DR. GYIMESI ENDRE
DR. GYIMESI ENDRE
DR. GYIMESI ENDRE (Fidesz): Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Ahogy az az általános vitában is elhangzott, a törvényjavaslattal kapcsolatban a kulturális bizottságban az az érdekes helyzet alakult ki, hogy ugyanabból a tényből kiindulva az ellenzék és a kormánypárt más és más következtetést vont le. Az elhangzott kritikai elemek viszont nagyjából azonosak voltak.
Míg a kormánypárti képviselők általános vitára alkalmasnak találták az előterjesztést, mi módosító javaslatokkal szeretnénk elfogadhatóvá tenni. Néhány olyan dolgot említenék először, amelynek, ha a törvényjavaslathoz hozzányúlunk, mindenképpen benne kellene lennie. A magyar levéltárak általános válságban vannak, jelentős részüknek bizonytalan a jövője, az információáramlás modern, új módszereire nincsenek felkészülve. A megyék anyagi ellehetetlenítése miatt szinte az összes vidéki, megyei fenntartású levéltár jövője bizonytalanná vált.
Nem körvonalazódik új finanszírozási rendszer vagy közigazgatási struktúra, miközben a régi összeomlóban van. Nagyfokú az iratmegsemmisülés, a vállalatok át- és leépülése, a privatizáció mind-mind iratmegsemmisítésbe torkollhat. A törvénymódosítás nem szól arról, ahogy ezt az általános vitában valamennyien jeleztük, hogy a köziratok kezelésének irányítása helytelenül - 2006. január 1-je óta a Belügyminisztériumhoz, majd jogutódja, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumhoz került. Ennek a feladatnak a Miniszterelnöki Hivatalban vagy az Oktatási és Kulturális Minisztériumban lenne a helye. Ennek megoldásaként elkerülhetetlen a törvény 8. és 8/A. §-ának módosítása. Ez nem pusztán formai, ez érdemi és tartalmi kérdés.
Nem szól a törvény a kvázi regionális szervezetekként működő munkaszervezetek anyagainak kezeléséről, sem pedig az elektronikus iratok kezeléséről és azok ellenőrzéséről sem. Eredmény viszont, hogy a javaslat módosításával kezelhető a többcélú kistérségi társulások iratkezelésének szabályozása. A módosító javaslatunk lényege az, hogy a kistérségi társulások esetében az iratkezelés szabályozását nem mérlegelési jogkörben kell hagyni, az önkormányzati levéltárak szerepét pedig a véleményezésen túl az egyetértési joggal is ki kellene bővíteni. Ez a 2. § (6) és (8) bekezdését jelenti.
Fontosnak ítélem a 4. § (1) bekezdésében szereplő ellentmondás feloldását is, továbbá a KSH levéltárának megszüntetéséről szóló rész teljes elhagyását - az 5. § (3) bekezdés. Nemcsak nekünk, de kormánypárti szakpolitikusok számára is enyhén szólva furcsa egy törvénymódosítás kapcsán kezelni egy oda egyáltalán nem vágó dolgot, egy nagy intézmény bezárását, ezzel bizonytalanná téve 14 ezer irat-folyóméternyi iratanyag jövőbeni sorsát.
Szeretném még szóvá tenni, hogy a 2. § egy felhatalmazó rendelkezést tartalmaz, amely a kormányzati iratkezelési felügyelet iratkezelési ellenőrzésével kapcsolatos jogosítványát bővíti. Ez a kormányzat centralizációs törekvését szolgálja, indokolatlanul szűkíti az önkormányzati levéltárak és az országos levéltár eddig meglévő feladatkörét.
Az említett módosító javaslatainkkal a törvényt jobbá, szakszerűbbé kívánjuk tenni, de nem hallgathatom el, hogy még alig száradt meg a tinta az előző törvénymódosításon, és máris hozzányúlni kényszerülünk. A hozzányúlás nem szabályoz sürgető feladatokat, így nem kell nagy jóstehetség ahhoz, hogy elmondhassuk, hogy a törvényt a közeljövőben a felszólalásom elején említett minimum három témakörben ismét módosítani kell.
Kérem javaslataink beépítését a végleges törvénytervezetbe. Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)
