DR. PÓSÁN LÁSZLÓ
DR. PÓSÁN LÁSZLÓ
DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Arra szeretnék csak reagálni, hogy valószínű akkor a magyar nyelv értését tekintve nem egy hullámhosszon mozgunk Tatai képviselő úrral, mert azt a mondatot, hogy a “magasabb vezető és vezetői megbízás a 70. életév betöltéséig szólhat”, nem tudom úgy értelmezni, ahogy a Tatai képviselő úr. Ezt úgy tudom értelmezni, hogy 68 évesen is meg lehet pályázni, amennyiben valaki erre kedvet érez.
Szerintem ez úgy lenne helyes, ahogy egyébként a Szabó képviselő úr is mondotta, 65 éves korig, és oda kell tenni egy olyan mondatot, ami azt tartalmazza, hogy egyébként az illető, ha hivatali ideje alatt betölti a 65. életévét, a ciklusát még kitöltheti. Ez így rendben is van, de ez a mondat, amire ön utal, nem ugyanaz, amiről itt akár Szabó képviselő úr vagy akár én is beszélek, hanem ez arról szól, hogy 70. életévig meg lehet pályázni az adott vezetői megbízatásokat. Szerintem ez nincsen rendjén.
A hároméves megállapodásokkal összefüggésben pedig csak egy dolgot hadd vessek fel, amire eddig nem volt válasz, és szerintem talán nincs is, hogy mi fog történni a hároméves megállapodásokon belül. Lesz-e olyan természetű kitérés vagy csak keretösszegekre vonatkozó dolog lenne ez, hogy mi lesz, mondjuk, az olyan természetű kis szakokkal, amelyek nem feltétlenül piacképesek, ugyanakkor ha néhány embert egy ország képez belőlük, mégiscsak hasznos, sőt nem egy esetben akár diplomáciai bonyodalmakhoz is vezethetne, ha nem lenne?
Mondok egy nagyon világos példát: mi történik akkor, ha a kínai, a sinológusképzést megszüntetjük? Magyarázkodunk majd a kínaiak előtt, hogy miért tesszük ezt, közben másik oldalon meg kínai iskolát is építünk Budapesten. Hogy mi történik, mondjuk, a román vagy cseh, vagy egyéb ilyen tanszékekkel, amikor ezek fenntartása nem szimplán csak és kizárólag egy piaci kérdés, hanem létrehozataluknál működtek bizony kultúrdiplomáciai megfontolások is. Nem világos, hogy ezek a hároméves keretmegállapodásokba hogy férnek bele.
Köszönöm szépen.
