DR. HORVÁTH JÁNOS
DR. HORVÁTH JÁNOS
DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslathoz való hozzászólásomban arra szeretnék rámutatni, hogy a szándék, amit kiolvasunk, helyénvaló, az alkalmazási kör mégis szélesíthető volna.
Gondolok arra, és tanácsolom ennek a megfontolását, hogy ez a szolgáltatás a konzuli intézményen túlmenően más eszközök révén, más intézmények révén is bonyolítható, ajánlható. Gondolok a társadalom különböző, mondjuk úgy: szöveteire; a társadalmi, emberbaráti, egyházi, iskolai és sok mindenféle kötelékre, amiről ha tudnak az emberek, ha tud a Chilében, a Norvégiában vagy valahol lévő magyar, ha tud azokról a magyar szervezetekről, akkor elképzelhető, hogy először odamegy. Ha tud arról, hogy volt neki ott egy rokona vagy egy falubelije, vagy egy iskolatársa, vagy ha ez az emberek tudatában létezik valahogy, akkor talán többen odamennek.
És a talán szót úgy módosítom, kvalifikálom, hogy kívánatos volna a külföldön járó magunkat, honfitársainkat úgy buzdítani, legalábbis becsöpögtetni a tudatukba azt, hogy ahova elmennek, jó, ha tudják, hogy ott milyen magyar, magyarbarát vagy magyar léthez kötődő intézmények vagy akár egyének is vannak.
Gondolok az egyházakra. Én elég jól ismerem a nyugat-európai és az észak-amerikai társadalmat, ott ezek az intézmények bizony százával léteznek. És jó néven is veszik, hogyha egy vadidegen sült magyar betoppan - nem mindig, nem szükségképpen, de igen gyakran -, még akkor is, ha nincs bajban, különösen, hogyha bajban van. Bár valaki azt is mondhatná tréfásan, hogy inkább látjuk az olyan vendéget, aki nincs bajban, mint az olyat, aki bajban van. De ezek a gondolatok inkább szójáték témái.
Visszatérve az első mondatomra, tisztelt Országgyűlés, azt tanácsolom a kormánynak, hogy amikor sor kerül ennek a konzuli védelemről szóló törvénynek az alkalmazására, végrehajtására, szülessenek meg ilyen javaslatok, ötletek, ilyen elültetett gondolatok, hogy az országokba menő emberek valahogy tájékozódjanak, tudjanak valamit arról. Például a kezükbe lehet nyomni valamiféle iratot, amikor pályáznak, vagy pedig megkérik az abba az országba való beutazás vízumát. Vagy amikor elhagyják az országot, valahol a határállomáson valahogy az emberek kezébe nyomni, mert valószínű, hogy elolvassák, megtudják, és hátha eszükbe jut.
Azután a szervezetek között említeném még tovább az ipartestületeket. Vannak magyar vonatkozású, magyar szolidaritást kifejező, ipartestület jellegű vagy társadalmi jellegű szervek; aztán azok az iskolák, amelyekről lista van, New Brunswicktől kezdve egészen Chiléig, és Stockholmtól messze, a világ másik sarkában.
A magyar cserkészeknek több mint 300-400 csapata van szerte a világban; ha ilyesmit tesz a magyar társadalom, még ha a kormány teszi is, felajánlja nekik. Hogy milyen szolgálat lenne ez? Én azt hiszem, hogy új szövetek szövődnének, és a magyar léthez tartozás megint kevésbé lenne zavaró, és hadd beszéljek arról is, hogy a magyar költségvetés terhe kevesebb lenne.
(16.10)
Tisztelt Országgyűlés! Ilyen gondolatok merültek fel bennem és néhány emberben, akikkel erről a témáról beszélgettem. Remélem, hogy a törvény alkalmazása során erre az alkalmazók figyelnek majd.
Köszönöm. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)
