DR. DANCSÓ JÓZSEF
DR. DANCSÓ JÓZSEF
DR. DANCSÓ JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Pénzügyminiszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Valóban úgy gondolom, hogy nagyobb érdeklődést is kiválthatna ez a törvényjavaslat, mint ahogy Hankó Faragó képviselő úr is megjegyezte ezt, de talán az az oka a csekély érdeklődésnek, hogy viszonylag késői időpontban került ennek a jelentős törvénynek a módosítása napirendre, ezért talán a figyelem elsikkadt, vagy talán egy kicsit háttérbe szorították.
Valóban két fontos kérdés körül mozog a törvényjavaslat: egyrészt egyfajta bizonytalanság megszüntetése, a másik pedig a függetlenség kérdése. Nyilvánvalóan ezek mellett olyan, technikai jellegűnek tekinthető módosítások is szerepelnek, amelyeket a pénzügyminiszter úr expozéjában külön kiemelt. Talán én itt egyet szeretnék különösen említeni, ez a pénzforgalommal kapcsolatos, kereskedelmi elfogadásra vonatkozó szabályok pontosítása, ami eddig is volt, talán szokványokként szerepelt, de talán nem árt, ha ez szerepel a törvényben ilyen formában. Úgy gondolom, hogy mindenképpen támogatható, hogy világossá váljék az, hogy milyen mennyiségű, milyen címletű bankjegyet, illetve érmét kell felváltani, elfogadni egyes intézményeknek, kereskedelmi szervezeteknek.
Nagyon fontos rögzíteni és pontosítani azt is - a napi forgalomban ez néha szokott bizonytalanságot okozni -, hogy mi a teendő abban az esetben, ha sérült vagy hiányos bankjegyről van szó. Ebben az esetben is pontos eligazítást tartalmaz a törvény. Úgy gondolom, ez is megnyugtató módon kerül rendezésre.
A monetáris tanács elnökhelyettesére vonatkozó szabály eddig nem volt benne ilyen formában a törvényben. Úgy gondolom, hogy ez is egyfajta rendet, szabályozottságot eredményez. Tudomásom szerint eddig a szervezeti és működési szabályzat rendezte ezt, most törvényi szinten is rendezésre kerül. Úgy gondolom, hogy ez is a bizonytalanság kiküszöbölését szolgálja, különösen azért, mert az elnökhelyettesről akkor is szól, amikor év közben valamilyen okból kifolyólag megszűnne az elnökhelyettes szerepe, posztja.
A vagyonnyilatkozati kötelezettséggel kapcsolatban Hankó Faragó képviselő úr kiemelte ennek a nem teljesen pontos szabályozottságát, erre vonatkozólag én is adtam be már módosító javaslatot.
Úgy gondolom, hogy nevesíteni kell a törvény szövegében azt, hogy valóban a mentelmi, összeférhetetlenségi bizottság kezeli a vagyonnyilatkozatokat, még ha logikailag kikövetkeztethető is a szövegből, de azt hiszem, hogy egyértelmű és pontos megfogalmazás szükséges, és ilyen értelemben elkerülhetőek lesznek a későbbi viták.
A rendeleti szabályozás bizonyos témaköreit is érinti a törvény. Úgy gondolom, hogy ezek is pontosan és helyesen meg vannak fogalmazva. Tehát összességében úgy gondolom, hogy ha a szakmai része nem kerül jelentősebben módosításra - márpedig miért kerülne erre sor -, abban az esetben támogatható a javaslat.
Ami pedig a jogalkotásról szóló törvénnyel való kapcsolatot érinti, az egy izgalmas kérdés, és nyilvánvalóan ez is okozta azt, hogy a bizottságban némi polémia alakult ki a tekintetben, hogy hogyan is kell értelmezni az igazságügyi miniszter rendeletalkotással kapcsolatos véleményezési jogkörét.
(16.30)
Valóban, a jelenleg bent lévő szöveg egy kicsit faramuci módon, de egyértelműen szabályozza azt, hogy nem lehet ilyen véleménye az igazságügy-miniszternek, viszont a jogalkotási törvény összességében mégiscsak arról szól, hogy a törvények koherenciáját, a jogalkotási rendet az igazságügy-miniszter bizonyos értelemben felügyeli, iránymutatást ad mindenki számára. Tehát gyakorlatilag az MNB elnöke is bizonyos értelemben köteles lenne ezt figyelembe venni, bár a jogalkotásról szóló törvénybe ilyen értelemben elég durván bele kellett nyúlni, hogy az EKB kívánalmainak is megfeleljen a kormány.
Ezért nem értem, hogy miért kellett titkolózni itt A- és B-verziót illetően, és ez egy kicsit bizalmatlanná tette az ellenzéki képviselőtársamat és jómagamat is. Hiszen ha az EKB-nak ez volt a világos álláspontja, hogy az igazságügy-miniszter rendeletalkotási és véleményezési jogát is ki kell venni a törvényből, akkor miért kellett mégis benyújtani a másik verziót, ami meghagyta volna a rendeletalkotási, véleményezési jogkörét az igazságügy-miniszternek? Vajon az - és én akkor azt tételezem fel, hogy a kormány a jobbik énjét mutatta meg -, hogy ezt az egész koherenciát megzavarta volna, ha ezt így kiveszik; vagy pedig, nem akarom ezt feltételezni, de a rosszabbik szándék pedig arról szólna, hogy mégis szerettek volna egyfajta kontrollt az MNB elnöke fölött biztosítani.
Nagyon bízom abban, hogy a vita során, illetve a módosító javaslatok során nem fogják visszacsempészni ezt a javaslatot. A bizottsági ülésen erre vonatkozóan ígéret hangzott el, hogy ez nem fog visszaköszönni, visszakerülni a törvényjavaslatba, és ilyen értelemben bizakodunk. Ezért is tudtunk ott igent mondani az általános vitára való alkalmasság tekintetében.
Ha már bizalomról és függetlenségről szólunk, pénzügyminiszter úr is említette expozéjában, hogy milyen fontos a jegybank függetlensége, a bizonytalansági tényezők kiküszöbölése. Nyilván ennek a benyújtott törvényjavaslatot érintően két ága van. Egyrészt az, hogy milyen gyakran módosítjuk általában a pénzügyi jellegű törvényeket. Tudjuk azt a kormány jogalkotási menetrendjéből, hogy egy nagy terjedelmű változást terveznek, amely érinti ismételten, hiszen minden parlamenti ciklusban félévente találkozhatunk a pénzügyi tárgyú törvényekkel. Sajnos a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvénnyel is gyakorlatilag évente legalább egyszer foglalkozunk, tehát azért a jogbiztonság tekintetében nem feltétlenül megnyugtató a helyzet.
Ami a bizonytalansági tényező kiküszöbölését érinthetné, nem lehet megkerülni azt a kérdést sem, hogy tudjuk azt, hogy legkésőbb március 1-jével új jegybankelnököt kellene megnevezni a jegybank élére a miniszterelnöknek. Sajnos ebben a tekintetben igencsak nagy bizonytalanság van, ami egyrészt a szervezeti bizonytalanságot fokozza, másrészt nyilván a piacokra sem hat megnyugtatólag. Hiszen ha az emlékeim nem csalnak, amikor Járai Zsigmond jelenlegi elnök került kinevezésre, akkor már legalább három hónappal előtte gyakorlatilag a piacok felé, illetve a közvélemény felé be volt mutatva, hogy ő lesz a következő jegybankelnök. Ez megnyugtatólag hatott, és gyakorlatilag mindenki bekalkulálta a számításaiba, hogy mi várhat rá, illetve mi várható a monetáris politikát érintően.
Jelenleg sajnos nem ez a helyzet, több név - azt kell mondanom, már lassan Dunát lehet velük rekeszteni - van forgalomban. Ez egyrészt nem szerencsés a tekintetben, hogy fokozza a bizonytalanságot. Nyilván azon személyek esetében, akik nem lesznek jegybankelnökök, egyfajta lejáratódást teremtenek, hiszen akiket hírbe hoznak, és végül nem befutók lesznek, azok mindenképpen sérülnek, és a szakmai tekintélyük rombolódni fog. Nem tudom, kinek az érdeke az, hogy ezt a bizonytalanságot fönntartsák a rendszerben. Azt hiszem, hogy szerencsés lenne, ha a miniszterelnök mielőbb kiállna a közvélemény elé, és bejelentené, hogy ki a jegybankelnöki cím várományosa. Vagy ha nem találta meg az alkalmas jelöltet az elmúlt időszakban, akkor szeretnénk a figyelmébe ajánlani, mint ahogy tettük is már, Járai Zsigmond úr személyét, aki 2006-ban az év jegybankelnöke lett a The Banker című szakfolyóirat szerint. Úgy gondolom, hogy annak a tudásnak, illetve annak a munkának az elismerése is ezzel kifejezésre került, amely mögötte van. Tehát ha nem talál a miniszterelnök úr alkalmas jelöltet, akkor nosza, folytassa akár Járai úr a jegybankelnöki tevékenységét, hiszen nemzetközi elismerése és úgy gondolom, a hazai elismertsége is mindenképpen alkalmassá tenné erre a feladatra.
Ha pedig másképp gondolkodnak, akkor pedig azt javaslom a tisztelt kormánypárti képviselő uraknak, illetve a pénzügyminiszter úrnak is, hogy ne várjanak ezzel sokáig, hiszen ez - még egyszer mondom - az intézményi bizonytalanságot fokozza, másrészt pedig a piaci bizonytalanságot is erősíti, amely gyakorlatilag effektív károkat is okoz. (Göndör István: Elnök úr, ez a tárgyhoz tartozik?)
Összességében azt kell mondanom, hogy amennyiben a törvényjavaslat marad a szavazásnál is, és jelentősebb módosítások nem lesznek, abban az esetben szakmailag jónak tartjuk ezt a törvényt, örülünk annak, hogy a jegybank és a Pénzügyminisztérium végre egyeztetett kérdésekben, és ebben az esetben a Fidesz frakciója támogatni tudja a törvényjavaslat végszavazását is.
Köszönöm szépen. (Dr. Horváth János tapsol.)
