KORMOS DÉNES
KORMOS DÉNES
KORMOS DÉNES (MSZP): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Ebben a Házban, e falak között az elmúlt időszakban nagyon sokat szóltunk arról, hogy hazánk az elkövetkezendő években komoly fejlesztési lehetőségek előtt áll. Ezek a fejlesztések generációk lehetőségeit határozzák meg az elkövetkezendő időszakra. Nem lényegtelen szempont, hogy ez a fejlesztési folyamat milyen társadalmi részvétellel történik, és nem lényegtelen szempont az sem, hogy ez a későbbiekben milyen hatással és eredménnyel lesz az emberek életére.
Sokszor mondjuk Magyarországról, hogy Magyarország nyersanyagokban szegény, de kreativitásban nemzetközileg elismert teljesítményű ország. Az Új Magyarország fejlesztési terv programjainak megvalósításához és továbbviteléhez elengedhetetlen feltétel az emberi erőforrásainkban meglévő értékek feltárása, legnagyobb nemzeti kincsünk hasznosítása. 2007-ben megindulnak a folyamatok. Magyarország gazdasági kibontakoztatása, versenyképességének javítása az EU lisszaboni stratégiájával összhangban főként a tudás- és képességigényes ágazatok fejlesztésével valósulhat meg.
Ennek ismeretében és ennek érdekében a képzési és oktatási rendszerünk tartalmi fejlesztésén kívül szembe kell néznünk néhány kérdéssel. Többek között azzal a problémával is, hogy a kutatás-fejlesztési szektorban kedvezőtlenül alakul a korösszetétel, az utánpótlás, sok fiatal kutatónk feltételek és körülmények hiányában más helyütt keresi boldogulását, szakmai megvalósulását. A tervidőszak végére reményeink szerint megvalósulnak a beruházások, működőképessé válhatnak a programok, és ezeknek nemcsak épületeknek, berendezéseknek és műszereknek kell lenni, hanem ezeknek valódi teljesítményt kell nyújtani; ezek mögött emberek vannak, azok az emberek, akiknek ezt a későbbiekben működtetni kell.
Tisztelt Képviselőtársaim! A jövő szakemberei már ott vannak az iskolákban. Ott vannak az iskolák padjaiban, az egyetemek padjaiban, és azt mondhatjuk, hogy közülük sokan a jelenlegi viszonyok között családi, iskolai és társadalmi okok miatt nem biztos, hogy ki tudják teljesíteni tehetségígéretüket. Éppen ezért azt mondjuk, hogy a tehetség kutatása, a tehetségek segítése valódi esélyjavító program is az egyének és a társadalom számára. Különösen akkor, ha szakítunk egy korábbi nézettel, hiszen a tehetségesek körében nagyobb arányban kell tudnunk befogadni a hátrányos helyzetűeket, a fogyatékkal élőket, és ma még a hagyományos iskolai szempontok szerinti teljesítményértékelésben meg nem mutatkozó teljesítménymutatókat. Közülük nagyon sokan vannak, a tehetségígéretek majdnem kétharmada van itt.
Azt mondja Goethe, bánjunk az emberekkel úgy, mint ha azok lennének, akiknek lenniük kellene, és segítsük őket abban, hogy azzá váljanak, amivé válni képesek. Úgy gondoljuk tehát, hogy a tehetségsegítés nem csupán oktatáspolitikai kérdés, mert az életpálya helyes irányba terelésével, segítésével az innováció elterjedését, a gazdasági növekedést, az esélyegyenlőséget, a társadalmi mobilitást, a hátrányos helyzet leküzdését, valamint az egész társadalom kohézióját lehet szolgálni.
A programnak a foglalkoztatási stratégiában is fontos szerepe van, a gazdasági fejlődés egyik kitörési pontja. Az elmondottak alapján egyértelműen látható, hogy a tehetségsegítés programja hazánkban nemcsak gazdaságfejlesztési, hanem társadalomépítési program is.
Tisztelt Képviselőtársaim! Mindezek alapján kijelenthető, hogy egy komplex, egymásra épülő rendszerben működő nemzeti tehetségprogram megalkotása hazánkban fontos és halaszthatatlan feladat. Van mire építenünk, a tehetségfejlesztésnek évszázados hagyományai vannak a sárospataki kollégiumtól Harsányi István kutatásáig, az Arany János-program, az Útravaló-program; a tudományos diákkörben több ezer gyerek vesz részt, működnek már hálózatok, helyi kezdeményezések, civil szervezetek, és megindult a határon túli magyarokkal való együttműködés is. Éppen ezért egy kiszámítható, a gazdaság és a társadalom szereplőivel együttesen végiggondolt, többszereplős, többtényezős tehetségfejlesztő programot kell találnunk, ahol a hagyományos intellektuális képességek mellett a tehetségek tág tárházát több szempont alapján tudjuk tudományos alapon beválogatni a programba. A támogatásnak nemcsak szakmailag, hanem pénzügyileg is egy integrált rendszert kell képezni. Ennek egyik lehetősége a Magyar Géniusz program, amit a Magyar Nemzeti Tehetségtanács megalkotott. Ennek alapján elindulhatunk. Igaz lehet Klebelsberg Kunó gondolata: az a nemzet, amely nem képes a tehetséges fiataljainak kifejlődését biztosítani és őket a nekik megfelelő helyre állítani, a középszerűség kezén elsorvadhat.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.)
