BÓKAY ENDRE
BÓKAY ENDRE
BÓKAY ENDRE (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Én néhány konkrét példát szeretnék felhozni annak kapcsán, hogy egy kicsit jobban megértessük a kívülállókkal a fenntartható fejlődés és a környezetipar fogalmát.
Az előttünk lévő jelentés két év eredményeit tárja elénk, de azt hiszem - és a vita során nagyon jól ki is tetszett -, inkább folyamatokról beszélünk, tehát nem ragaszkodunk ehhez a két évhez, hanem azt kérjük számon, hogy milyen dolgokat sikerült elindítanunk, és mik valósultak meg.
A vitában korábban - nem tudom pontosan visszaidézni, hogy kitől - elhangzott az a megjegyzés, hogy kevés az a támogatás, illetve csak uniós támogatásokat kap ez a terület, és ezért nyilván a fejlődésének is bizonyos korlátai vannak. Én ezzel teljesen nem értek egyet, mert maga a környezet kímélése, a környezetipar, a környezetgazdálkodás sok más forrásból is táplálkozik, és ezt kiegészítve így lenne jó és így lenne érdekes, ha megmérnénk ezeket a forrásokat és ezeknek a hatásait.
A magam részéről három példával szeretnék élni. Az egyik, ami a fenntartható fejlődéshez kötődik. Pécs városát képviselem a parlamentben, és a városban 2004-ig működött egy széntüzelésű erőmű, amely rendkívüli mértékben megterhelte a város levegőjét, tehát rendkívüli mértékben szennyezte. 2004-re kötöttük meg azt a megállapodást, hogy az erőmű átáll gáztüzelésre, illetve a különböző lehetőségek felkínálása után biomassza-tüzelésre állt át. A biomassza, bioenergia előállításához viszont úgynevezett energiaerdőket hoztak be, ezeknek a kísérleti telepítése történt meg, illetve a bólyi részvénytársasággal energiafű termelésére kötöttek megállapodást. Ez, ami érdekes számunkra, hogy azon túl, hogy a város levegőjének a szennyezettsége jelentős mértékben csökkent, új munkahelyeket teremtettek ezzel, hogy energiafű termesztéséhez kezdtek. Ma olyan problémával küzdenek, hogy 15-20 ezer hektáron kívánják a termelést megoldani, és elsősorban a sellyei, ormánsági területeken, ahol elég szegények az emberek, és elég szegények a földek is, tegyük hozzá, tehát másnak a termelésére kevésbé alkalmasak. S hogy ezt a fenntartható fejlődést teljessé tegyük, azt is kikísérletezték már, hogy a keletkezett hamut vagy pernyét, mindegy, hogy minek nevezzük, a földekre vissza lehet szállítani, és a földek javítását szolgálja.
A másik ilyen jelentős kísérlet a környezetipar. A környezetipar két ágát említi a jelentés is, az egyik az a klasszikus, hagyományos, ami elsősorban víz-, szennyvízeszközöknek a készítésével ezekhez a szolgáltatásokhoz kapcsolódik, tehát úgy is mondhatnánk, hogy évtizedek óta ismert előttünk. De van a környezetiparnak egy új ága is, ami egyre dinamikusabban fejlődik. Szintén a saját régiómból, saját területemről tudok erre példát hozni, hiszen a városunkban, Pécsett már a kilencvenes években megkezdődött a szelektív hulladékgyűjtés, és ez egy rendkívül sikeres modell lett, az ott lakók követelik, hogy tegyék oda a szelektív hulladékgyűjtőt, és mindenki vállalja, hogy oda hordja ezt a hulladékot. Ez olyannyira jól sikerült, hogy a hulladék szétválogatása kapcsán ezzel dolgozó központi szervezetünk, a Biocom Kft. szerződést kötött a beremendi cementgyárral, és azt a hulladékot, amit már nem lehet feldolgozni, nem lehet újrahasznosítani, a cementgyárba szállítják, és ott égetik el. Ez oly jól sikerült, hogy maga a cementgyár a korábbi gázfűtést feladta, és most már ennek az égetési energiának a felhasználásával folytatja a tevékenységét.
Tehát itt elég jól érzékelhető az, ha az előbbinél és a mostani példánál is vesszük, és ami az Unió célja is, hiszen nagyon jól tudjuk, hogy amíg ki vagyunk szolgáltatva a távoli gázmezők körüli politikai életnek, bizony ennek azért nagyon nagy jelentősége van, hogy vannak-e olyan példák, vannak-e olyan modellek, amelyek képesek kiváltani ezt a fajta tevékenységet.
Ugyanez a cég kidolgozott egy másik rendszert is. A letett hulladékból úgynevezett depógáz keletkezik, és ez a gáz kimegy a levegőbe. Tizennégyszer károsabb ez a gáz, mint a szén-dioxid, érzékelhető a gáz keletkezése, sokkal súlyosabb károkat okoz, mint más égéstermékek. Itt kikísérletezték azt, hogy csöveken elvezetik, és kisebb falvak ellátására alkalmas energiát tudnak belőle égetni. A pécsi repülőtérhez készítettünk el egy tervet, ezt még sajnos nem sikerült megvalósítanunk, amely szerint odavezetjük a depógázt, és ennek segítségével működtetjük a fűtését, illetve az áramellátását a repülőtérnek.
Van egy harmadik kísérlet, ez a hibrid meghajtású hulladékgyűjtők. Azt hiszem, ez többek előtt már ismert. Itt nevezetesen arról van szó, hogy ezek a hibrid járművek, aminek, azt hiszem, 2004-ben kezdődött meg a prototípus-kikísérletezéses építése, és a Budapesti Műszaki Egyetemmel közösen végzik ezt, ez ismert dolog, hogy elektronikusan és biodízellel működik. Az elektromos áramot úgy nyeri, hogy a fékezési energiát alakítja át a gépjármű, és ezzel tölti fel azokat az akkumulátorokat, s amikor azok lépnek működésbe, akkor természetesen ebből emeli ki. De itt érdekes megint az úgynevezett biodízel, amely termelési hátterének megszervezéséhez mára elég jól felfutott a háttér, és az agrárágazat képviselői biztosan többet tudnak nálam erről a dologról mondani. Ez számunkra szintén azért nagyon fontos, mert újra egy fenntartható energiát termelünk, munkahelyeket hozunk létre, új struktúrát, új lehetőséget adunk a vidék számára, és ez számunkra rendkívül fontos.
Tehát én azt mondom, hogy ez a modern környezetipar abban korszerű, hogy nemcsak megkíméli a környezetünket, hanem munkahelyek létrehozásával, a környezettel egy folyamatos szerves körforgás kialakításával egy új világot, egy új szférát hoz létre a számunkra.
Végezetül engedjék meg, a neveléssel kapcsolatban itt senki nem ejtett szót, és nem is nagyon akarom mondani, én a magam részéről mindig egy kicsit erőltetettnek érzem a nevelést, amikor arról beszélünk, hogy iskolákból kimennek a gyerekek. Természetesen jól érzik magukat a természetben, természetesen megtanulják biológiaórán azokat az ismereteket, amelyeket a növényekről, állatokról és egyéb fajokról lehet, de ez nagyon konzervatív. Nem is jó szó ez erre, hogy konzervatív, nagyon maradi, tehát nem mutat újat a gyerekek számára, nem igazán érinti meg őket. Természetesen van, aki a természetben él, és szívesen kirándul, sétál, és ennek kapcsán aztán jobban bekapcsolódik ebbe a tevékenységbe, de azért úgy érintetlen marad már. A városunkban az erdészeti részvénytársaság csinált egy extrém parkot, és egy nagyon érdekes kísérletet vezetett be, ugyanis bekameráztak egy bagolyfészket és egy rókalyukat is, és azon keresztül lehet nézni a bagolycsalád mindennapjait. Ebben az volt a hihetetlen érdekes, hogy a gyerekek hirtelen egész másképp látták a természetet. Tehát az a világ, ami rejtve van előttünk, az új technikával, új technológiával nyitottá válhat. Az lenne a jó, ha ilyen programok által az interneten és egyebeken keresztül lehetne követni egy-egy ilyen világot, és ezt adnánk oda nevelésként. Azt hiszem, hogy ezzel sokkal közelebb kerülne hozzánk a természet, sokkal inkább tisztelnénk az életet, sokkal inkább tisztelnénk az élővilágot, és értenénk azokat a törvényeket, amit itt meghozunk a magunk számára.
Végezetül csak egy javaslatot vagy ajánlatot szeretnék tenni miniszter úrnak, hogy a következő beszámoló kapcsán hozzuk fel azokat a nagyon jó példákat, nagyon jó gyakorlatokat, amelyek az ország különböző pontjain nem váltak még közismertté, de ha ide a parlament elé tesszük, akkor azzá válnak, hátha ezek segítenek ezeknek a terjesztésében, amire valószínűleg nagy szükségünk van.
Köszönöm szépen a figyelmüket, további jó vitát. (Taps az MSZP soraiból.
