BENCSIK JÁNOS

Teljes szövegű keresés

BENCSIK JÁNOS
BENCSIK JÁNOS (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Magyar Országgyűlés az 1997-ben, tehát tíz esztendővel ezelőtt elfogadott kiotói jegyzőkönyv kötelező hatályának elismeréséről példaértékűen már 2002-ben határozat megalkotásával döntött. Miután a világ államainak többsége is elfogadta azt, a mai napon sor kerülhet annak törvényben történő kihirdetésére is. Immáron tehát törvényben vállalunk kötelezettséget arra, hogy országunk területén az 1985-87-es évek átlagához képest 6 százalékkal csökkentjük a ránk köszöntött éghajlatváltozás előidézésében kiemelkedő szereppel bíró üvegházhatású gázok kibocsátásának mértékét.
Az igen gombok megnyomását követően akár elégedetten hátra is dőlhetnénk képviselői székeinkben, hiszen a vállalás teljesítése különösebb erőfeszítést nem igényel tőlünk. Szinte semmit sem kell tennünk, hiszen a régi nehézipari struktúra összeomlása, valamint az azt követő gazdasági szerkezetváltás időszaka a felelős döntéshozók erőfeszítése nélkül is megtette a magáét, jelentős kibocsátáscsökkenés következett be, így tulajdonképpen a mostani törvény megalkotásával semmilyen kockázatot nem vállalunk.
Mégis nagy hibát követnénk el, ha nem vennénk tudomást arról, hogy a kiotói jegyzőkönyv megszületése óta eltelt tíz esztendőben tovább gyorsult a földi légkör felmelegedése, mely tovább gyorsította azokat a globális folyamatokat, amelyek következtében a Kárpát-medence területén is megszaporodtak a szélsőséges természeti jelenségek. Az általuk okozott kár három esztendő leforgása alatt több mint 150 milliárd forint veszteséget okozott a nemzetgazdaság számára. Rendszeressé váltak a rendkívül intenzív hőséghullámok, s az utóbbi egy évtized során csak a fővárosban több mint 700 ember közvetlen halálát okozta az emberi szervezetet próbára tevő forróság.
Az előttünk álló feladatok pontos meghatározása érdekében a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, valamint a Magyar Tudományos Akadémia a “Változás, hatás, válaszadás” kutatási program keretében lefektette a hazai klímapolitika tudományos alapjait. Kutatási eredményeikből azt szűrték le, hogy hazánk területén gyakoribbá válnak az árvizek, a belvizek, az aszályos időszakok, az özönvízszerű esők. A nagyvárosok lakóit egyre többször teszik majd próbára a tartós hőhullámok. A kutatásban részt vett szakértők egy 25 esztendőt átfogó beavatkozási stratégiát alkottak, amelynek törvényhozásban való figyelembevétele nagymértékben szolgálná a nemzetgazdaság stabil tervezhetőségét, valamint a jövő nemzedékek biztonságos életfeltételeit.
Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! A kutatásban részt vett szakemberek reményei szerint a kormány és a parlament kellő komolysággal fogadja majd a tanulmányban foglaltakat. Magam abban bizakodtam, hogy az illetékes környezetvédelmi tárca a kiotói jegyzőkönyv törvénybe foglalásának kérelmezése mellett elénk terjeszti azt a határozattervezet is, amely a kutatási eredményekre figyelemmel felkéri a köztársaság kormányát arra, hogy haladéktalanul készítse elő a klímaváltozással kapcsolatos feladatok végrehajtását szabályozó törvénytervezetet. Nem késlekedhetünk tovább.
A februári ENSZ-jelentés szerint a Föld felmelegedése 90 százalékban az emberi tevékenységnek tudható be. Emelkedik az átlaghőmérséklet, tovább olvadnak a jégtakarók, emelkednek a tengerek vizei. Százmilliók lesznek kénytelenek elhagyni tengerparti otthonaikat. Aszályok és intenzív esős időszakok váltják egymást. Csökkennek az édesvízi ivóvízkészletek, elsivatagosodás veszélyezteti a mezőgazdasági területeket.
Arra kérem tehát a kormány illetékeseit, mihamarabb ismertessék meg az Országgyűlés tagjaival a lezárult kutatás eredményeit, gyorsítsák fel a klímatörvény megalkotásának folyamatát, hiszen már így is késésben vagyunk.
(17.50)
Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! Amíg nincs klímatörvény, addig garancia sincs arra, hogy az Országgyűlés törvénykezési munkája során érdemben kerüljenek figyelembevételre a kutatók által megfogalmazott ajánlások, pedig közös jövőnk a tét.
Köszönöm a figyelmet. (Taps a Fidesz és az MDF soraiban.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem