ÉKES JÓZSEF
ÉKES JÓZSEF
ÉKES JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Örülök annak, hogy a bortörvény esetében a jövedéki adóból adódó tavalyi, tavalyelőtti anomáliák hellyel-közzel így rendeződni fognak. Somlón együtt voltunk fent szakemberekkel, ahol ez a témakör ugyanúgy előfordult, téma volt, és elég keserűen fogalmaztak a bortermelők, hiszen a jövedéki adónak az eltörlésével tulajdonképpen egy marketingadó bevezetésére került sor akkor, amit a termelt mennyiség után kellett volna azonnal megfizetni. Viszont így most a forgalombahozatali járulék csúsztatva van következő év augusztusáig, és majd év végén kell fizetni, de ez is könnyebb helyzetbe hozza már a bortermelőket az értékesítés területén, tehát nem kell előre akkora mennyiséget lefinanszírozni, mint amennyi esetleg a későbbi eladás esetében kompenzációként befolyna a részükre.
Egy másik kérdéssel szeretnék ezen kívül foglalkozni. Vécsi István képviselőtársam úgy fogalmazott, hogy “a még meglévő erdőállományban sétálni, jó levegőt szívni”, és nekem itt vannak kétségeim. Maga az erdőtörvény az elmúlt időszakban nagyon sok vihart ért meg, és talán az uniós szabályok, előírások, valamint az erdőtelepítési törvények módosulásával, szankciók beiktatásával - egyébként még ezt is kevésnek tartom -; itt most nem a szociális jellegű fakivágásra gondolok, hanem az ipari méretű kitermelésre, és abból adódó esetleges károkra szeretnék rávilágítani.
A másik ilyen dolog, hogy három erőmű működik biomassza-tüzeléssel. Ezek az erőművek elég nagy mennyiségű fát aprítanak fel és tüzelnek el, és itt nagyon sokan úgy fogalmaznak… - ez ma az európai ügyek bizottsága ülésén is felmerült az alternatív energiák kérdésénél, valamint az Európai Unió energetikai problémájával kapcsolatosan, hogy hogyan változik ma adott esetben Magyarországon az erdőterület.
Az államtitkár úrral szeretnék egyetérteni abban, hogy ha számszerűleg leszámolnánk a fák mennyiségét, az nem változik, csakhogy nekem a legnagyobb problémám ott van, hogy az őshonos fafajták kezdenek eltűnni, annak a visszatelepítése, újratelepítése nem indult meg, és általában a tulajdonosok is úgy fogalmaznak, hogy olyan fákat kívánnak ültetni, nemesíteni, amelyek adott esetben nagyon gyorsan kitermelhetők. Tehát felborul az az egyensúly, ami Magyarországon évszázadokon keresztül kialakult, és előbb-utóbb sajnos oda fog fajulni a dolog, hogy számszerűen az erdők nagyságrendje, mennyisége, a fák mennyisége nem fog változni, viszont az őshonos fáink teljes egészében ki fognak pusztulni, és adott ökológiai területen tulajdonképpen óriási nagy károkat okoz. Az államtitkár úrhoz, hozzám is közel van Farkasgyepű, azt hiszem, nagyon jól tudjuk, hogy ott is milyen problémák keletkeztek, majdhogynem tarvágással át lehetett látni egyik településről a másik településre; pontosan az őshonos fafajták kerültek kivágásra.
Szeretném, ha a törvényünk és a későbbi telepítési rendszerünk is úgy alakulna, főleg állami erdészeti területen, ott, ahol még tényleg fellelhető nagy mennyiségben az őshonos fafajta, hogy ha ritkításra kerül sor… Szakemberek sokszor úgy fogalmaztak, hogy csak ritkítás történt, beteg fáknak a kivágása. Én ezt sokszorosan, adott esetben szakemberekkel is meg tudom cáfolni, hogy nemcsak ezek a fafajták kerültek kivágásra, melyek a ritkítás alá estek, hanem valóban egészséges, csodálatos fák is kivágásra kerültek, és kerültek adott esetben vagy biomassza célzattal, vagy pedig tűzifaként felhasználásra.
A másik ilyen probléma, hogy vele együtt párhuzamosan nagyon sokszor kihangsúlyozzák azt a vélt szakemberek, hogy tulajdonképpen azt vágjuk ki, amit annak idején exportra vittünk volna, tehát az maradt a belpiacon.
(15.50)
Én ezt nem így látom, és nem tartom helyesnek az ilyen megfogalmazást, mert a biomassza-tüzeléssel és a mai gázárak jelenlegi állapota miatt - hisz állandó növekedésben van - az állampolgárok számszerűleg is nagy többsége visszatért a hagyományos tüzelési technológiára: fatüzelésre, széntüzelésre. Itt föltehetjük a kérdést, hisz van egy olyan szó, ami, azt hiszem, mindenkit riaszt: a dioxin.
Nem véletlen, hogy az Európai Unión belül a tarégetést nem engedik. Nem véletlen, hogy olyan korszerű tüzeléstechnológiát alakítanak ki, amellyel csökkentik a levegőbe jutó - adott esetben fával vagy szénnel tüzelés esetén - káros anyagokat. Szeretném, államtitkár úr, hogy ebben a kérdésben - ha nem is szakértői szinten - próbáljuk meg ezt átgondolni, hogy adott esetben a saját erdeinket és annak a fafajtáját milyen módon tudjuk úgy pótolni, pótoltatni és olyan támogatási rendszert kialakítani, amivel tényleg nem változik a jelenlegi magyarországi erdő- és faállomány.
Ami számomra egy kissé problémát okoz, a fás szárú energetikai növényekkel kapcsolatos. Nem tudom, vizsgálta-e egyáltalán valaki akár az energiafű kérdését, akár a fás szárú növények esetében, hogy ez a növényfajta mennyire agresszív; milyen mélyen van a gyökérzete, és adott esetben a talajban lévő vízutánpótlást vagy felszíni talajvíz mértékét milyen mértékben süllyeszti le, vagy mekkora elszívó hatással bír adott esetben más növényekkel kapcsolatban.
Szeretném, ha ennek is utánanéznének, mert számos országban, ott, ahol energiafüvet termeltek, termelnek, az agresszivitása tulajdonképpen az összes többi növényt elnyomta, hisz a gyökérzete 70-80 centiméterre, akár 1 méter mélységre is képes lemenni, és egyszerűen nem bírják kiirtani. Ott, ahol ma már az alternatív energiának e fajtáján túl vannak, most abba a problémába ütköznek bele, hogy nem bírják kiirtani, sőt mi több, a környezetében lévő összes növényzetet elpusztította, sőt mit több, fákat is, erdőrészeket is tönkretett, elpusztultak. Szeretném, ha ezt komoly vizsgálat előzné meg, és kérem az államtitkár urat, hogy ennek tényleg nagyon komolyan nézzenek utána, mert a parlagfűvel is az a probléma, hogy valamikor elkezdődött, és ma már ott tartunk, hogy ki sem bírjuk irtani. Ugyanígy van az energiafűvel kapcsolatosan is. Föl szeretném hívni a figyelmet, hogy ennek tényleg nagyon komolyan nézzenek utána.
A takarmánykérdés ugyan nem része a törvénynek, de az előző törvényi vitában bizottsági ülésen voltam, voltunk nagyon sokan innen a parlamentből, és talán nem bírtuk kifejteni abbéli véleményünket, hogy takarmány esetében az alternatív energia területén, sőt mi több, a bioetanol termelése területén a kukoricát is szeretnénk nagymértékben hasznosítani. Államtitkár úr is kifejezte, hogy 1,5 millió tonnát szeretnénk erre a célra felhasználni.
Ez akkor igaz, amikor jó termelési átlag van Magyarországon, akkor adott esetben lehetséges, de ha a mai magyar takarmányigényt vesszük - ha itt szeretnénk az állatállományt felfejleszteni, hisz a cél az, hogy Magyarországon az állatállomány felfejlődjön -, akkor tulajdonképpen 16-17 millió tonna takarmány szükségeltetik ahhoz, hogy ez valóban meglegyen. Lehet, hogy keveset mondtam, de akkor is, ha ennek a 35 százalékát kukoricából szeretnénk kinyerni - hisz általában az átlag körülbelül ott tart -, akkor a mai termelési átlagnál, amikor 4,5-5-6 millió tonna kukoricát termelünk, akkor ha mindkét helyre koncentrálunk, az alternatív irányba is, a bioetanol irányába is, a takarmány irányába is, akkor lehet, hogy pontosan keresztezni fogják egymást; tehát más megoldásokat is végig kell ebben a tekintetben gondolni.
Ennek alapján kérem az államtitkár urat - nem szakmai vitát lefolytatva -, hogy ezeket a dolgokat, amiket elmondtam, próbáljuk meg, ha nem is most, nem is ebben a törvényben, de a későbbiek folyamán úgy alakítani, úgy módosítani, hogy ezek az egyensúlyok Magyarországon ne boruljanak fel, és tényleg a képviselő által említett, a még meglévő állományban azért nyugodtan lehessen sétálni a jó levegőn, adott esetben a családoknak a kirándulást is biztosítani.
Köszönöm a figyelmüket.
