MESTERHÁZY ATTILA

Teljes szövegű keresés

MESTERHÁZY ATTILA
MESTERHÁZY ATTILA (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Én pusztán csak annyit kérek fideszes képviselőtársamtól, hogy ha arra hívja fel a figyelmet, hogy a fogyasztóvédelem kérdése nem pártpolitikai ügy, akkor ő se csináljon belőle pártpolitikai kérdést. Azt szokták tanítani a kommunikációban, hogy ha az ember bírál, akkor azért jó, ha néha el is ismer egy-két dolgot, ami jó dolog történt az elmúlt időszakban, de nemcsak emiatt, hanem azért is, mert valóban történtek olyan dolgok, amelyeket érdemes elismerni az elmúlt hat évben a fogyasztóvédelem területén.
(16.10)
Nem szégyen az, nem jelent gyengeséget, ha esetleg az ellenzéki képviselőtársaim azt is el tudják mondani, hogy mi az, amit a kormány jól tett. Én azt gondolom, hogy az az állítás, amely arról szól, hogy Magyarországon nem lehet fogyasztóvédelemről beszélni, több ezer magyar szakember jogait és tevékenységét sérti, hiszen az elmúlt tizenhat évben folyamatosan létezett fogyasztóvédelem, sőt, még előtte is létezett fogyasztóvédelem. Afelől van kétségem például, hogy Matolcsy miniszter úr az önök kormányában vagy Chikán miniszter úr az önök kormányában egyáltalán tudta-e, hogy hozzá tartozik a minisztériumban a fogyasztóvédelem, merthogy az elmúlt időszakban nem nagyon hallottuk, a Fidesz-kormány idején egyetlenegy parlamenti hozzászólás nem történt a fogyasztóvédelem témakörében.
Ez már egyébként, maga a tény, hogy mi erről beszélünk, szerintem ez egy eredmény, függetlenül attól, hogy egyetértünk-e bizonyos kérdésekben. Mert a fogyasztóvédelem területén igenis a nyilvánosság az, amely nagymértékben hozzá tud járulni ahhoz, hogy ez a fajta magatartás, amely valóban már - ebben egyetértek a képviselő úrral - üzletszerűen, nagyipari üzemben történő átverése és becsapása az embereknek, ez a fajta tevékenység minél inkább háttérbe szorulhasson. Ha a parlament nagyobb figyelmet szentel ennek a kérdésnek, többször beszélünk erről az ügyről, azt gondolom, az mindenféleképpen segíti ennek a fogyasztóvédelmi kérdésnek az előrébb vitelét.
Akkor nézzük, hogy mi történt az elmúlt négy évben. A mi kormányunk idején, a Gyurcsány-kormány idején a fogyasztóvédelem kérdésköre átkerült a Gazdasági Minisztériumból az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztériumhoz. Ennek az volt a pozitív hatása, hogy nem egy minisztériumon belül kellett összehangolni a fogyasztói érdeket és a kereskedői érdeket, tehát a gazdasági érdeket, hiszen ebben a tekintetben mindig a gazdasági érdek tudott nyerni, hiszen az jobban szervezett volt, nagyobb lobbierővel rendelkezett, miközben a fogyasztói érdek elszigetelt volt, nem tudta magát úgy megszervezni, és nem gazdasági érdekeltségeken alapult, hanem sokkal inkább civil önszerveződésen. Éppen ezért akár a minisztériumon belüli lobbihoz is sokkal kisebb eszköztára volt ezen civil szervezeteknek, az egyéneknek meg pláne. Éppen ezért én ezt egy jó döntésnek tartottam, most is jó döntésnek tartom, hogy más minisztériumhoz tartozik a fogyasztói érdek képviselete, mint a gazdasági érdek képviselete. Ez akár például az ilyen jogszabály-módosításoknál, törvénymódosításoknál is konkrét haszonnal bír, hiszen egészen a kormány szintjéig lehet elvinni azokat a vitákat, amelyek adott esetben, mondjuk, egy Gazdasági Minisztérium és egy Szociális, Munkaügyi Minisztérium között adódnak, és nem egy főosztályon belül oldják meg ezt a problémát, mint ahogy történt egyébként ez az önök idejében is és a Medgyessy-kormány első pár évében. Ez tehát mindenféleképpen nagyobb lehetőséget ad a fogyasztói érdek képviseletének.
Aztán elkészült az előző ciklusban és most egy újabb verziója van az új fogyasztóvédelmi koncepciónak. Azt gondolom, hogy amikor a minisztérium elkészül ezzel a nemcsak előkészítői anyaggal, hanem ennek a már megtárgyalt és szélesebb társadalmi vitára bocsátható verziójával, akkor szerintem azok a valódi tartalmi kérdések, ezekről kell akkor a parlamenten belül és a politikai pártok között is vitatkozni. Éppen ezért kezdeményeztük Alexa György képviselőtársammal közösen a fogyasztóvédelmi eseti bizottság felállítását, mert azt gondoltuk, hogy ez tud lenni egy olyan fórum, ahol a fogyasztóvédelem ügyének fontosságához méltán megfelelően tudjuk ezeket a kérdéseket megvitatni, és valóban lehetőségünk lesz arra, hogy szakmai kérdésekről is folyamatosan beszéljünk.
De ön a hozzászólásában nagyon sok kérdést említett, amelyben talán több helyen pontosításra szorul az, amit ön elmondott. Az egyik terület az, hogy valóban vannak átfedések a különböző hatósági működések során, de nemcsak átfedések vannak, hanem sok esetben vannak fehér foltok is. Tehát éppen ezért a jogszabályokat úgy kell átalakítani és úgy kell módosítani, hogy fogaskerékszerűen illeszkedjen egymáshoz e hatóságok tevékenysége. Nem az a baj, hogy egy adott témakörrel, például az élelmiszer-biztonság témakörével foglalkozhat az állategészségügy, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelet és az ÁNTSZ is, hanem az a probléma ezzel, hogy ha ezek adott esetben ugyanazokat a kérdéseket vizsgálják, nem pedig egymás utáni folyamatokat és fokozatokat vizsgálnak. Tehát mire gondolok? (Koszorús László közbeszól.) Én meghallgattam a képviselő urat, megtisztelne, ha ön is megteszi ezt.
Például, ha az állategészségügy azt vizsgálja, hogy hogyan jön létre egy késztermék, adott esetben egy állati, növényi eredetű késztermék a bolt polcaira hogyan kerül oda, ez állat-egészségügyi kérdés. Majd hogy ezt az élelmiszert milyen formában, hogyan dolgozzák fel, hogyan tárolják, ez egészen biztosan az ÁNTSZ feladata. Az pedig, hogy mondjuk, helyesen címkézték-e, megfelelően tájékoztatják-e a vásárlót arról, hogy mi van abban a termékben, milyen ára van, s a többi, ez pedig egészen biztosan a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelet feladata. Ebben kell előrelépni, hogy ezeken a területeken az átfedéseket megszüntessük, illetőleg a fehér foltokat pedig kiszűrjük ebben a tekintetben.
A másik a békéltető testületek tevékenysége. Azt gondolom, erősíteni kell azt a tevékenységet, amely egyrészt a békéltető testületek tekintetében, másrészt pedig az alternatív vitarendezési fórumok tekintetében Magyarországon történik, hiszen ezek valóban olyan eszközök lehetnek, amelyek segítik az állampolgár, a fogyasztó érdekének az érvényesítését. Ebben a tekintetben van egy nagyon jó spanyol példa. Spanyolországban minden egyes boltban ki van írva, hogy mely békéltető testülethez lehet fordulni az adott bolttal kapcsolatban, ha problémát észlel a vásárló, és ezt egy előzetes alávetési jognyilatkozattal a kereskedő magára nézve kötelezőnek ismeri el. Ez sajnos nem megy állami eszközökkel. Ehhez az kell, hogy a kereskedői kultúra is változzon Magyarországon, és a békéltető testületeknél minél többen mondják azt, hogy előzetes alávetéssel éljenek ezek a kereskedők, mert ha ezt nem teszik, akkor különben nincsen olyan eszköze a békéltető testületeknek, amelyekkel határozottan ki tudják kényszeríteni a döntést.
Ettől függetlenül az elmúlt évben és az azelőtti évben növeltük a békéltető testületek finanszírozását, ami még mindig nem volt elég. (Koszorús László: Ötmillió!) Nem ötmillióval, sokkal többel - nem mennék bele a részletekbe. Személyesen döntöttünk a minisztériumban erről, tehát tudnék konkrét számokat is mondani (Koszorús László: Mondjál!). Hatvan-valahány millió forinttal emeltük a békéltető testületek költségvetését, ráadásul ezt úgy tettük meg, hogy azon megyék békéltető testületeinek emeltük jobban a költségvetését, ahol több ügy van, értelemszerűen ez a közép-magyarországi régió, Budapest és Pest megye, és azokon a területeken, ahol - például Zala megyében vagy máshol - esetleg kevesebb üggyel szembesülnek a békéltető testületek, ott viszont differenciáltan kezeltük ezt a kérdést.
A másik, hogy a civil szervezeteknek ad hoc támogatást adunk. Ezt azért nem értem, képviselő úr, mert a fogyasztóvédelmi törvény mondja azt ki, hogy a fogyasztóvédelmi bírság bevételéből származó bírságbevétel egyharmadát civil szervezetek támogatására kell fordítania a kormánynak. Magyarul innentől kezdve azt nem értem, hogy ad hoc alapon támogatnánk a civileket, hiszen a törvény kimondja, hogy mi a kötelessége az adott minisztériumnak, amely felügyeli ezt a területet. Ön valószínűleg arra próbált utalni, hogy ezen felüli minisztériumi támogatási, költségvetési sor nem szerepelt a minisztérium költségvetésében. Erre a költségvetési keretek nem adtak lehetőséget, de így is 2006-ban majdnem mintegy 200 millió forintot osztottunk szét civil társadalmi szervezetek között, ha jól emlékszem, 20-23 civil társadalmi szervezet pályázott a tavalyi évben ezekre a forrásokra.
Ezen túlmenően az a felvetés, hogy micsoda tragédia van Magyarországon, hogy a hatóságok lefoglalják a romlott húst, és az bekerül a híradásokba, a fogyasztóvédelem sajnos az a terület, ahol paradox módon ezek a jó hírek. Az a jó hír, hogyha lefoglalják ezeket a húsokat, vagy lefoglalják azokat a termékeket, amelyek, mondjuk, az egészségre veszélyesek, legyen ez élelmiszer-ipari termék vagy műszaki cikk. Ez a jó hír, mert ez azt jelenti, hogy nem jutott el a fogyasztóhoz maga a termék, és adott esetben egyáltalán nem lehetünk megnyugodva, hogyha nem halljuk ezeket a híreket, mert akkor könnyen lehet, hogy már eljutott, és meg is ettük azokat a termékeket, amit mind a ketten és mindenki joggal kritizál és kifogásolt. Én tehát azt mondom, hogy a hatóságoknak az a fajta tevékenysége, hogy élnek a nagyobb nyilvánosság lehetőségével, hogy sűrítik az ellenőrzéseket, hozzájárul a nagyobb fogyasztóvédelmi biztonsághoz, és nem a büntetési tételeket kell szigorítani, ugyanis nem a büntető törvénykönyv, a jogászprofesszorok is azt mondják, hogy nem a büntetés mértéke tart vissza egy elkövetőt a bűncselekmény elkövetésétől, hanem a lebukás veszélye. Magyarul nem attól lesz kevesebb ilyen típusú visszaélés, hogy magasabb tétellel büntetjük ezeket, hanem azzal, hogyha sűrűbben tudunk ellenőrizni, hiszen akkor a lebukás veszélye sokkal nagyobb lesz.
Én azt remélem, hogy a következő időszakban lehet tényleg egy kicsit a pártpolitikától mentesen is vitatkozni ezekről a kérdésekről. De ha ettől nem is teljes mértékben elvonatkoztatva, de mindenféleképpen tényszerűen.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem