DR. KÖKÉNY MIHÁLY

Teljes szövegű keresés

DR. KÖKÉNY MIHÁLY
DR. KÖKÉNY MIHÁLY (MSZP): Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Csak higgadtan és tárgyilagosan, politikai túlfűtöttség nélkül érdemes szólni a vizitdíj fogadtatásáról, az első néhány nap tapasztalatairól, mert minden olyan intézkedés gyakorlati megvalósulása, amely nagyon sok ember személyes ügye, az első napokban mutatja meg a konstrukció működőképességét, persze felszínre hozza a gyengeségeket is és a korrekciós igényeket is. Mindezek mellett az a meggyőződésem, és ezt tapasztaltam saját választókerületemben, a Ferencvárosban és máshol is az országban, hogy a betegek, az egészségügyi szolgáltatók sokkal nagyobb megértéssel és toleranciával fogadták ezt az intézkedést, mint ahogyan azt a sajtó egyes tudósításai alapján gondolnák.
Az egészségügyben február 15-én elindult egy szemléletváltás. A régi, még az államszocializmusból öröklött, ingyenesnek hitt, de valójában nagyon is sokba kerülő egészségügyi rendszer véget ért, és helyette elkezdődött valami más: az egyén, az állam és a szolgáltató felelősségére egyaránt építő rendszernek a kialakítása. És ennek a változásnak a jelképe a vizitdíj. Amikor tehát elmegyünk az orvoshoz, és ellátást veszünk igénybe akár a háziorvosnál, akár a szakrendelésen, akár a kórházban, akkor ez pénzbe kerül; pénzbe kerül a biztosítónak, aminek egy részét pedig mi magunk fizetjük, egy keveset az önrész formájában.
Azt várjuk, hogy csökkenni fog az indokolatlan orvos-beteg találkozásoknak a száma.
(9.10)
Azt várjuk, hogy az ellátóhelyek pluszbevételhez jutnak, merthogy minden ellenkező híreszteléssel szemben a vizitdíj és a kórházi napidíj minden egyes forintja az utolsó fillérig bezárólag a szolgáltatónál marad.
Tisztelt Országgyűlés! Persze, voltak fennakadások is. Sokak számára nem volt világos, hogy a meghatározott mentességi körök kikre vonatkoznak. Volt olyan intézmény, ahol nem lehetett tudni, hogy az intézménybe első vizsgálatra érkező betegeknek - merthogy egyébként daganatos betegek kivizsgálásával foglalkozó intézményről van szó -, azoknak, akiket még nem kezeltek, kell-e vizitdíjat fizetniük vagy nem. Mi lesz a területen kívüli betegekkel? Mi lesz azokkal a betegekkel, akik sürgősségi esetként jelentkeztek, de utóbb kiderült, hogy nem minősíthető sürgősségnek az ellátásuk?
Szó sincs arról, tisztelt Országgyűlés, hogy a betegek többsége kitörő örömmel fogadta volna a vizitdíj és a kórházi napidíj bevezetését. Sokan mondják, hogy hosszú évtizedeken keresztül fizették a járulékot, és most nem értik, miért van szükség vizitdíjra. De hát nem csináltunk eddig sem titkot abból, hogy a vizitdíj bevezetésétől elsősorban azt várjuk, hogy erősödik a magánfelelősség, tudatosul az emberekben, hogy az egészségügyi szolgáltatások nem korlátlanul állnak rendelkezésre, merthogy az egészségügyi szolgáltatások ingyenességének a mítoszát egyszer s mindenkorra át kell adni a múltnak. Persze, ha azt kérdeztük volna az emberektől, hogy egyetértenek-e a vizitdíj bevezetésével, akkor a többség valószínűleg nemmel válaszolt volna, mert hát ki szeret fizetni. Ha azonban úgy tettük volna fel a kérdést, hogy egyetértenek-e azzal, hogy a gyógyulásukhoz szükséges szolgáltatásokhoz szervezettebben, magasabb színvonalon juthassanak hozzá, és ennek az egyik - persze nem kizárólagos - eszköze a vizitdíj, akkor nyilván sokan igennel válaszoltak volna.
Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Asszony! Látjuk a kezdeti gondokat. Szilárd elhatározásunk, hogy a folyamatosan beérkező tapasztalatokat feldolgozva korrigáljuk a szabályozást, s ezt kérjük a szaktárcától és a kormánytól is. De meggyőződésem, hogy a higgadt, tárgyszerű és nem utolsósorban szakszerű elemzés nem helyettesíthető sommás elítélésekkel, bombasztikus jelzőkkel fűszerezett mondatokkal. Az egészségügyi reform sok-sok mozaikból tevődik össze, ennek egyik eleme a vizitdíj és a kórházi napidíj. Nem az egyes intézkedések agyonpolitizálása szolgálja a betegek és az egészségügyi szolgáltatók érdekeit. Akkor szól valóban értük a harang, ha közös gondolkodással találjuk meg a jó megoldásokat és az eredményes végrehajtásukhoz vezető utat.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárti oldalon.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem