DÉR ZSUZSANNA
DÉR ZSUZSANNA
DÉR ZSUZSANNA (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Nem véletlen, hogy a társadalom figyelme a népesedés, az idősödés és a demográfiai folyamatok felé fordul. Ennek a vitanapnak is ez a tárgya.
Függetlenül attól, hogy az előttem szólók már említették és hivatkoztak a nemzetközi felmérésekre, néhány hozzászóló mégis arra késztet, hogy ennek a felmérésnek néhány adatát újra elismételjem, hiszen tudatosítanunk kell a társadalomban, hogy e témakörben mi is történt az elmúlt időszakban. Európában, illetve a fejlett világ egészében a demográfiai folyamatok közel azonos irányban mozognak, ennek megfelelően nő az átlagéletkor, javulnak a halálozási mutatók, csökken a házasságban élők száma, nő a házasságon kívül született gyermekek aránya, nő az anyák életkora a szülés időpontjában.
Mint az már elhangzott, ez a folyamat a világ fejlett országaiban mindenütt megfigyelhető. De mi a helyzet hazánkban? Magyarország demográfiai trendjei lényegében azonosak Európa és a fejlett világ trendjeivel. 1996 óta folyamatosan nő az átlagéletkor, javulnak a halálozási mutatók, sőt, az utolsó három évben javult ez a mutató.
Trendjeiben csökkenőek a születési arányok, Európa középmezőnyének alsóbb régiójához tartozunk. Itt kell azonban megjegyezni, hogy ott magasabb a születési ráta, ahol erős az egyenjogúság, ahol magas a női foglalkoztatottság, ahol az állam semleges az együttélési minták különböző formáival szemben, ahol az állam intenzíven vesz részt a függő helyzetű családtagok gondozásában. Magyarországon csökken a házasságkötések száma, nő a válások száma; a megszületett gyermekek egyre nagyobb arányban házasságon kívül születnek; a korábbinál idősebb életkorban szülnek a nők; az első házasságkötés későbbre halasztása nem feltétlenül jelenti a párkapcsolatok későbbre halasztását.
A fiatalok jelentős része szívesen választja átmenetileg vagy akár végleges életmódjául az élettársi kapcsolatot. Ezek azok a trendek, ezek azok az élethelyzetek, amelyek ma a társadalom számára kezelendők, és a mindenkori kormányzat számára feladatot adnak.
A szocialista-szabad demokrata kormányzat kezelte is ezeket a jelenségeket. Ennek is köszönhető, hogy az elmúlt három évben nőtt a születések száma. Sikerült megfordítani azokat a hosszú ideje tartó tendenciákat, amelyek demográfiai mélypontját az Orbán-Torgyán-kormány időszaka alatt érte el az ország. Hogyan sikerült megfordítani a trendet? A 2002-2006. közötti kormányzati ciklusban a kormány a legszegényebb rétegek megsegítését, felzárkóztatását tűzte ki célul. 2002. szeptember 1-jétől 20 százalékkal emelkedett a családi pótlék összege (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Úgy van!), 2004-2005-ben további értékmegőrző emelésre került sor.
2002. július 1-jétől bevezetésre került a 13. havi családi pótlék. A 2003-as évtől a továbbtanuló fiatalok 23 éves korukig megkapják a családi pótlékot. 2003. január 1-jétől a szüléshez kapcsolódó egyszeri anyagi támogatás 50 százalékkal emelkedett. Az ikreket nevelők esetében ettől az időponttól a gyermekgondozási segély összege megduplázódott.
Tisztelt Parlament! A kormány a száz lépés programjában az előző parlamenti ciklus második felében a családtámogatási rendszer átalakítását alapvető célként tűzte ki. Korábban az adókedvezményt csak azok a családok tudták igénybe venni, amelyek megfelelő mértékű adóköteles jövedelemmel rendelkeztek. Ezt az igazságtalan rendszert szüntette meg egy, a családi pótlékra építő rendszer létrehozásával.
2006. január 1-jétől a családipótlék-összegek átlagosan 84 százalékos mértékben emelkedtek. A családtámogatási rendszer átalakítása a gyermeket nevelő családok nagy többsége számára kedvező hatással járt. A 2006. évben a családtámogatási rendszer átalakítására 20,9 milliárd forint többletforrást biztosított a költségvetés.
A gyermekgondozási segély rendszere is átalakult. Igénybevétele mellett az édesanya akár teljes munkaidőben is vállalhat munkát. E lehetőség megteremtésére 2006-ban 6,6 milliárd forintot fordított a kormányzat. Változott a családi segélyezés rendszere is, 14,4 milliárd forint többletforrást használt fel a családi alapokra helyezett segélyezési rendszer. Mindez, amiket felsoroltam, hozzájárult a már felvázolt pozitív folyamatokhoz.
Szólni kell arról is, hogy a magyar demográfiai statisztikák néhány kérdésben eltérő sajátosságokat is mutatnak az európai tendenciákhoz képest. Tudjuk, hogy a halálozási mutatók javulása a társadalmi egyenlőtlenségek kinyílása miatt áll elő, ugyanis az adatok javulását szinte kizárólag a magasabb társadalmi helyzetű, magas jövedelmű csoportok kiugró javulása produkálja, míg az alacsonyabb státusú, szegényebb rétegek halálozási mutatói jobb esetben is stagnálnak, de inkább romlanak.
Tudjuk, hogy jelentősek a földrajzi egyenlőtlenségek, ennek a hátterében is a társadalmi egyenlőtlenségek állnak. Például a Budapest XII. és II. kerületében születettek életkilátásai Európa legjobb adataival egyezőek, a Benelux és a skandináv államokéhoz hasonlóak. Ugyanakkor az ország észak-keleti kistérségeiben a várható élettartam mutatói Szíria, sőt Mongólia mutatóival hasonlatosak. Ezt kezelni kell, és tudja is kezelni a kormány. Az Új Magyarország program éppen ezeket az egyenlőtlenségeket kívánja kiegyenlíteni.
Tisztelt Országgyűlés! Szólni kell a demográfiai öregedésről is. A népesség öregedésén általában az időskorúak arányának emelkedését értik. Az idősek arányának növekedése természetesen együtt jár a fiatalok arányának csökkenésével. De mi is az, ami befolyásolja a demográfiai öregedést? A termékenység, a halandóság, a vándorlások, a népesség kialakult korösszetétele. A termékenységet már említettem, az élettartam növekedéséről azonban szólni kell.
Valamennyi uniós ország azzal számol, hogy folytatódik a hosszúnak tűnő, ám hosszabb távon jelentősen javuló élettartam-emelkedés. A férfiak életkilátásai 2020-ra örvendetes módon megközelítik a 80, nőknél a 85 évet. Magyarországon az igazán nagy kihívást az úgynevezett Ratkó-korszak gyermekeinek közelgő nyugdíjkorhatára jelenti. Eleget tesz a kormány e kihívásnak. Átalakítja a nyugdíjrendszert hosszú távra, és átalakítja akként, hogy a közeljövő feladatainak is megfeleljünk.
Összefoglalva: az elmúlt három évben, tehát a szocialista-szociáldemokrata kormányzat idején nőtt a születések aránya.
(12.00)
30 éves trend tört meg az elmúlt három évben. Bízunk abban, hogy ez tovább erősít egy szemléletváltozást is. Eszerint ez a kormányzat nem otthon akarja tartani az anyákat; segíteni kívánja őket abban, hogy a szülés után minél könnyebben és gyorsabban visszatérhessenek a munkaerőpiacra. Gyermekvállalásra kívánja ösztönözni az embereket a már felsorolt intézkedésekkel, nem belekényszeríteni őket egy esetleges nem kívánt gyermekvállalásba vagy egy személyiségromboló házasságba. A szocialista frakció számára minden gyermek, minden szülő fontos. Nem szólunk bele az együttélés mikéntjébe, fontosnak azt tartjuk, hogy egymást szerető, tisztelő párok, szüleiket tisztelő gyerekek alkossák az országot.
Ugyanilyen fontos a szocialisták számára az időskorúak életkörülményei. A méltósággal viselt öregedés tiszteletet ébreszt bennünk, ezt a tiszteletet cselekvésre váltjuk. Ez a szocialista frakció válasza a népesedés, az idősödés, a demográfiai folyamatok kezelésére: felzárkóztatni a lemaradókat, igazságosabb, fenntartható szociálpolitikai rendszert kiépíteni.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
