GŐGÖS ZOLTÁN
GŐGÖS ZOLTÁN
GŐGÖS ZOLTÁN földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Előzetesen engedjenek meg egy sokunkat érintő meg érdeklő bejelentést - lehet, hogy még nem mindenki értesült róla -, hiszen a jelenlévők közül sokan foglalkoztunk ezzel a témával: a Európai Unió Tanácsának mai döntése értelmében Magyarországon a GMO-moratórium fennmarad. (Taps.) Azt gondolom, ez a hír szervesen kapcsolódik a mai agrártörvények tárgyalásához, és megér annyit, hogy itt is elhangozzék ez a bejelentés.
Tisztelt Képviselőtársak! A jogharmonizációs feladatok teljesítése érdekében felülvizsgáltuk az agrártárgyú törvényeket. Miután köztudott, hogy az Európai Unió a szabályait folyamatosan korrigálja, aktualizálja, szükségessé vált néhány agrártárgyú törvény korrekciója és módosítása; de természetesen nemcsak az európai uniós változások miatt, hanem azért is, mert a régebbi törvényeinket időnként aktualizálni és a magyar környezet változásaihoz igazítani kell.
(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Az érintett törvények közül a vad védelméről és a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvény esetében az Európai Unió eljárásban jelezte, hogy módosítási igénye van. Természetesen az év vége környékén, amikor ez a jogszabály készült, már úgy döntöttünk, hogy egy csomagban hozzuk be ezeket a törvényeket, és nem külön tárgyaljuk. A vadon élő madarak védelméről szóló 79/409. számú EGK-irányelvnek - ez a madárvédelmi irányelv - a hazai jogszabályokba való teljes körű átültetésére, a tiltott vadászati módok és eszközök teljes körű törvényi felsorolására, továbbá a két tölténynél nagyobb tárkapacitású sörétes vadászfegyverek tilalmára vonatkozik ez a korrekciós igény.
A módosítás részletesen felsorolja a vadászati törvény alkalmazásában tiltott módokat és eszközöket, amelyek a következők: hurok, horog, verem, háló. Ezenkívül a törvény kiegészül olyan eszközök, mint például az áramütést előidéző elektromos eszközök, tükrök és más vakító eszközök használatának a tilalmával. A vadászható emlősfajok esetében a működés vagy a felhasználás folytán tiltott a nem szelektív csapdázási módszer, a vadászható madárfajok esetében a madarak tömeges vagy nem szelektív befogását vagy elpusztítását eredményező, illetve a fajok helyi eltűnését eredményező csapdázási eszköz, illetve eljárás és módszer. Az Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottság előterjesztésében elfogadott feladatlista alapján további intézkedések tervezettek a törvényjavaslat elfogadását követően, a vadászati törvény végrehajtási rendeletének módosításával.
Az állattenyésztésről szóló törvény jogharmonizációs célú módosítását indokolja, hogy az összhangban álljon az egyes élő állatok és állati termékek Közösségen belüli kereskedelmében a belső piac megvalósításának céljával alkalmazandó állat-egészségügyi és tenyésztéstechnikai ellenőrzésekről szóló 1990. június 26-i, 90/425. számú EGK-tanácsi irányelv vonatkozó rendelkezéseivel. Ennek alapján a tagállam a tenyészállat, illetve a szaporítóanyag behozatalát csak egynapos, kivételes esetben kétnapos bejelentési határidőhöz kötheti. Ezért a törvénymódosítás az előírt tizenöt napos határidőhöz kötött előzetes bejelentési kötelezettséget megszünteti. A tizenöt napos határidő csak a harmadik országból történő behozatalra vonatkozhat. Emellett a törvényből minden esetben el kell hagyni a kötelező bejelentés előírását, ezt a beszállító csak a hatóság külön kérésére köteles megtenni.
A növényvédelemről szóló törvény kiegészítése azért szükséges, mert a vonatkozó közösségi rendelet az engedélyező hatóságnak a mikoorganizmusokat tartalmazó növényvédő szerek esetében rövidebb határidőt, tizenkét hónapot ír elő az engedély megadására.
A takarmányok előállításáról, forgalomba hozataláról és felhasználásáról szóló törvény a takarmányhigiénia követelményeinek meghatározásáról szóló 2005. január 12-i, 183/2005. számú európai közösségi, európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban módosul. A törvény kiegészül azzal, hogy a közösségi rendelet szerinti működési engedélyt a takarmányozási hatóság adja ki. A módosítás meghatározza a működési engedély beszerzésére kötelezett takarmányipari vállalkozók körét, továbbá a létesítmények, illetve az előállítani, forgalmazni, szállítani, tárolni kívánt takarmányok hatósági nyilvántartásba-vételének követelményeit.
Az Európai Unió jogának való megfelelés szempontjai mellett ugyanakkor sürgős módosítást igényel az erdőtörvény, a vadászati törvény és más szempontok alapján a növényvédelmi törvény, a takarmánytörvény, valamint a bortörvény módosítása. Az erdőről és az erdő védelméről szóló törvény hatálya a jövőben nem terjed ki az energetikai célból termesztett fás szárú növényekből álló, külön jogszabály alapján létesített ültetvényre. A fás szárú energetikai ültetvény telepítésének, nyilvántartásának és megszüntetésének szabályai ezzel elhatárolódnak az erdei fák telepítésének, nyilvántartásának erdőtörvényben foglalt szakmai szabályaitól.
(16.50)
Ezt nagyon régóta kérik tőlünk egyébként az energetikai ültetvények elterjesztését kezdeményező szervezetek, és azt gondolom, hogy kötelességünk is volt ezen szabályokat ilyen módon változtatni, hiszen gátja volt Magyarországon ez idáig ennek a tevékenységnek.
Azt gondolom, hogy ez a módosítás egyértelműen megalapozhat egy új energetikai üzletágat. Nyilván a végrehajtási rendelet lesz az, ami ezt pontosan szabályozza, és ehhez tud társulni a vidékfejlesztési alapból adható támogatások, illetve az üzemelés alatt adható energetikainövény-támogatás is. Az illegális fakitermelések miatt - ami köztudott, és nagyon nagy nyilvánosságot kapott az elmúlt időkben - az erdőgazdálkodási tevékenység ellenőrzését szigorítanunk kell. Azt gondolom, ezt senki nem vitatja.
A fakitermelési munka végrehajtóját az erdészeti hatóság megbírságolhatja, ha az erdészeti hatóság felszólítására nem igazolja, hogy rendelkezik engedéllyel. Úgyszintén megbírságolható az erdei termék szállítója is, ha az erdészeti hatóság felszólítására nem mutatja be az erdei termék szállítására vonatkozó igazolást. Tehát magyarul: mindenkinek magánál kell tartani ilyen tevékenység közben a szükséges engedélyeket.
A módosítás az erdővédelmi bírság legkisebb mértékét 5 ezer forintra, a felső határát pedig 50 ezer forintról 200 ezer forintra emeli. Természetesen ez vonatkozik akkor is, ha valakik - megzavarva az erdő nyugalmát - például motorozási tevékenységet végeznek olyan helyeken, hogy ezt táblákkal tiltják, és előzetes engedélyhez kötik.
Ha az erdő látogatója fakitermelést végez anélkül, hogy arra jogosult lenne - a látogató szón van a hangsúly -, köbméterenként 30 ezer forint erdővédelmi bírsággal büntetheti az erdészeti hatóság. Úgy gondolom, ez már eléggé elrettentő mérték ahhoz, hogy ne lehessen arra hivatkozni, hogy ő csak látogatási céllal tartózkodik az erdőben. A növényvédelemről szóló törvény módosítása szigorítja a parlagfű elleni közérdekű védekezés elrendelését a jelenlegi szabályozáshoz képest, mert az nem kötelezettségként, hanem lehetőségként fogalmazza meg a védekezés elrendelését.
A parlagfű elleni közérdekű védekezés végrehajtásának támogatását a költségvetés a 2004. évtől biztosítja, így a 2007. évi költségvetési törvényben erre a célra 400 millió forint áll rendelkezésre. Ezt a módosítást is nagyon sok szervezet és társintézmény kérte tőlünk. A növényvédelmi hatóság jelenleg nem szabhat ki növényvédelmi bírságot a típusminősítéssel nem rendelkező vagy időszakos felülvizsgálaton részt nem vett növényvédelmi gépet forgalmazóval vagy használóval szemben. A módosítás a bírságolás lehetőségével a hiányosságot pótolja.
Nyilván itt jegyezném meg, hogy önmagában ez egy kötelezettség ugyan, de meg fogjuk teremteni annak a lehetőségét, hogy a korszerűtlen növényvédő gépet az átlagos géptámogatásnál magasabb összegű támogatásra lehessen cserélni; úgynevezett zöldgép-katalógus készül. Reményeink szerint az Európai Unió ezt a kezdeményezésünket elfogadja, és ennek részei lesznek a növényvédő gépek is, ami, úgy gondolom, megérett arra, hogy az Európai Unió szabályainak megfelelő gépekkel pótoljuk. Akkor nyilván nem lesz szükség ilyenfajta bírságokra.
A módosítás a jogkövető magatartás ösztönzése érdekében a növényvédelmi bírság összegét 2 millió forintról 5 millió forintra emeli. A nagy iparvállalatok esetében az alacsony összegű növényvédelmi bírságnak ugyanis nem nagyon volt eddig visszatartó ereje, és reméljük, ez a növekedés ilyen értelemben nagyobb visszatartó erőt fog képviselni.
A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló törvény 2005. évi módosítása megteremtette annak lehetőségét, hogy a bor jövedéki adójának nullakulcsossá tételét követően a korábbi adókötelezettség helyébe a forgalombahozatali járulék lépjen. A jövedéki adóról szóló törvény módosításával 2006. január 1-jétől a bor után nem kellett jövedéki adót fizetni, azonban az addig e címen literenként fizetett 8 forintot az új szabályozás szerint a termelőknek forgalombahozatali járulékként kellett volna megfizetni, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium költségvetési fejezetében e célra létrehozott előirányzott bevételként. Az új járulékforma bevezetése a borászat érdekében végzendő feladatokhoz való források előteremtését célozta, javítva ezzel a magyar szőlő-bor ágazat pozícióit.
A bortörvény értelmében végrehajtási rendelet rendezte volna a járulék megfizetésének részletszabályait, azonban egyértelművé vált, hogy a járulékfizetés rendszerének működése érdekében a fizetési kötelezettség megállapításáról szóló törvényi rendelkezések megváltoztatása szükséges. Mindezek alapján módosulnak a járulékfizetési kötelezettség keletkezésének feltételei a közösségi joggal összhangban.
A módosítás utólagossá teszi a járulékfizetési kötelezettséget, és a teljesítést a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának szabályairól szóló törvényben meghatározott határidőkhöz köti. Ennek alapján a járulékot a vámhatósághoz történő mennyiségi elszámolással egyidejűleg a tárgyidőszakot követő augusztus 15-éig, illetve december 15-éig kell megfizetni. Az utólagos járulékfizetés következtében megváltozik a fizetési kötelezettség elmulasztásának szankciója. Aki nem teljesíti fizetési kötelezettségét, egyrészt mulasztási bírsággal sújtható, másrészt, ha újabb bormennyiséget kíván forgalomba hozni, arra vonatkozóan nem kaphat forgalombahozatali engedélyt a borászati hatóságtól mindaddig, amíg járuléktartozása van.
További új elemként kerül a szabályozásba, hogy a vámhatóság a forgalomba hozott bor forgalomba hozójára, illetve a forgalomba hozott borra vonatkozó adatokat meghatározott időközönként továbbítja a borászati hatóságnak; nyilván a hatósági együttműködések javítását célozza.
Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Nyilván tudják, hiszen itt bizottsági előadók és vezérszónokok vannak, az Országgyűlés mezőgazdasági, környezetvédelmi, gazdasági és informatikai bizottsága a törvényjavaslatot megtárgyalta és támogatta.
Most elkezdtük az általános vitáját. Arra kérem képviselőtársaimat, hogy a T/1971. számú törvényjavaslatban foglalt törvények módosítását az alábbiakban elmondottak alapján támogatni szíveskedjenek.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiban.)
