BENCSIK JÁNOS (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Magyar Országgyűlés az 1997-ben, tehát tíz esztendővel ezelőtt elfogadott kiotói jegyzőkönyv kötelező hatályának elismeréséről példaértékűen már 2002-ben határozat megalkotásával döntött. Miután a világ államainak többsége is elfogadta azt, a mai napon sor kerülhet annak törvényben történő kihirdetésére is. Immáron tehát törvényben vállalunk kötelezettséget arra, hogy országunk területén az 1985-87-es évek átlagához képest 6 százalékkal csökkentjük a ránk köszöntött éghajlatváltozás előidézésében kiemelkedő szereppel bíró üvegházhatású gázok kibocsátásának mértékét.
Az igen gombok megnyomását követően akár elégedetten hátra is dőlhetnénk képviselői székeinkben, hiszen a vállalás teljesítése különösebb erőfeszítést nem igényel tőlünk. Szinte semmit sem kell tennünk, hiszen a régi nehézipari struktúra összeomlása, valamint az azt követő gazdasági szerkezetváltás időszaka a felelős döntéshozók erőfeszítése nélkül is megtette a magáét, jelentős kibocsátáscsökkenés következett be, így tulajdonképpen a mostani törvény megalkotásával semmilyen kockázatot nem vállalunk.
Mégis nagy hibát követnénk el, ha nem vennénk tudomást arról, hogy a kiotói jegyzőkönyv megszületése óta eltelt tíz esztendőben tovább gyorsult a földi légkör felmelegedése, mely tovább gyorsította azokat a globális folyamatokat, amelyek következtében a Kárpát-medence területén is megszaporodtak a szélsőséges természeti jelenségek. Az általuk okozott kár három esztendő leforgása alatt több mint 150 milliárd forint veszteséget okozott a nemzetgazdaság számára. Rendszeressé váltak a rendkívül intenzív hőséghullámok, s az utóbbi egy évtized során csak a fővárosban több mint 700 ember közvetlen halálát okozta az emberi szervezetet próbára tevő forróság.
Az előttünk álló feladatok pontos meghatározása érdekében a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, valamint a Magyar Tudományos Akadémia a “Változás, hatás, válaszadás” kutatási program keretében lefektette a hazai klímapolitika tudományos alapjait. Kutatási eredményeikből azt szűrték le, hogy hazánk területén gyakoribbá válnak az árvizek, a belvizek, az aszályos időszakok, az özönvízszerű esők. A nagyvárosok lakóit egyre többször teszik majd próbára a tartós hőhullámok. A kutatásban részt vett szakértők egy 25 esztendőt átfogó beavatkozási stratégiát alkottak, amelynek törvényhozásban való figyelembevétele nagymértékben szolgálná a nemzetgazdaság stabil tervezhetőségét, valamint a jövő nemzedékek biztonságos életfeltételeit.
Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! A kutatásban részt vett szakemberek reményei szerint a kormány és a parlament kellő komolysággal fogadja majd a tanulmányban foglaltakat. Magam abban bizakodtam, hogy az illetékes környezetvédelmi tárca a kiotói jegyzőkönyv törvénybe foglalásának kérelmezése mellett elénk terjeszti azt a határozattervezet is, amely a kutatási eredményekre figyelemmel felkéri a köztársaság kormányát arra, hogy haladéktalanul készítse elő a klímaváltozással kapcsolatos feladatok végrehajtását szabályozó törvénytervezetet. Nem késlekedhetünk tovább.
A februári ENSZ-jelentés szerint a Föld felmelegedése 90 százalékban az emberi tevékenységnek tudható be. Emelkedik az átlaghőmérséklet, tovább olvadnak a jégtakarók, emelkednek a tengerek vizei. Százmilliók lesznek kénytelenek elhagyni tengerparti otthonaikat. Aszályok és intenzív esős időszakok váltják egymást. Csökkennek az édesvízi ivóvízkészletek, elsivatagosodás veszélyezteti a mezőgazdasági területeket.
Arra kérem tehát a kormány illetékeseit, mihamarabb ismertessék meg az Országgyűlés tagjaival a lezárult kutatás eredményeit, gyorsítsák fel a klímatörvény megalkotásának folyamatát, hiszen már így is késésben vagyunk.
Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! Amíg nincs klímatörvény, addig garancia sincs arra, hogy az Országgyűlés törvénykezési munkája során érdemben kerüljenek figyelembevételre a kutatók által megfogalmazott ajánlások, pedig közös jövőnk a tét.
Köszönöm a figyelmet. (Taps a Fidesz és az MDF soraiban.)