GUSZTOS PÉTER

Teljes szövegű keresés

GUSZTOS PÉTER
GUSZTOS PÉTER (SZDSZ): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Véletlen, hogy így alakult, hogy előttem szóló képviselőtársam a környezetvédelmi iparról beszélt, mert ez volt még egy olyan területe a jelentésnek, amire szerettem volna kitérni, bár örömmel hallom, hogy közben komoly költségigényű fejlesztési javaslatok fogalmazódtak meg az erdei iskola program fejlesztésével kapcsolatban is.
A környezetvédelmi iparral foglalkozó része a jelentésnek meglehetősen erős számokat tartalmaz. A környezetvédelmi ipar nettó árbevétele a KSH adatai szerint a 2002. évi 192 milliárd forintról 2004-re 265 milliárd forintra növekedett. Ez a GDP 1,3 százaléka volt akkor. Ennek nagyobb hányadát, majdnem 99 százalékát a környezeti szennyezések közvetlen csökkentését szolgáló termékek előállítása és ilyen szolgáltatások nyújtása alkotta. A környezetszennyezések integrált csökkentését szolgáló technológiák és termékek előállítása 3,6 milliárd forint volt, ez nem egészen 1,5 százalékot tett ki.
(19.30)
Az export is dinamikusan nőtt. A 2002. évi 21,6 milliárd forintról 2004-re majdnem 50 milliárd forintra változott a környezetvédelmi ipar export-árbevétele, ami az összes export 2,5 százaléka körülbelül. A környezetvédelmi iparban foglalkoztatottak száma 2004-ben 18 ezer fő volt, és a beruházások értéke ebben az időszakban a KSH szerint a 2002. évi nem egészen 150 milliárd forintról 2004-re 170 milliárd forintra növekedett, ami az összes beruházásnak nem egészen több mint 4 százalékát tette ki.
Miért érdekesek ezek az adatok? Azt gondolom, hogy ha a környezetvédelemről beszélünk, tetszik vagy nem tetszik, természetesen az iparról és ezen belül jelesül a környezetvédelmi iparról kell azért szót ejteni. Mi, liberálisok nagyon fontosnak tartjuk, hogy itt egy olyan iparágról van szó, amelynek a fejlesztése természetesen hazai kis- és középvállalkozások fejlesztését is jelentheti, hiszen ebbe be tudnak ők is kapcsolódni. Jellegzetesen egy olyan iparágról van szó, ahol a magas hozzáadott értéket nyújtani képes, a kutatás-fejlesztésbe beszállni képes, valami újat kitaláló hazai kis- és középvállalkozásoknak komoly versenyhelyzete lehet. Azt gondoljuk - és ezért kértem még ebben az ügyben külön szót -, hogy természetesen ez egy fontos feladat lesz a későbbiekben is, hogy a fejlesztéseknél, a pályázatoknál ezen szempontok, ezen iparág versenyképességének a szempontjai érvényesülhessenek.
Visszatérve még egy rövid gondolat erejéig Ángyán képviselő úrnak egy megjegyzésére, ami a liberálisoknak vagy neoliberálisoknak a verseny mindenhatóságába vetett hitére vonatkozott: itt ezzel hadd vitatkozzam. Már nem azzal természetesen, hogy vannak olyan liberálisok, akik ezt önmagában, mindenféle megszorítás nélkül értelmezik, de azt, hogy ez a magyarországi jelenlegi liberalizmusra vagy éppen a kormánykoalícióban második ciklus óta szerepet vállaló Szabad Demokraták Szövetségére igaz lenne, mondjuk, környezeti ügyekkel kapcsolatban, én azért nem tartom helyénvaló megállapításnak.
(Az elnöki széket dr. Világosi Gábor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Természetesen van egy könnyen felfedezhető logikai ellentmondás aközött, hogy a liberálisok számára a verseny és a piac verseny által való szabályozása egy nagyon fontos alapérték, és aközött, hogy a környezetvédelemben természetesen az állami korlátozásoknak és az állami szankcióknak nagyon fontos szerepe van. De ha csak azt a két példát nézem, ami a vonatkozó időszakban már itt korábbi vita tárgyát képezte, miszerint voltak olyan díjak, illetve adóterhek, amelyeket természetesen a választási kampányban fel lehetett sorolni mint a népnyúzó kormány ikszedik adóemelési elképzeléseit; ha a környezetterhelési díjat nézem, ami a környezeti elemek igénybevételét, a terhelését sújtja, tehát kifejezetten nem az élőmunkáét, hanem a környezeti elemek igénybevételét, a terhelését sújtja, és a költségekbe beépülve ösztönözheti egy jó szabályozórendszerben a környezetkímélő termelés elterjedését, és úgy általában a környezetkímélő tevékenységek elterjedését, akkor láthatjuk, hogy itt például liberális vezetésű környezetvédelmi tárca tesz javaslatot arra, hogyan korlátozzuk vagy szankcionáljuk a verseny egyes elemeit.
Vagy ha a darabalapú termékdíjra gondolunk, az üdítőipari, az élelmiszer-ipari csomagolások ügyében vagy a termékdíjfizetés kötelezettségének a kiterjesztésére, mondjuk, az elektromos és elektronikai termékek körére is, akkor megint azt láthatjuk, hogy ugyanarról van szó, mint az előbb. Természetesen hosszasan lehetne arról beszélni, hogy a liberális frakción belül vagy adott esetben liberális kormánytagok között milyen élvezetes viták folytak arról - hiszen a gazdasági és közlekedési minisztert is a szabad demokraták adták ebben az időszakban is, ahogy azóta is -, hogy a termékdíj esetében mely szempontoknak kell előtérbe kerülniük, adott esetben a tisztán nettó piaci szempontoknak vagy pedig azoknak a szempontoknak, amelyek azt mondják, hogy igenis az államnak lehet és kell is legyen olyan feladata, például a környezetvédelem területén, ahol aktív állami eszközökkel, a szabályozórendszer segítségével beavatkozik a piaci versenybe, nem úgy, hogy korlátozza azt, hanem úgy, hogy adott esetben büntetni rendel olyan tevékenységeket, amelyek környezetszennyezőek, vagy pedig úgy, hogy preferál olyan tevékenységeket, amelyek környezetszennyező technológiák helyett mást választanak.
Itt akkor azzal fejezném be, hogy én is egy picikét a napjainkig is kitérjek bizonyos dolgokra, hogy például az az elképzelés, amely most kibontakozóban van, hogy a közbeszerzések rendszerében teremtsük meg a zöld közbeszerzést, tehát preferáljuk azokat a közbeszerzések területén, akik maguk környezetkímélő technológiával dolgoznak, ilyen termékből állítanak elő másik terméket és a többi, például egy olyan terület, ahol megint az állam a saját körében maga példát tud mutatni, és ha tetszik, be tud avatkozni pozitív módon a piaci versenyfolyamatokba, amelyeket egyébként mi, liberálisok természetesen minimálisra szeretnénk szorítani - ezt az állami beavatkozást -, de ezekben az ügyekben, mint az ebből a jelentésből, illetve a vitából meg ezeknek az ügyeknek az eldőltéből is kiderült az elmúlt években, megáll, hogy ezekben az ügyekben természetesen indokoltnak tartjuk ezt.
Köszönöm szépen a figyelmüket.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem