottal szemben az eljárást meg kell szüntetni.
Az utolsó kiemelendő módosítás kapcsán szeretném jelezni a tisztelt Ház számára, hogy a javaslat bizottsági vitái során egyértelművé vált, hogy a kérdésben nem születik politikai konszenzus. Ez a módosítás ugyanis kiterjesztené a katonai büntetőeljárás hatályát a rendőrség hivatásos állományú tagjainak a szolgálati helyen és a szolgálattal összefüggő bűncselekményeire is. Fentiekre figyelemmel támogatottság hiányában, amennyiben a módosítás elhagyására irányuló önálló képviselői vagy bizottsági módosító indítvány érkezik, a kormány azt támogatni fogja.
A büntetés-végrehajtási joganyag két jelentős jogszabálya, az úgynevezett bv-kódex, illetve a büntetés-végrehajtási szervezetről szóló törvény módosításának két fő indoka van. Az első, hogy különböző ombudsmani vizsgálati jelentések és ajánlások tapasztalatait hasznosítva korrigálni, pontosítani kell a bv-tvr. egyes rendelkezéseit. Ilyenek többek között a kapcsolattartásra, a különböző időtartam-beszámításokra vonatkozó rendelkezések. Másodsorban szintén ombudsmani vizsgálatból, valamint Ab-határozatból fakadó kötelezettségeknek tesz eleget a javaslat akkor, amikor a kényszerítő eszközökkel kapcsolatos rendelkezéseket újraszabályozza.
A javaslat továbbá több pontosítást hajt végre az úgynevezett bv-kódex közérdekű munka végrehajtására vonatkozó szabályaiban, a közérdekű munka végrehajtásának hatékonyabbá tétele érdekében.
A javaslat következő része a szabálysértésekről szóló törvény kismértékű módosításáról rendelkezik. A javaslat a módosítással egyrészt megteremti az összhangot a Btk., valamint annak hatálybalépéséről és végrehajtásáról rendelkező jogszabálynak a javaslat szerinti új rendelkezései és a Szabstv. között, másrészt pedig jogharmonizációs kötelezettségeinek tesz eleget azzal, hogy újraszabályozza a pénzutánzattal kapcsolatos szabályok megszegését.
A javaslat záró rendelkezései kapcsán szeretném kiemelni, hogy a kormányzati szervezetátalakítással összefüggő törvénymódosításokról szóló törvény a büntetőjogi szakterületet nem érintette, ezért a javaslatban kaptak helyet azon technikai jellegű módosítások is, amelyeket más jogterületeken az említett törvény már elvégzett.
A javaslat, bár jelentős számú jogszabályt érint a büntetőjogi terület vonatkozásában, mégis koherens, összességében hatékonyabbá teszi az igazságszolgáltatási rendszert, valamint figyelemmel van valamennyi fennálló nemzetközi kötelezettségünkre is. Mindezekre tekintettel kérem a tisztelt Házat, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjen.
Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
