HORVÁTHNÉ DR. FEKSZI MÁRTA
HORVÁTHNÉ DR. FEKSZI MÁRTA
HORVÁTHNÉ DR. FEKSZI MÁRTA külügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Parlament! Azt hiszem, hogy nem fogom felhasználni a 15 percet, amit elnök úrtól kaptam. A 2001-ben elfogadott konzuli védelemről szóló törvénynek egy rövid terjedelmű és lényegében technikai jellegű módosításáról van szó. Négy fő módosítás köré kapcsolható a törvényjavaslat. Ha megengedik, ezeket ismertetem, és mindegyikre mondok egy rövid példát.
Az időközben bekövetkezett változások megmutatták, szükség van arra, hogy a konzuli szolgálat a konzuli érdekvédelem teljesebbé tétele érdekében együttműködhessen különféle hazai és külföldi szervezetekkel - elsősorban karitatív szervezetekkel - és magánszemélyekkel. Példaként említeném a Los Angeles-i konzuli képviseletet, amelyhez tizenkilenc amerikai állam tartozik. Ebből elgondolható, hány ezer kilométeres távolságban - például Hawaiin - is lehet olyan magyar állampolgár, akinek segítséget kell nyújtani, például akkor, ha a repülőjegye ugyan megvan, de ellopják a pénzét, és nincs hol aludnia. A Los Angeles-i külképviselet tudja, hogy Hawaiin hol van olyan karitatív szervezet, amellyel felveheti a kapcsolatot, és amely ilyen esetben a magyar állampolgárnak ingyenes szállást biztosít addig, amíg a repülőjegyével haza tud térni.
A másik rövidebb módosításunk elsősorban a konzuli kölcsön pontosabbá tételét és kisebb mértékű szigorítását tartalmazza. Jelenleg túl általánosan van megfogalmazva az a lehetőség, hogy a magyar állampolgár ahhoz, hogy gyakorolja a hazatérés jogát, lényegében majdhogynem korlátlanul fordulhat konzuli kölcsönért. Hadd mondjam gyakorló konzulként, nemegyszer előfordul, hogy valamely hölgy honfitársunknak megtetszik egy cipő vagy egy pulóver, majd azt mondja, hogy elveszítette a pénzét, nincs mit ennie, és a konzultól nemcsak kéri, hanem egyenesen követeli, hogy igenis, a konzul adjon konzuli segítséget. A konzul ezután ilyen esetben köteles vizsgálni, hogy az illető önhibájából került-e abba a helyzetbe, és amikor kikérdezi, nagyon sokszor kiderül, hogy bizony nem úgy szól a történet vagy sántít. Vagy előfordul az is, hogy egy magyar állampolgár detoxikálóba kerül, és ki kell fizetnie annak a költségét; ugye, senki nem kérte, hogy olyan sok szeszes italt fogyasszon, de ha már így tett, akkor miért az állam viselje ennek a költségeit. A lényeg az, hogy ilyen esetben most már lehetőség van arra, hogy a konzul mérlegeljen, az önhibát köteles vizsgálni, illetve azt is, hogy valódi adatokat közölt-e a magyar állampolgár, illetve korábban is kért-e már konzuli kölcsönt, amit nem fizetett vissza. Sajnos évek óta egyre növekvő mértékű a behajthatatlan konzuli kölcsönök összege, és mivel ez adó módjára nem hajtható be, jó néhány magyar állampolgár ezzel visszaél.
A harmadik kisebb módosításunk lényegében a cunami idejéhez kapcsolódik. Akkor megteremtettük a Külügyminisztérium internetes honlapján, hogy a magyar állampolgárok önkéntesen regisztrálják magukat, ha távolabbi országba, válságövezetbe utaznak. E regisztrálás lehetőségének a megteremtésekor nagyon gondosan egyeztettünk az adatvédelmi biztossal, és nagyon szigorú szabályok írják elő, hogy hogyan lehet erre a honlapra felkerülni, regisztrálni, illetve hogy mikor kell törölni az adatokat. Ez a módosítás lényegében ennek a törvényi hátterének a megteremtése.
A negyedik módosítás pedig az azokban az államokban fogva tartott magyar állampolgárok megsegítésére irányul, ahol a fogva tartás körülményei lényegében a fogvatartott testi épségét vagy egészségét veszélyeztetik. Mire gondolok? Például arra, hogy a dél-amerikai államokban - ahol sajnos nagyon sok magyar drogfutár van a börtönökben - méltatlan állapotok vannak, de ez a helyzet Ázsiában is. Dél-Amerikában ezért telepítettünk egy úgynevezett utazó konzult Caracasba, és amikor ő látogatja a fogva tartott magyar állampolgárokat, akkor sajnálatos módon például szappant, tisztálkodószereket vagy alapvető gyógyszereket is biztosítania kell a számukra. Erre a Külügyminisztériumnak van egy saját fejezeti kezelésű alapja, ami tulajdonképpen vissza nem térítendő kölcsön. Nagyon gondosan vizsgáljuk, hogy kinek kell ilyen kölcsönt nyújtanunk.
Tisztelt Parlament! Ezek a kisebb módosítások indokolt esetben a szolgáltató közigazgatás és a konzuli szolgálat részéről a magyar állampolgárok teljesebb mértékű kiszolgálását célozzák, illetve megteremtik azt a jogi lehetőséget, hogy uniós tagként más uniós államok konzuli szolgálatával könnyebben együttműködjünk, és egy másik uniós tagállam állampolgárának hasonló szolgáltatásokat nyújtsunk.
Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)
