DR. TURI-KOVÁCS BÉLA
DR. TURI-KOVÁCS BÉLA
DR. TURI-KOVÁCS BÉLA (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Ház! A magyar mezőgazdaság megítélése, annak súlya, a GDP-n belüli aránya, mindaz, amit a statisztika egyáltalán kimutatni képes, az elmúlt években, az elmúlt évtizedekben folyamatos csökkenést mutat. Mondhatjuk azt, hogy ez egy világméretű trend, mondhatjuk azt, hogy ez valami olyasmi, ami megkerülhetetlenül következik be. Azok a statisztikai adatok azonban, amelyekkel dolgozunk és amelyek megjelennek, azt kell mondanom, hogy megtévesztőek, sőt helyenként megcsalnak minket.
Ma Magyarországon ugyanis többféle mezőgazdaság létezik. Ma Magyarországon kialakult egy olyan nagybirtokrendszer, amelyet senki nem akart, vagy azt gondolom, a legközvetlenebb érdekelteken kívül nem akarták az emberek, és kialakult egy olyan magyar mezőgazdaság, amely a kis parcellákon, a kis területeken a megélhetésért küzd napról napra. Ez a megélhetés egyre nehezebb. És ez nem ezer, nem tízezer, hanem százezres nagyságrendű tömeg, akinek nincs is más lehetősége; az egyetlen lehetősége az, hogy ebből a földművelésből megpróbáljon megélni. Hogy meg tudjon élni, ahhoz a segítséget a társadalomnak meg kell adnia.
Az elkövetkezendő évek most rejtegetnek egy lehetőséget. Vagy tudunk vele élni, vagy képesek leszünk arra, hogy közös akarattal és egyfajta mindenképpen szükséges összefogás útján elérjük, hogy az Európai Unióból hozzánk érkező támogatások egy jelentős része a kis- és közepes birtokok tekintetében elérje azt a változást, ami nélkül a magyar mezőgazdaság nem tudja túlélni a jelenlegi nehéz, válságos időszakát.
Tisztelt Ház! Azt világosan kell látni, hogy az a birtokszerkezet, amely Magyarországon kialakult, hosszú távon csak így és ilyen módon aligha tartható fenn. A birtokszerkezet változtatásához viszont, ki kell mondani, források kellenek, pénz kell. Most az a nagy kérdés, hogy az ideérkező európai uniós forrásokból jut-e és jut-e elég pénz arra, hogy azok a változások bekövetkezzenek, hogy ne a nagybirtok, a nagybirtoknak meglévő tőkeereje döntse majd el, hogyan és miként lehet az NFA-ból fölvásárolni a földeket, hogy mi lesz a sorsa annak az 1 millió 200 ezer hektár közös tulajdonú területnek, amelynek még a lehetőségei fennállnak, hogy a kis- és középbirtokokat erősítsék. Tudunk-e ehhez megfelelő forrásokat csoportosítani, és főleg akarunk-e? A mostani reformdühös időszakban mindenről szó van, mert közvetlenül érinti az embereket - a kórházi ágyakról, a megszűnő iskolákról, a pedagógusokról -, és ez mind hallatlanul fontos dolog, csak arról a néhány százezer emberről nem akarunk tudomást venni, akinek a jövője talán éppen most kerül beláthatatlan, és azt kell mondanom, a jövőben korrigálhatatlan nehézségek elé.
Tisztelt Ház! Az elkövetkezendő idő arról kell szóljon a mi meglátásunk szerint, hogy azt a támogatást, ami a kis- és középbirtokok kiegészítéséhez, életképességéhez szükséges, garantáltan biztosítani kell az európai uniós támogatásokból és a hazai forrásokból. A második nagy lépést meg kell tenni; a magyar mezőgazdaságban megbillent egyensúlyt helyre kell állítani. A kormány e tekintetben már tett nyilatkozatokat. Lépéseket várunk, határozott lépéseket, ami azt jelenti, hogy az állattenyésztők számára biztosítani kell azokat a lehetőségeket, amelyek az elkövetkezendő időben az egyensúly helyreállításához feltétlenül szükségesek.
És van valami, ami már-már nagyon nehezen kimondható: a szövetkezés lehetősége; a kisebb birtokok számára a szövetkezés megkerülhetetlenül szükséges. Anyagi erőforrások nélkül, központi segítség nélkül, mindenekelőtt az európai uniós források megfelelő felhasználása nélkül ez aligha lehetséges.
Tisztelt Ház! Gyurcsány Ferenc, amikor itt elmondta a lobogókat, meg elmondta a hajókat, és elmondta, hogy miféle hajók indulnak el, tett egy olyan kijelentést, amellyel kivételesen egyet kell hogy értsek. Azt mondta: nem fogjuk hagyni, hogy a magyar mezőgazdaságon belül a mi termékeinket ellehetetlenítsék, meg fogjuk védeni a termelőket, és meg fogjuk védeni a hazai termékeinket - mondta. Ezt kell tenni.
Azt kell tenni, hogy nem szolgaian követni az európai uniós követelményeket, hanem azokat annyiban adaptálni, amennyiben az a magyar valósághoz is köthető. Meg lehet ezt tenni? (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Úgy gondolom, hogy ha Franciaország meg tudta tenni, és jó néhány ország még, nekünk is meg kell tenni. Ez jelenthet annak a több százezer embernek jövőt, akik ma nagyon nehezen, nagyon keservesen, reménytelenül élnek.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz és a KDNP padsoraiban.)
