SZABADOS JÓZSEF
SZABADOS JÓZSEF
SZABADOS JÓZSEF (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A hozzászólásomban elsősorban a vidékfejlesztési résszel szeretnék majd foglalkozni, de mielőtt ezt megtenném, szeretném kihangsúlyozni, hogy a mai Országgyűlés vitájában - az előttünk lévő törvénytől egy picikét eltérve ugyan - mi ma két dologról beszélünk az államtitkár úrral egyetértve, a kezünkben lévő Új Magyarország vidékfejlesztési programról. Nyilvánvalóan összefügg a két dolog annyiban, hogy a törvény elfogadása biztosítja azt, hogy a részünkre biztosított 3300 milliárd forintot el tudjuk-e hasznosan költeni, jó célokra költeni úgy, hogy abból a vidék boldoguljon.
Mivel a hozzászólók eddig elsősorban kifejezetten a mezőgazdaság különböző ágazatairól, fejlesztési és támogatási lehetőségeiről szóltak, ezért abba nem mennék bele, de nagyon fontos része ennek a programnak maga a vidékfejlesztés. A vidékfejlesztés ebben az anyagban is hét témakört jelöl meg, amit ki kell használni. Szeretnék egy picit gyakorlatias úton közelíteni ehhez a témához. Amikor vidékfejlesztési témában valakinek pályázati gondolata van, négy dologra gondol.
(13.40)
Mire lehet pályázni? Ez talán rossz megközelítés, nem mindig a szükségletet, nem mindig egy előre meghatározott célt takar, azt nézi, hogy mire lehet pénzt szerezni. Nem biztos, hogy az teljesen összhangban van egy-egy város, térség hosszú távú fejlesztési elképzeléseivel emiatt. Aztán a másik kérdés, hogy mennyit adnak, mennyi az a pénz, amire lehet pályázni, magyarul: mekkora a támogatás intenzitása? A harmadik az, hogy ha megnyertünk egy pályázatot, el tudunk-e majd ezzel korrektül számolni. Ezekről szeretnék a hozzászólásomban néhány dolgot felvillantani.
Szeretném kiemelni, hogy a program lehetőséget ad arra, hogy azok a települések, kisvárosok, kistérségi központok, amelyek lakosságszáma nem éri el az 5000 főt vagy a népsűrűség a 100 fő/négyzetkilométert… - ebből a pályázati rendszerből a GVOP-os pályázatok kizárták ezen településeket. Még azokat is kizárták, akik hátrányos helyzetű kistérségekben élnek, és ez igen kedvezőtlenül érintette elsősorban a mikrovállalkozásokat. Úgy gondolom, hogy ez tudatos ebben a programban, hogy lehetőséget ad a mikrovállalkozásoknak pályázat benyújtására vidékfejlesztésben, ami nyilvánvalóan összefügg a falufejlesztéssel, és összefügg a programban megfogalmazottakkal. A támogatások intenzitása jogcímenként eltér, 40 százaléktól egészen 90 százalékig, és nyilvánvalóan ebben nagyobb támogatásintenzitásúak a vidékfejlesztési programok.
Ezekről szeretnék néhány szót szólni. Bár nem kifejezetten vidékfejlesztési, de én odasorolnám az energiaültetvények témakörét. Napjainkban fölerősödött az energianövények telepítésére, feldolgozására indított pályázati források megszerzése, és elsősorban azokon a területeken, ahol alacsony aranykorona-értékű földterületek vannak kihasználatlanul, magas a munkanélküliség, és ha szabad olyat mondanom, barnamezős területek, elsősorban korábbi elhanyagolt mezőgazdasági épületek találhatók; ezek felfedezése elindult.
Hogy függ ez össze a vidékfejlesztéssel? Ezeken a területeken a legnagyobb a munkanélküliségi ráta, az önkormányzatokon kívül más munkaadó gyakorlatilag nincs a településen. Ha az energiaültetvények telepítésére - amelyek támogatásintenzitása 75 ezertől egészen 160 ezer forint/hektárig terjed - ki tudjuk használni ezeken a kistelepüléseken - és a kis parcellák is kihasználhatók erre a célra -, abban az esetben segítünk a kistelepüléseken élőknek, és valamilyen munkához és fix bevételhez juttathatjuk; a pályázati elképzelések szerint legalább öt évig kell vállalnia a termelést és a termeltetést. Ezt nagyon fontos dolognak tartom.
Szeretném fölhívni az illetékesek figyelmét hozzászólásomban arra is, hogy a termeltetéshez a feltételek, úgy tűnik, hogy rendben lehetnének, azonban magának az üzem megépítésének vagy telepítésének a feltételeit, pályázati lehetőségét ma még nem látom személy szerint, és nem is találkoztam ilyen kiírással, amely legalább 40-50 százalékban megtámogatná magának az üzemnek a létrehozását; nem a termeltetést, hanem magának az üzemnek a létrehozását.
A második dolog, amiről szeretnék szólni, a mikrovállalkozások létrehozására és fejlesztésére vonatkozó pályázati lehetőség. Ebben két témát szeretnék kiemelni. Az egyik, hogy a kistérségekben, kistelepüléseken segíteni kell a kis- és mikrovállalkozók létrejöttét, szaktanácsadással elsősorban. Ma hogyan áll ez a dolog? Nagyon jól működnek a falugazdász-hálózatok, azt gondolom azonban, hogy erre nincs kapacitásuk sajnálatos módon. Ha a programban felvázolt helyi vidékfejlesztési irodák összehangolják a kistérség vidékfejlesztési programjait, és tanácsokat tudnak adni vállalkozások létrehozásában, esetleg a szövetkezés felgyorsításában, előrébb juthatunk ebben a kérdésben.
A harmadik dolog, amelyről részben már szóltak az előttem hozzászólók, a turisztikai tevékenység ösztönzése. Ennek a lényege az, hogy mi magyarok fogyasszuk jobban a saját termékeinket, erre céloz és ösztönöz a turisztikai tevékenység fejlesztése. Csak azért, hogy nemcsak a lovasturizmus, hanem a halászati, vadászati és a borturisztika is meg van említve ebben a pályázati lehetőségben, kihasználatlan lehetőségek vannak: fel nem tárt kastélyok, várak, földvárak, tanyák, és sorolhatnám.
A negyedik téma a vidéki gazdaság és a lakosság alapszolgáltatásának támogatása. Itt elsősorban a közösségi terek kialakítását szeretném kiemelni, és ami igen fontos, a szociális földprogramot. Ebben is javasolnék a két minisztérium között valamilyen koordinációt is. Jelenleg a szociális földprogram két kézben van, ha szabad ilyet mondanom: a Szociális Minisztériumnál, és most már láthatóan ebben a programban is szerepel, de a szociális földprogram az elmaradott térségekben és a hátrányos helyzetű településeken nagyon fontos dolog. A falumegújítást, falufejlesztést, falukép, parkok, terek, sétálóutcák, piacok létrehozását a kistérségek központjaiban tartom kiemelt fontosságúnak.
Szólt már előttem Csontos képviselőtársam a LEADER-programról. Annyival szeretném kiegészíteni, hogy az idén és jövőre még futó programok lejárnak, és nyilván új LEADER-lehetőségek nyílnak meg, nagyobb pályázati pénzforrással, nyilvánvalóan nagyobb lehetőségekkel is. Ki kell használni a jelenlegi akciócsoportok tapasztalatait. Azt javasolnám, hogy a jelenleg a kistérségben működő akciócsoportok töltsenek be kvázi tanácsadó hálózatot a következő pályázati lehetőségekben.
Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! A törvényjavaslat és az előttünk álló vidékfejlesztési program összehangolt; azt gondolom, hogy a vidék felemelkedésének útját mutatja.
Köszönöm. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
