FRANKNÉ DR. KOVÁCS SZILVIA
FRANKNÉ DR. KOVÁCS SZILVIA
FRANKNÉ DR. KOVÁCS SZILVIA (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az előbbi napirend tárgyalása látszólag nem függ össze ennek a napirendnek a tárgyalásával, de mint mindnyájan tudjuk, a társadalom büntetőjogi védelmét szolgálja mind a Btk.-módosítás, mind pedig a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló és az Európai Unió tagállamaival folytatott, bűnügyi együttműködésről szóló törvény módosítási javaslata is.
A most tárgyalt törvényjavaslat a Magyar Köztársaság két bűnügyi együttműködési tárgyú törvényét módosítja. Jelen módosítás - mint ahogy elhangzott az előterjesztő képviselőjétől is - egyrészt technikai jellegű, másrészt pedig jogharmonizációs célokat szolgál. A külföldi ítélet érvénye, illetve annak elismerése mind a szabadságvesztés büntetés, mind pedig a vagyonelkobzás végrehajtása átvételének előfeltétele. Az immár tíz éve hatályban lévő 1996. évi XXXVIII. törvény módosítására ez idáig igazából nem került sor.
Azonban a Magyar Köztársaság uniós tagsága, a megváltozott külkapcsolatok és a külföldi büntetőügyek Magyarországra történő áramlása, a külföldi elemeket tartalmazó ügyek, bűncselekmények számának növekedése a joggyakorlat egységesítését teszi szükségessé. Így nem megkerülhető a külföldi ítélet, a külföldi büntetőítélet érvényének elismerésére vonatkozó rendelkezéseknek a Btk.-ból és a Be.-ből történő kiemelése és hatályon kívül helyezése. Egyrészt szükségeltetik külön törvényi rendelkezésben történő szabályozása.
Eddig korántsem szerencsés módon a külföldi ítélet elismeréséről rendelkező anyagi jogi, eljárásjogi és végrehajtási szabályokat tartalmazta a büntető törvénykönyv és a büntető-eljárási törvény. Az elszórt, néhány helyen túl általánosan fogalmazó szabályozás az egységes jogértelmezést és jogalkalmazást már-már veszélyeztette. Ezt a mostani törvényjavaslat egy helyen, az 1996. évi jogsegélytörvényben kívánja majd szabályozni. Ezen túl és egyben ezzel összefüggésben a javaslat újraszabályozza a fenti törvényeknek a külföldi szankciók végrehajtására, átvételére vonatkozó fejezetét is.
A törvényjavaslat másik része az Európai Unió utóbbi időben egyre hangsúlyosabbá váló bel- és igazságügyi együttműködésének eredményei alapján vált aktuálissá. Az 1999-ben elfogadott tamperei és 2004-ben elfogadott hágai program mint kerethatározat meghatározta az európai bűnügyi együttműködés feltételeinek javításához szükséges feladatokat. Ezek között jelölték meg a pénzbüntetések kölcsönös elismerésére vonatkozó jogi aktus elfogadását is.
A tamperei program céljait követve az Európai Unió Tanácsa 2005. február 24-én fogadta el a kölcsönös elismerés elvének a pénzbüntetésre való alkalmazásáról szóló kerethatározatát. Ezen kerethatározat a kölcsönös elismerés elvének részletes szabályait tartalmazza az igazságügyi és közigazgatási hatóságok által kiszabott pénzbüntetésre, pénzbírságra, eljárási költségre, illetőleg a sértett vagy a köz javára rendelt jóvátételre vonatkozóan, ha a büntetés kiszabása szerinti tagállamtól eltérő tagállamban van lehetőség a végrehajtásra.
Ez az eset áll fenn, ha pénzbüntetéssel, illetőleg pénzbírsággal sújtott személy lakóhelye, tartózkodási helye, jogi személy esetén székhelye, illetőleg telephelye nem abban a tagállamban található, amelyben a joghátrány alkalmazására sor került, illetőleg a terhelt vagy az érintett jogi személy más tagállamban rendelkezik vagyontárggyal, jövedelemmel. Ennek alapján Magyarországnak e szabályokat át kellett ültetnie a magyar jogrendszerre.
A kerethatározat büntetőeljárásban hozott határozatokra vonatkozó része az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2003. évi CXXX. törvény szabályozási körét érinti. A büntetőeljárás keretében lehetővé teszi a Magyarországon kiszabott pénzbüntetés, pénz-mellékbüntetés, jogi személlyel szemben alkalmazott pénzbírság, bűnügyi költség végrehajtását az Európai Unió tagállamaiban.
Ugyanakkor Magyarország a jövőben képes lesz az Európai Unió tagállamaiból érkező megkereséseket fogadni, amelyek a büntetőeljárás keretében kiszabott pénzbüntetés, pénzbírság, bűnügyi költség, jóvátétel végrehajtására irányulnak.
(11.50)
A törvényjavaslat második része a 2003. évi CXXX. törvény az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló rendelkezéseit módosítja, a törvényjavaslat ennek a kiegészítésére tesz javaslatot. Indoka tehát alapvető jogharmonizációs célú, azon indoknál fogva, hogy a vagyoni jellegű joghátrányok - itt jelesül és főként a pénzbüntetések - kölcsönös elismerésének elvéről szóló európai uniós kerethatározat átültetésének tegyen eleget. Ennek végrehajtása 2007. március végéig válik szükségessé, és a törvényjavaslat ennek a kerethatározatnak a végrehajtása érdekében javasolja a vonatkozó törvény kiegészítését.
Mindkét törvénymódosítás esetében a legfontosabb alapelvként rögzíthetjük azt, hogy a korábbi és a jelenlegi túl általános szabályozás megszüntetésével a konkrétumok, a konkrét eljárási és anyagi jogi kérdések rendezésével szolgálja ez a javaslat az egységes jogértelmezést. Jelentős szerepet vállal ez a javaslat az egységes jogalkalmazás kialakulásában is. Éppen ezért úgy gondolom - és ez adóssága volt részben az eddigi törvényalkotásnak -, hogy segítséget fog jelenteni a jogalkalmazásban részt vevő kollégáknak, jogalkalmazó szervezeteknek a megfelelő intézkedések meghozatalában, és természetesen ez az egyértelműsítés, ez a konkretizálás nemzetközi szinten is meg fog jelenni eredményként.
Az MSZP-frakció határozott véleménye, hogy a törvényjavaslat szolgálja a bűnözés elleni hatékony nemzetközi szintű egységes fellépést, bővíti a bírósági ítéletek végrehajthatóságának lehetőségét, és erősíti az Unió polgárainak, így Magyarország állampolgárainak is az igazságszolgáltatásba vetett hitét.
Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.)
