HERÉNYI KÁROLY
HERÉNYI KÁROLY
HERÉNYI KÁROLY, az MDF képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Először is azt a kérdést kell felvetni, hogy mi indokolja ennek a törvénycsomagnak a parlament elé kerülését, előttem is elmondták jó néhányan, de én is megteszem. Ennek alapvetően két indoka van. 2005. szeptember 1-jén lépett hatályba az új Btk., illetve a módosított Btk., ami egy meglehetősen átfogó módosítás volt. Azóta több háttérjogszabály módosult, és nyilván ezeket össze kell illeszteni, harmonizálni kell. Ugyanez igaz az európai uniós jogalkotásra vagy az ENSZ által elfogadott határozatokra, ilyen szempontból is aktualizálásra, korszerűsítésre, módosításra szorul ez a törvény.
Mit érint? Hiszen itt nem csak egy törvényről van szó, ahogy ezt az előbb Salamon képviselő úr is mondta. Ez a módosítás és annak címe is úgy szól, hogy „a büntető törvénykönyvről szóló törvény és más büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról”. Érinti a büntető törvénykönyvet, a Btk. hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló törvényerejű rendeletet, a büntetőeljárási törvényt, a büntetés-végrehajtási törvényerejű rendeletet és néhány ponton a szabálysértési törvényt.
Előre kell bocsátanom, hogy indokoltnak tartjuk mi is a törvény módosítását, és azt is előre kell bocsátanom, hogy az előterjesztés jelentős részével ebben a formában egyetértünk. Van néhány kifogásunk, amire én természetesen ki fogok térni, és amennyiben ez az előterjesztés módosul, befogadnak módosító javaslatokat, akkor természetesen támogatni fogjuk magát a törvényjavaslatot.
Mindenképpen támogatható javaslatnak gondoljuk - és abban a formában, ahogy ezt az előterjesztés tartalmazza - a bűncselekmények elkövetésének befejezését követően az elszállításra használt dolog, általában a gépjármű elkobzására történő szándékot, mégpedig úgy, hogy ez ne a bírói jogkör, illetve a bírói jogalkalmazás vagylagos lehetősége és eszköze legyen, hanem mi azt szeretnénk, ha eredeti formában maradna a törvényben ez a lehetőség, és kötelező lenne. Azért tartjuk ezt fontosnak, mert ennek van egy visszatartó ereje, visszatartó hatása, van egy elrettentő üzenete, ami reményeink szerint az ilyen típusú bűncselekményeket valóban visszaszorítja. Azt hiszem, ez a cél üdvözlendő és támogatandó.
Nem értünk egyet viszont a bűncselekményi értékhatárok emelésével. A javaslat alapján a vagyon elleni bűncselekmények minimális értékhatára a jelenlegi 10 ezerről 20 ezer forintra emelkedne, míg a gazdasági bűncselekmények esetében 50 ezerről 100 ezer forintra emelkedne az értékhatár. Ez alatti elkövetési érték esetében szabálysértési eljárás lefolytatásának lenne vagy van helye. Mi nem tartjuk indokoltnak azt, hogy a büntető törvénykönyv inflációkövető legyen, nem akarjuk a bűntényeket vagy a bűneseteket valorizálni, nem akarjuk értékállóvá tenni. Pontosan a visszaszorítás lenne a cél, az erőteljes visszaszorítás, és szerintünk a jelenlegi értékhatár megtartása ezt jobban szolgálja. Ezt mindenképpen aggályosnak gondoljuk, a gyakorlat előtt ugyanis ismert az a mindennapos elkövetési magatartás, amikor például lopás esetén az elkövetők szinte forintra kiszámolják, hogy a bűncselekmény még a szabálysértési értékhatáron belül maradjon, 10 ezer forint alatt. Napjainkban, amikor a termény, a fa, a színesfém, az építőanyag vagy a bolti lopások virágkorát éljük, nem tartjuk elfogadhatónak, hogy a jogalkotó gyengítse e bűncselekmények büntetőjogi fenyegetettségét. Nem hisszük, hogy ha ez az intézkedés, illetve ez a javaslat így fogadtatik el, akkor jelentősen csökkentené a bíróságok terheit.
Néhány számot engedjenek meg: 2005-ben 268 990 vagyon elleni bűncselekmény vált ismertté, amelyből 34 010 darab volt olyan, amely 10 ezer és 19 999 forint, tehát 20 ezer forint közé esett. Ez a vagyon elleni bűncselekmények 12 százaléka, nem tekinthető olyan jelentős aránynak, ami indokolná a változtatást, az értékhatár felemelését vagy szükségessé tenné a bíróságok, ügyészségek ügyterheinek csökkentését. Ráadásul az előterjesztés szerint az értékhatár tervezett felemelése folytán e cselekményeknek még így is csak egy kisebb része kerülne ki a büntetendő cselekmények köréből, mert az esetek jelentős részében valamely minősítő körülmény folytán a szabálysértési értékre elkövetett cselekmény is bűncselekménynek minősül.
Ugyanakkor viszont arra kívánjuk felhívni a figyelmet, hogy éppen ezeknek a kisebb értékű vagyon elleni bűncselekményeknek az esetében - amelyekkel sajnálatosan a leggyakrabban találkoznak, és egyúttal méltán háborítják fel az állampolgárokat, lopás, gépkocsifeltörés, kizsebelés, illetve a gazdákat a termény- és falopások vagy a vállalkozókat a bolti lopások - az értékhatár emelése pedig arra fogja sarkallni az elkövetőket, hogy ezután a korábban eltulajdonított értéknek éppen a kétszeresét vigyék el. Javasoljuk a kérdés újragondolását, az értékhatár emelését, és ezzel a büntetőjogi fenyegetettség leszállítását a vagyon elleni bűncselekmények vonatkozásában nem tudjuk támogatni.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1540. számú, a tagállamokra nézve kötelező erejű határozatában a tömegpusztító fegyverek terjedésének megakadályozását tűzte ki célul. Ennek érdekében a részes államoknak meg kell tenniük az abban foglalt intézkedéseket, és a belső jogi normáikat összhangba kell hozni a határozatban foglaltakkal. Erre tekintettel a javaslat módosítja a nemzetközi szerződés által tiltott fegyverek alkalmazásának tényállása kapcsán az értelmező rendelkezést, ezt a javaslatot természetesen támogatjuk.
Az Unió Tanácsának a gyermekek szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia elleni küzdelméről szóló kerethatározata előírásainak való megfelelés érdekében a javaslat módosítja a megrontás és a tiltott pornográf felvétellel visszaélés tényállását.
(11.30)
A kerethatározat 2006. január 20-ai határidővel felszólította a tagállamokat, hogy hozzák meg a kerethatározatnak megfelelő intézkedéseket. A kerethatározatban foglaltaknak a hatályos szabályozás többségében megfeleltethető, ugyanakkor a néhány szükséges módosítást a javaslat átvezeti. Támogatható az előterjesztésnek az a része, amely a 14 és 18 év közötti kiskorúval ellenérték fejében létesített szexuális aktust, tekintettel a gyermek egészséges nemi fejlődésének, erkölcsi tudatának veszélyeztetésére, megrontás bűntetteként határozza meg. Támogathatóak azok a javaslatok is, amelyek a gyermekpornográfia körében egy új elkövetési magatartással egészítik ki a tiltott pornográf felvétellel visszaélés tényállását, ezáltal a büntethetőség körét.
Ugyanakkor csak fenntartásokkal támogatható az a kivétel, amelyet a kerethatározat is csak lehetőségként tartalmaz. Eszerint a javaslat büntethetőséget kizáró okot biztosít arra az esetre, ha az elkövető 14. életévét meghaladott, de 18. életévét be nem töltött személyről annak beleegyezésével saját célú felhasználásra készít vagy tart pornográf felvételt. Ha a gyermekprostitúció kapcsán elfogadjuk az előterjesztés indoklásának azt az érvelését, hogy a 14 és 18 év közötti kiskorúval ellenérték fejében, nyilvánvalóan beleegyezéses alapon létesített szexuális aktus a gyermek egészséges nemi fejlődésének, erkölcsi tudatának veszélyeztetésére alkalmas, és ezért éppen a tárgybeli törvényjavaslat rendeli el megrontás bűntetteként szankcionálni, akkor nem világos az a jogalkotói szándék, amely a gyermekpornográfia kapcsán a beleegyezést 14 és 18 éves életkor között büntethetőséget kizáró oknak tekinti, még akkor is, ha ez csak a saját célú felhasználás esetében lehetséges.
Aggályosnak tartjuk a beleegyezés lehetőségét büntethetőséget kizáró okként odaadni a sértettnek egy bizonyos életkor alatt. Nyilvánvaló, hogy lehetnek olyan élethelyzetek, amikor még a sértett beleegyezése és a saját célra történő felhasználás mellett is indokolt lehet az elkövető megbüntetése, de lehetnek olyan élethelyzetek, amikor a kivétel indokolt lehet. Ezzel együtt javasolható, hogy a büntethetőség magánindítványhoz igazodjon.
A javaslat módosítja a nemzetközi gazdasági tilalom megszegését, valamint visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetve kettős felhasználású termékkel alcímmel új tényállást iktat a Btk.-ba annak érdekében, hogy a magyar jog megfeleljen az egyes, a halálbüntetés, a kínzás vagy más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés során alkalmazható áruk kereskedelméről szóló tanácsi rendelet előírásainak. A módosítás ezen része részünkről támogatható.
A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény, a gazdasági társaságokról szóló törvény és a cégtörvény tavalyi átfogó módosítása kapcsán az e törvények és a Btk. közötti összhang érdekében a javaslat számos olyan rendelkezést vezetett be, amelynek célja a gazdasági élet tisztaságának és átláthatóságának, valamint a hitelezői érdekek biztosításának erősítése. A javaslat a megváltozott jogi környezethez igazodva és a gyakorlati tapasztalatokat figyelembe véve jelentős mértékben újrafogalmazza a csődbűntett és a gazdasági társaság vagy szövetkezet vezető tisztségviselőjének visszaélése tényállásait. A jogalkotói szándék a hitelezői és befektetői védelem erősítésére, a közhitelesség fokozottabb biztosítására és a cégek fantomizálódása megelőzésére mindenképpen támogatandó.
Két dologra azonban feltétlenül fel kell hívni a figyelmet. Az úgynevezett adminisztratív csődbűntett elkövetési magatartását az előterjesztő újrafogalmazta, és a tényállást a számviteli fegyelem megsértésének rendelkezései közé áthelyezte. Egyúttal a bűncselekményt a korábbi bűntetti alakzattal szemben vétségként határozta meg, büntetési tételét pedig háromról kettő évre szállította le. A javaslat az alábbiak szerint kifogásolható. Az enyhítést az előterjesztő azzal indokolja, hogy „A csődtörvény 1992-es hatálybalépésekor a kiépülő piacgazdaság alapvető jogintézményét jelentő jogi normában előírt új rend kialakítását és megszilárdítását, a szigorú adminisztratív kötelezettségek megtartását viszonylag szigorú büntetőjogi védelemmel kellett segíteni és biztosítani. Az időközben eltelt évek tapasztalatai alapján ez a törekvés sikeres volt, és ma már nem indokolt minden területen a szigorú büntetőjogi védelem fenntartása.”
Sajnálatos módon ezzel a vélekedéssel nem tudunk egyetérteni. Jelenleg mintegy 20 ezer felszámolás van folyamatban, ebből közel 8 ezer 2005-ben indult. A felszámolás alá vont vagyon, hitelezői követelés mintegy 400 milliárd forint. Éppen napjainkban a korábbinál jóval indokoltabb a hitelezők, a befektetők szigorú büntetőjogi védelme - lásd például a Baumag-ügyet! -, az adminisztratív csődbűntett pedig különösen veszélyes, hiszen éppen arról szól, hogy az elkövető a felszámolás elrendelését követően a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvényben előírt beszámolókészítési, könyvvezetési vagy egyéb tájékoztatási kötelezettségének nem tesz eleget, és ezzel a felszámolási eljárás eredményes lefolytatását részben vagy egészben meghiúsítja. Indokolt tehát a korábbi bűntetti alakzat fenntartása.
A javaslat a pénzmosás tényállását, a pénzmosás elleni fellépés hatékonyságának növelését célul kitűző nemzetközi szervezetek elvárásainak való megfelelés céljából módosítja, továbbá figyelembe veszi a pénzügyi rendszereknek a pénzmosás, valamint a terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv rendelkezéseit is. Ezt a módosítást természetesen támogatjuk.
Az előttünk fekvő javaslatban szerepelnek a közösségi jogi és nemzetközi jogi fejlemények nyomán szükségessé vált módosítások a szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatos tényállások összefüggésében is. Természetesen ez is támogatható.
Összességében elmondható, hogy a törvényjavaslat parlament elé terjesztése indokolt. Összességében az is elmondható, hogy a törvényjavaslat jelentős részével módosítás nélkül egyetértünk, de az előbb általam említett törvényi helyek és részek csak kellő hatályú módosítás során válnak számunkra elfogadhatóvá.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps.)
