BAGI BÉLA
BAGI BÉLA
BAGI BÉLA, a mezőgazdasági bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A bizottsági ülésen is nagyjából az a vélemény alakult ki, hogy a hazai piacra zúduló, agyontámogatott, ugyanakkor kétes értékű és minőségű élelmiszerdömping nyomán kialakuló botránysorozat ráirányítja a társadalom figyelmét a kormányzat ez irányú tevékenységére. A témával nem lehetett nem foglalkozni. Még mielőtt a botránysorozatra esetleg idegesen reagálna a kormányoldal, szeretném leszögezni, hogy nem magyar specialitás, úgy tűnik, hogy Európában, más országokban is végigsöpör ez a jelenség.
A bizottsági ülésen az előterjesztéshez fűzött, majd kisebbségben maradt véleményeket két csoportba oszthatjuk: a jelölés és az ellenőrzés témakörére. A jelölés részben kötődik az ellenőrzéshez, illetve a nyomon követhetőséghez. A jelölés alapvető funkciója alapvető információ a fogyasztó számára. Korrekt jelölés nélkül nem tud élni alapvető jogával, a választás, a döntés jogával. Bebizonyosodott, hogy a kódolt jelölés nem egyértelmű a vásárlók számára. A vásárlónak joga van tudni az élelmiszer származási helyét és azt, hogy ki állította elő. A származási hely egyértelművé teszi, hogy a vásárló, aki akar, magyar árut vásárol, vagy máshol termelt, előállított termékek között válogat.
Ebből a szempontból nem elfogadható az az érvelés, hogy csak EU-előírásokban szereplő termékpályákra szorítkozhat ez az alapvető fogyasztói jog. Igaz, hogy nem írhatunk elő más EU-országok gyártói számára jelölési kötelezettséget, de érdemes lenne megvizsgálni a forgalmazás szabályában rejlő ilyen irányú lehetőségeket. Az ellenőrzéssel kapcsolatban pedig az a véleményünk, hogy szemmel láthatólag az EU sem bír ezzel a feladattal. Gondoljunk csak a legutóbbi pritaminpaprika-ügyre. Az áru Andalúziából, az úgynevezett nejlon eldorádóból érkezett, ahol képzetlen, illegálisan bevándorolt marokkói munkások illegális kínai vegyszerrel permeteztek.
De ha már megbízhatatlan az EU ellenőrzési rendszere, a sajátunk hiányosságait próbáljuk meg pótolni. Véleményem szerint egységes élelmiszer-ellenőrzési rendszerre van szükség, amely képes alkalmazkodni az EU-hoz való csatlakozásunkkal kialakult új helyzethez, képes annak hiányosságait, sebezhetőségét kompenzálni, ugyanakkor nemzeti érdekeinket is szem előtt tartja. A fogyasztók egészségének védelme mellett teljesíteni kell piacvédelmi funkciókat is, ahogy ezt más EU-tagországokban is megteszik. Eléggé nyilvánvaló, hogy a jelenlegi hazai rendszer nem képes eleget tenni ennek a kívánalomnak. Ahol egy-két éves ellenőrizetlen készletek kerülhetnek elő, az a tény önmagáért beszél. Ezzel a módszerrel valami baj van.
Véleményünk szerint a folyamatos ellenőrzés lényegesen hatékonyabb lenne, ami Magyarországon már bizonyított és volt. Miután kinyitottuk a piacainkat, a forgalmazás ellenőrzésének egyre nagyobb a jelentősége. A csökkenő ellenőri létszám és a csökkenő egyéb tárgyi feltételek mellett ez a módszer szélmalomharcnak tűnő vállalkozás.
(17.00)
Ha a külföldi gyártóknál nincs jogunk ellenőrzési igénnyel fellépni, teremtsük meg annak lehetőségét a forgalmazás szakaszában. Itt ismét felvetődik a jelölés fontossága, ami a bizottsági ülésen többször fölmerült.
Mind fogyasztóvédelmi, mind piacvédelmi szempontokból megfontolandónak tartjuk, és a bizottsági ülésen fölvetődött a civil szervezetek szerepvállalása. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Ebbe a munkába az úgynevezett felderítő szakaszban be lehetne őket vonni, jól körülírt és jogilag alaposan átgondolt feladattal.
A felsoroltak mellett indokoltnak látjuk a törvényi szabályozást. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és a KDNP padsoraiban.)
