DR. NAGY ANDOR
DR. NAGY ANDOR
DR. NAGY ANDOR (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Most egy olyan törvényt tárgyalunk, amelyet az ellenzéknek bírálni, illetve kritizálni nem szükséges. Én magam azért kértem szót, mert szeretném annak a nemzetközi megállapodásnak a jelentőségére felhívni a figyelmet - ahogy az előttem szólók is tették -, amely véleményem szerint az elmúlt ötven évnek az egyik legjelentősebb nemzetközi megállapodása volt.
Mindenekelőtt azonban engedjenek meg egy személyes megjegyzést: a hét végén a tévéhíradókat nézve talán a szombati napon volt tudósítás az úgynevezett mohácsi busójárásról. Tudjuk a busókról azt, hogy ők birkaszőrbe öltözött, ijesztő álarcokat viselő legények, akik eredetileg a törököt voltak hivatottak kikergetni ebből az országból, elijeszteni Magyarországról, most pedig az a dolguk, hogy a telet kergessék el. Szimbolikusan a busójárás végén még egy szalmabábut is elégetnek. Csak az idén az volt a probléma, hogy nem nagyon lehetett a telet elkergetni, merthogy nem nagyon volt telünk, a hó nyomát szinte alig láthattuk. 1880 óta, amióta meteorológiai adatgyűjtés van, a 2007-es januári hónap volt ugyanis a legmelegebb januárunk, de nemcsak Magyarországon, így volt ez Szibériában, az Egyesült Államokban és Kanadában is.
Ma már senki sem vitatja - ahogy ez a korábbi hozzászólásokból is kiderült -, hogy van úgynevezett globális felmelegedés vagy ahogy mások fogalmaznak, klímaváltozás. Abban is egyetértés van, hogy ennek közvetetten az emberi tevékenység a fő oka. Ha nem cselekszünk időben, akkor a föld éghajlata végérvényesen megváltozhat, és ennek nemcsak éghajlati, hanem szociológiai, társadalmi, gazdasági következményei is lehetnek, és ebből Magyarország sem maradhat ki.
A kiotói egyezmény egyébként pont ezt igyekszik megállítani. A rendszer maga nem tökéletes, a legnagyobb szennyezők jó része, így az Egyesült Államok, Kína, India, Ausztrália például még alá sem írták, mégis, miután Oroszország csatlakozott a kiotói egyezményhez 2005-ben, legalább a megállapodás maga hatályba léphetett, és tettünk egy jelentős lépést a felelőtlen természetkárosítás helyett a környezeti értékekért felelős gondolkodás, mi több, cselekvénymód irányába. A környezet és a gazdaság érdekeit ugyanis a véleményem szerint össze lehet egyeztetni, ez már egyáltalán nem lehetetlen mára, sőt szükségszerű is egyben.
Ennek a problémának a megoldása lesz véleményem szerint a XXI. század egyik legnagyobb kihívása és egyben feladata is, a világ vezető politikusai jól tudják ezt. Aki hallotta George Bush-nak a szokásos januári beszédét, a State of the Union-beszédet vagy Angela Merkelnek, az EU soros elnökének a beszédét az Európai Parlamentben, Barrosót, amikor az új EU-s energiastratégiáról beszélt, az ENSZ új dél-koreai főtitkárát az első beszédében vagy akár Tony Blairt, aki ennek az egész ügynek az egyik európai élharcosa, láthatta, hogy valamennyien az emberiség előtt álló egyik legnagyobb kihívásként beszéltek a globális felmelegedés ügyéről, valamint a teendőkről, valamennyien érzik ugyanis, hogy eljött a cselekvés ideje, mielőtt még a folyamat visszafordíthatatlanná válik.
Azzal, hogy a mai napon törvényben hirdetjük ki a kiotói jegyzőkönyvet, mi, magyarok is teszünk egy kis lépést ebbe az irányba. Teendőnk van még elég, erre képviselőtársam, Bencsik János is utalt, nem dőlhetünk nyugodtan hátra a karosszékben. A helyzet egyáltalán nem olyan egyszerű, mint gondolnánk, de erről nem ennek a felszólalásnak a keretében, hanem majd egy másik alkalommal szeretnék részletesebben szólni.
Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzék soraiban.)
