DR. RÉPÁSSY RÓBERT
DR. RÉPÁSSY RÓBERT
DR. RÉPÁSSY RÓBERT, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! A büntető törvénykönyv előttünk fekvő módosítása jórészt egymással összefüggésben nem álló, logikai összefüggést nem mutató módosítások halmaza. Bár itt elhangzott a salátatörvény kifejezés, valóban annyiban nem tekinthető salátatörvénynek, hogy büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról van szó. Tehát ilyen értelemben a logikai összefüggés csak azt teremti meg, hogy a büntető törvénykönyv számos pontját módosítja, illetve a büntetőeljárási törvény számos pontját módosítja, valamint még a büntetés-végrehajtási jogszabályt és a szabálysértési jogszabályt.
Éppen ezért, mivel ez a törvénymódosító javaslat nem összefüggő módosítást tartalmaz, nagyon nehéz róla egységes véleményt alkotni. Azt tudom mondani, hogy képviselőcsoportunk többségében elfogadhatónak tartja a törvényjavaslatban megfogalmazott módosításokat, de néhány esetben ebben a formában nem tudjuk elfogadni a javaslatot. Hogy ezt a végső szavazásnál hogyan fogjuk eldönteni, nyilván azon is múlik, hogy mennyiben tudja a kormány, illetőleg a kormánytöbbség figyelembe venni az ellenzéki módosító indítványokat.
Hallgatva Bárándy Gergelyt, az MSZP vezérszónokát, azt kell mondjam, hogy számos felvetésével egyetértek, tehát elképzelhetőnek tartom, hogy az MSZP által előre jelzett módosító indítványok nagy részét mi is támogatni tudjuk. Tehát ellentétben azzal, amit Bárándy Gergely mondott, hogy összességében számukra elfogadható a törvény, még egyszer úgy tudom megerősíteni, hogy amennyiben ezeket a módosításokat átvezetjük ezen a törvényjavaslaton, csak akkor tudunk igennel szavazni jó lelkiismerettel.
Nos, tisztelt Országgyűlés, a törvényjavaslat egyes elemein végigmenve, szeretnék néhány ponton kicsit részletesebben is szólni a törvényjavaslattal kapcsolatos álláspontunkról.
A kiutasítás szabályainak módosítását elfogadhatónak tartjuk. Azonban az elkobzásra vonatkozó szabályokkal kapcsolatban komoly fenntartásaink vannak. A törvényjavaslat új rendelkezésként vezetné be a Btk.-ban azt, hogy el kell kobozni azt a dolgot, amelyre a bűncselekményt elkövették, vagy a bűncselekmény befejezését követően e dolog elszállítása céljából használtak. Ebben az az újdonság, hogy el kell kobozni azt a dolgot, amelyet a bűncselekmény befejezését követően e dolog elszállítása céljából használtak. Tehát lényegében a gépjárművet el kell kobozni.
Nos, számos esetben bizonyítható, és azt hiszem, nyugodtan belátható, hogy egy gépjármű elkobzása jóval aránytalanabb érdeksérelmet okoz egy elkövető számára, mint akár a főbüntetés. Az elkobzás a főbüntetés mellett alkalmazható, márpedig az nem lehetséges, hogy a főbüntetésnél aránytalanul kisebb legyen az érdeksérelem, mint az elkobzás. Ha Bárándy Gergely példájánál maradunk, ha valakik valamikor fát lopnak, azaz erdőben összeszedik az elhullott fát, de valójában ezt jogellenesen teszik, és ezek után elkobozzák a gépjárművüket, lehet, hogy az egyetlen vagyontárgyukat kobozzák el, amely jóval drágább, mint az ellopott fa. Igaz, hogy a Btk.-ban van arra lehetőség, hogy a bíró mellőzze az elkobzást, azonban célszerűbbnek látnánk, ha az elkobzás az elszállításra használt dolog esetén nem kötelező lenne, hanem a főszabály csak azt mondaná ki, hogy lehetőség az elkobzás. Ebben az esetben nem kivételes az, hogy a bíró mellőzi, hanem valójában kivételesen alkalmazható az elkobzás, amennyiben ez az elkövetett bűncselekmény súlyával arányban áll, és nem okoz olyan érdeksérelmet az elkövetőnél, amely, mondjuk, az életét lehetetlenné teszi.
A nagy nyilvánosság fogalmának pontosításával egyetértünk.
A bűncselekmény-értékhatárok emelésével egyet lehet érteni. Ez mindig vitatható, hogy milyen értékhatárnál kezdődjön a bűncselekmény, és hol van a szabálysértés és a bűncselekmény elkövetésének határa, de azt hiszem, hogy a 10 ezer forintról 20 ezer forintra emelés ebben a tekintetben jogos. Az elmúlt időben bekövetkezett értékváltozás ezt indokolja.
A nemzetközi jogi kötelezettségnek való megfelelés, a nemzetközi szerződés által tiltott fegyver alkalmazása tényállás kapcsán bekövetkező módosítással, illetve az értelmező rendelkezés módosításával is egyet tudunk érteni. Azzal viszont, hogy a javaslat módosítja a tiltott pornográf felvétellel visszaélés tényállását, az itt kifejtett bizottsági kisebbségi véleményben foglaltak miatt már nem tudunk egyetérteni, legalábbis ebben a formájában nem tudunk egyetérteni. Úgy látjuk, hogy a törvénynek ez a része is pontosításra szorul. Ilyen módosító indítványt be fogunk terjeszteni.
A nemzetközi gazdasági tilalom megszegésének módosítása, a visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel címmel új tényállást iktatna be a törvényjavaslat, ezzel is egyet tudunk érteni. Egyetértünk azzal, hogy módosuljon a visszaélés radioaktív anyaggal, valamint a visszaélés nukleáris létesítmény üzemeltetésével tényállás; ez azzal módosul, hogy ezeknek már az előkészülete is büntetendő, ez jogos törvényhozói szándék.
Egyet tudunk érteni azzal, hogy a könyvvizsgálók felelősségét a gazdasági társaságok könyvvizsgálata tekintetében kihangsúlyozza a büntető törvénykönyv azzal, hogy a könyvvizsgálói kötelességszegést büntetni rendeli. Itt persze azért, azt hiszem, a szakmai szabályoknak a megfelelést nem a Btk.-ban, de a könyvvizsgálatra vonatkozó egyéb szabályokkal össze kell ezt vetni, hiszen van olyan eset, amikor szakmai vita vagy szakértői kérdés annak eldöntése, hogy a könyvvizsgáló helyesen járt-e el. Azért az nagyon kellemetlen lenne, ha a bíróságokat ilyen végeláthatatlan könyvvizsgálói, tehát könyvszakértői kérdések sorozata elé állítanánk, és a könyvszakértők egymással vitatkoznának, mire kiderülne, hogy valójában a könyvvizsgáló valóban elkövette-e a könyvvizsgálói kötelességszegést.
A csődbűntett újrafogalmazásával egyet lehet érteni, és egyet lehet érteni a gazdasági társaság vagy szövetkezet vezető tisztségviselőinek visszaélését újraszabályozó rendelkezésekkel is. Helyes az a módosítás is szerintünk, amely az alaptőke vagy a törzstőke csorbításának tényállására irányul. Ugyanígy a munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás tényállásnak a módosításával is egyet lehet érteni. Ez eléggé nagy vita volt, hiszen itt a feketemunka visszaszorítása előtérbe került. Azt örömmel vesszük, ha a kormány újragondolja ennek a tényállásnak a megfogalmazását, bár szerintünk már annak idején is indokolatlan volt egy ilyen tényállás bevezetése, azonban a korrigálás sohasem késő.
A csempészet tényállásának és az orgazdaság tényállásának módosítása is helyes irányt mutat. A szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatos tényállásokkal összefüggő büntetőjogi rendelkezések módosítása is támogatható részünkről.
A büntetőeljárási törvény módosítása megint egy olyan pont, amelynek a javaslatban megfogalmazott szövegével nem tudunk egyetérteni, illetve nemcsak a szövegével, hanem az ott megfogalmazott szándékkal sem. De államtitkár úr jelezte, hogy a kormány ebben a tekintetben nyitott a módosításra, ha bizottsági vagy képviselői módosító javaslat érkezik, akkor ezt támogatja a kormány. Ezt örömmel vesszük, ennek ismeretében tudjuk ezt a részt elfogadni.
A büntetés-végrehajtási szabályok módosítását is támogatjuk. Végül a szabálysértési törvény pénzátutalással kapcsolatos jogszabályokra vonatkozó részének módosítását is támogatjuk.
Mint ahogyan hallhatták, az általam felsorolt témákból kiderül, hogy tényleg meglehetősen kevés összefüggést mutatnak ezeknek a rendelkezéseknek a módosításai. Éppen ezért felmerül az az alapkérdés, hogy mi szükség van a büntető törvénykönyv ilyen nagy terjedelmű módosítására azt megelőzően, hogy az új Btk. megszülessen.
(10.50)
Azt tudom mondani, hogy bizonyos esetekben ez indokolt. Ilyen például az értékhatárok módosítása vagy a nemzetközi jogi, illetve uniós kötelezettség. A törvényjavaslattal szemben általános ellenérvként tehát nem hozható fel az, hogy készül az új Btk., de néhány esetben - mint például az elkobzás szabályainak alkalmazása kapcsán - olyan általános részi koncepcionális szabályok módosítása történik, amelyek elfogadását jobb lett volna csak a büntetőjog általános részének az újraszabályozásával együtt elénk terjeszteni.
Összefoglalva, tisztelt Országgyűlés, összességében támogathatónak tartjuk a törvényjavaslatot, de ha az általam jelzett módosításokat nem tudja akceptálni az Országgyűlés többsége, akkor végül kénytelenek leszünk nemmel szavazni a törvényjavaslatra vagy tartózkodni a szavazáskor. Remélem azonban, hogy a kialakuló szakpolitikai konszenzus segíti ennek a törvényjavaslatnak az elfogadását.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps.)
