GUSZTOS PÉTER
GUSZTOS PÉTER
GUSZTOS PÉTER (SZDSZ): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Nem tudom, ismerik-e a történetet, amikor Mark Twain kormányzójelöltként indult, és beszámolt egy novellában a politikai küzdelem szépségeiről. A bejelentés másnapján “Hamis eskü” címmel megjelent egy újságcikk, amely a következőket írta Twainről: “Talán hajlandó lesz magyarázatot adni, hogyan ítélték el a kokinkínai Wakawakban hamis esküért, mellyel el akarta rabolni egy szegény bennszülött özvegynek s tehetetlen családjának soványka banánföldjeit, egyetlen létalapját és támaszát kifosztottságában és elhagyatottságában.” Twain azt írja, sosem volt Kokinkínában, sosem hallott Wakawakról - nem tudta, hogy mit tegyen. Dühös és tanácstalan volt. A nap elszaladt, és nem csinált semmit.
Másnap a következőt olvasta az újságban: “Megjegyezzük, hogy Twain úr feltűnően hallgat a kokinkínai hamis esküvel kapcsolatban.” A választási harc további szakaszaiban ez az újság csak mint becstelen esküszegő Twaint emlegette.
Másnap egy másik napilapban “Édes kis jelölt” címmel a következő írás jelent meg: “Mark Twain úr, aki a Függetlenségi Párt tömeggyűlésén tegnap este kártékony beszédet akart mondani, nem érkezett meg idejében. Háziorvosa azt állította, hogy egy csavargó társaság leütötte, és a lába két helyütt eltört. A függetlenek megpróbálták nagy nehezen elfogadni a nyomorúságos kibúvót, s úgy tesznek, mintha nem tudnák, mi az oka valójában, hogy ez az alak, akit ők zászlóvivőjüknek neveznek, nem jelent meg. Tegnap este egy bizonyos férfiút láttak betántorogni Twain úr szállodai szobájába a legállatibb részegség állapotában. A Függetlenségi Pártnak elmulaszthatatlan kötelessége bebizonyítani, hogy ez az ittas barom nem Mark Twain volt.”
(14.20)
Így Mark Twain, aki három éve nem ivott egyetlenegy korty alkoholt sem, megkapta a Delirium Tremens Twain nevet, és ebben a kampányban volt még hullagyalázó, montanai tolvaj és sok minden más is.
Miért rémlett fel bennem ez a történet, amely a politikai kommunikációnak meglehetősen fejlett eszköztárát vonultatja fel majd száz évvel ezelőttről? Azért, mert - hogy egy másik klasszikust idézzek - az elmúlt héten valaki megrágalmazhatta K. Jánost. Kafkával szólva, valaki megrágalmazhatta K. János gazdasági minisztert, liberális pártelnököt, mert ahogy azt a vezető ellenzéki napilap ma címlapon írja: “magyarázkodni kényszerült egy számlaügyben”. Így megy ez nálunk: pénteken egy sajtóhír szerint MDF-hez közeli körök egyértelművé tették, hogy Kóka János volt az a miniszter, akinek az asszisztense áfacsalásba keveredett, mert nem kért számlát egy rendezvényről; szombaton Kóka János kiáll és bemutatja az ominózus esemény számláját; hétfőn elolvashatjuk, hogy magyarázkodni kényszerült egy éttermi számla miatt. Magyarázkodni kényszerült, tetszik érteni?!
Ügyes, mondhatnánk, ha nem lenne végtelenül szomorú az a pitiánerség és rosszindulat, ami megnyilvánul ebben a történetben, ami új minőséget hoz az egyébként is meglehetősen színvonaltalan magyar belpolitikába. Az, hogy a megvádolt személy kiléte, maga a pontos vád sincs megfogalmazva egyenesen, szókimondóan, nincs megfogalmazva hetekig, majd a súlyos vád hetekig tartó sunyi lebegtetése után MDF-hez közeli körök kiszivárogtatják, hogy a vádlott Kóka János, majd a cáfolat után széttárják kezüket, a sajtóra mutogatnak, és azt mondják, hogy nincs közük a kiszivárgott információhoz, hát ez még nálunk is valami új. Most vagy az van, hogy még kiszivárogtatni sem tudnak rendesen, ezt persze mi itt az SZDSZ-ben el sem tudjuk képzelni, hogy ilyen egyáltalán létezik, vagy félek - lehet, hogy inkább erről van szó -, semmi más nem vezérli őket, mint hogy a napi politikai haszonszerzés kizárólagos motivációjától hajtva a lehető leghosszabb ideig tudjanak szerepelni egy nyíltan, egyenesen meg sem fogalmazott váddal, nem törődve azzal, hogy kit sároznak be közben, s hogy van-e egyáltalán sár.
Tessék mondani, ez már a normális Magyarország? Megérkeztünk már, vagy még csak haladunk a megvalósítás útján? Tessék mondani, felnőttpolitika újságcikkek névtelen forrásaira építeni hetekig tartó lejárató kampányt, elbújva az állítás, a vád egyenes megfogalmazása és adott esetben a hamis vád felelőssége alól? Tessék mondani, nem lenne fontosabb, hogy kiderüljön, mi történt, kivel, mi nem történt és kivel nem történt? Tessék mondani, lesz valaki, aki elnézést is tud majd kérni, mert rossz minisztert rágalmazott meg?
Köszönöm szépen. (Taps az SZDSZ soraiban.)
